• halak

A hal egészségügyi hatásai. Biztonságos étel a hal?

Mi legyen a vacsora: hal vagy hambur­ger? A vízben élő állatok húsa jó minő­ségű, B-vitaminban gazdag fehérjét biztosít, legalább annyira, mint a szárazföldi állatok húsa. Emellett alig tartalmaz telített zsírsava­kat, amelyek emelnék a koleszterinszintet. Ez a két tény önmagában is „szívbarát” étellé teszi a halat. Ezen túlmenően a tengeri hal az ómega-3 (többszörösen telítetlen) zsír­savak legjobb élelmi forrása.

Halolaj étrend-kiegészítők

Egyes szívspecialisták halolajkapszulákat ajánlanak azoknak, akiknek veszélye­sen magas a trigliceridszintjük, és a receptre kapható gyógyszerekre nem reagál­nak. Máskülönben – mond­ják a szakértők – együnk inkább halhúst.

A szívinfarktus megelőzése

Az ómega-3 zsírsavak kedvezően hatnak a szív egészségére.

• Vérrögképződés. A vérrögképződési haj­lam növeli a szívinfarktus kockázatát.
• A halakban található ómega-3 zsírsavak gátolják ezt a folyamatot – különösen, ha egyébként is zsírszegény az étrendünk.
• Trigliceridek. Az ómega-3 csökkenti a trigliceridszintet, amely, ha nagy koncentrációban van jelen a vérben, növeli a szívbetegség kockázatát.
• Érfalkárosodás. Az erek károsodása növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Az ómega-3 zsírsavak meg­akadályozzák a plakkok kialakulását.
• LDL-koleszterin. Ez a káros koleszterin növeli a szívinfarktus kockázatát. A hal­ban gazdag étrend jelentősen, akár 40%-kal csökkenti az LDL-koleszterin szintjét.
• Vérnyomás. A magas vérnyomású embe­rek nagyobb eséllyel néznek szembe a szélütés és a szív- és érrendszeri betegsé­gek veszélyével. Az ómega-3 zsírsavak átmenetileg csökkentik a vérnyomást. A halevéssel komoly szív- és érrendszeri problémák előzhetők meg. Mindössze heti egy-két adag hal elfogyasztása lényegesen csökkenti a kockázatot. Egy közel 2000 férfit érintő vizsgálat azt mutatta, hogy azok, akik csak hetente kétszer fogyasztottak halat – összesen mintegy 200 g-ot – közel felére csökkentették a szívinfarktus veszélyét.

Használjuk ki a hal többi előnyét is

A halakban megtalálható zsírsavak pozitív hatással vannak más betegségekre is.

• Gyulladásos betegségek. A reumás ízüle­ti gyulladás a csontízületi gyulladással el­lentétben autoimmun betegség. A kutatók szerint a halak zsírja csökkenti az ízületek duzzanatát és merevségét. A Crohn-szindrómában (a belek idült gyulladásos beteg­ségében) és a pikkelysömör nevű bőrbe­tegségben szenvedők panaszait is enyhíti.
• Mellrák. Állatkísérletekben az ómega-3 zsírsavak csökkentették az emlőrák előfor­dulását. A tudósok egyetértenek abban, hogy még korai lenne a halfogyasztást a mellrák megelőzésére javasolni, de az ómega-3 zsírsavak bevitele segíteni látszik az egészséges emlőszövet fenntartását.
• Magzatfejlődés. A terhesség utolsó har­madában egy olyan ómega-3 zsírsav rakó­dik le a magzati agyhártyában, amelynek létfontosságú szerepe van az agy és a sze­mek kifejlődésében. A koraszülött csecse­mők nem kapnak eleget ebből a rendkívül fontos zsírsavból, ezért felmerült, hogy ha koraszülött csecsemők tápszerét kiegészí­tik ezzel a zsírsavval, szervezetük esetleg képes azt hasznosítani a születés után is.

Biztonságos étel a hal?

Csirke vagy hamburger fogyasztása után na­gyobb valószínűséggel leszünk rosszul, mint halevés után. A hal azonban gyorsan romló élelmiszer, és gyakran tartalmaz szennyező­dést, ezért legyünk óvatosak, függetlenül at­tól, hogy otthon vagy máshol fogyasztjuk.

Halat csak megbízható kereskedőnél vásá­roljunk. Az egész halat vastag jégrétegre kell fektetni, de a filék alá műanyag fóliát kell tenni, hogy ne érintkezzenek közvetlenül a jéggel. A hal csak enyhén legyen „halszagú”, semmiképpen se ammóniára emlékeztető. A friss hal szeme és bőre fényes, a kopoltyúi élénkpirosak, a friss filé pedig sérülésmentes. A fagyasztott hal többnyire teljesen friss, fő­leg ha fogás után azonnal lefagyasztják. Min­dig legyen szilárd, jégkristályoktól mentes.

Az ipari szennyező anyagokat úgy kerül­hetjük el, ha sokféle halat eszünk. A halgaz­daságokban tenyésztett hal általában bizton­ságos, bár a víz, amelyben tenyésztik, nem mindig tiszta. Tudjuk meg a halkereskedőtől, honnan származik az áru. Ami a természetes vizeket illeti, korlátozzuk a part közeli élőhe­lyeken kifogott tavi és folyami halak és rákok fogyasztását, mert ezek húsa nagyobb való­színűséggel tartalmaz szennyező anyagokat.

A mélyvízi tengeri hal a legbiztonságo­sabb, bár a tengeri ragadozók – pl. a cápa és a kardhal – húsában felgyűlhetnek mérgező fémek (pl. higany). Egyes szakértők felnőttek számára nem javasolják heti 200 g-nál több ragadozó hal fogyasztását. A szülési korban lévő nők, különösen a terhesség ideje alatt csak havonta egyszer egyenek tengeri ragado­zó halat.

A tíz legnépszerűbb tengeri hal és rákféle viszonylag alacsony higanytartalmú: a ton­halkonzerv, a garnélarák, a sávos tőkehal, a lazac, a közönséges tőkehal, a tengeri far­kashal, a kagyló, a lepényhal, a tengeri rák és a fésűkagyló. A kissé magasabb higanytartal­mú halak még mindig biztonságosak: a far-kassügér, a csuka, a delfinhal, a makréla, a snapper és a tonhal. (A tonhalkonzervben valószínűleg kevesebb a higany, mint a sütni való vagy a sushihoz használt tonhalszeletek­ben, mert az előbbit a kisebb termetű faj­tákból készítik, amelyek kevesebb szennyező anyagot szívnak fel.

A nyers halételekben (sashimi, sushi, ceviche) baktériumok és a halak beleiben élősködő paraziták bújhatnak meg. A sushiéttermek ezért általában felhasználás előtt lefagyasztják a halat, hogy elpusztít­sák a mikrobákat.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.