Babaápolás

Fogzással kapcsolatos tudnivalók

„Hogyan tudom megállapítani, hogy jönnek-e a baba fogai? Sokat rágja a kezét, de nem látok semmit az ínyén.”

Amikor kezdődik a fogzás, senki sem tud­ja megmondani, hogy milyen hosszú vagy mennyire kellemetlen lesz. Egyik gyerek számára lehet hosszú, elnyúló, fájdalmas esemény. A másik számára varázsütésre megtörténik egy nyugalmas éjszaka kö­zepén. Időnként egy dudor vagy gerinc látható az ínyen hetekig vagy hónapo­kig, máskor nincs semmi látható nyom, míg a fog meg nem jelenik.

Az első fog általában a hetedik hónap során jelenik meg, bár gyöngyfehér fejét kidughatja korán, már a harmadik, vagy későn, a tizenkettedik hónapban, ritka esetekben még korábban vagy még ké­sőbb. A fogzás általában öröklődő min­tát követ, tehát ha bármelyik szülő korán vagy későn fogzott, lehet, hogy a gyere­küknél ugyanaz fog történni.

A fogzás tünetei azonban gyakran két-három hó­nappal a fogak kibújása előtt jelentkez­nek!

Ezek a tünetek gyerekről gyerekre változnak, és orvosról orvosra változik a vélemény, hogy pontosan mik is ezek a tünetek, és ténylegesen mennyire fájdal­mas a fogzás.

A fogzó babánál a követke­zők bármelyikét vagy a felsoroltak mind­egyikét tapasztalhatjuk.

Fogzás tünetei:

Nyálzás

Valamikor a tizedik hét és a harmadik-negyedik hónap között számos babánál kinyílik a csap. A fogzás egyes babákban jobban stimulálja a nyálzást, mint másokban.

Áll- vagy arckiütés

Egy bőven nyálzó babánál nem ritka, hogy száraz bőrki­ütés vagy kirepedés figyelhető meg az állon és a száj körül, a nyállal történő folyamatos érintkezés okozta irritáció következtében. Ennek megelőzésére nap­közben rendszeresen, gyengéden töröljük le a nyálat. Ha száraz foltot észlelünk, kímélő, enyhén zsíros kenőccsel kenjük be (kérdezzük meg az orvostól, mit javasol).

Egy kis köhögés

A felesleges nyál miatt előfordulhat, hogy a baba időnként kö­hög vagy öklendezik. Ettől nem kell meg­ijedni, amíg a baba a megfázás, az influen­za vagy az allergia tüneteit egyébként nem mutatja. A babák sokszor figyelemfelhívó eszközként használják a köhögést, vagy így gyakorolják a hangképzést.

Harapás

Ebben az esetben a harapás nem ellenséges viselkedés. A fogzó baba ráharap mindenre, ami a szájába fér, a sa­ját kis kezétől kezdve az őt tápláló mel­len keresztül a gyanútlan idegen hüvelyk­ujjáig. Az ellennyomás enyhíti az íny alatti feszülő érzést.

Fájdalom

A gyulladás az érzékeny íny­szövet védekező válasza a kibújni készü­lő fogra, amit leküzdendő behatolónak tekint. Némely babának elviselhetetlen fájdalmat okoz, másoknak szinte sem­mit. A fájdalom általában az első fogak megjelenésénél a legrosszabb (feltételez­hetően a legtöbb baba hozzászokik a fogzással kapcsolatos kényelmetlenségek­hez, és megtanul együtt élni velük), vala­mint az őrlőfogaknál (amelyek nagyobb méretük miatt a legfájdalmasabbak), de ezekkel szerencsére nem kell számolni a baba első születésnapjáig).

Nyűgösség

Ahogy a gyulladás erősödik és az éles fogacska közelít a felszínhez, kibújni készül, a fájdalom a baba ínyében állandósul. Mint bárki, aki krónikus fájdalomban szenved, a baba is nyűgös, rosszkedvű, valahogy nem „önmaga”. Megint csak érvényes: néhány baba (és szüleik) többet szenvednek másoknál, náluk a nyűgösség hetekig tart napok vagy órák helyett.

Nem akar enni

Lehet, hogy a fogzó baba rendszertelenül szopik. Bár kíván­ja azt a kellemes érzést, amit az vált ki, hogy valami van a szájában, és látszólag mindig szopni kíván, mihelyt elkezd szopni, a szívóhatás növeli a kellemetlenséget, kiköpheti a mellet vagy a cumis­üveget, amit röviddel korábban annyira kívánt. A helyzet ismétlődésével (és né­hány baba egész nap ezt csinálja a fogzás idején) a baba (és az anya) egyre rosszabbul érzi magát.

Ha a baba már elfo­gadta a szilárd ételt, ideiglenesen elveszt­heti az érdeklődését iránta, de ez nem ok aggodalomra, mivel még mindig szin­te az összes szükséges tápanyagot és fo­lyadékot a szopásból vagy a tápszerből kapja, és étvágya visszatér majd, ha a foga kijött. Ha azonban a baba pár ete­tésnél többet visszautasít, vagy napokig alig eszik, célszerű felhívni az orvost.

Hasmenés

A vélemények megoszlanak, hogy ez a tünet valóban a fogzással hoz­ható-e kapcsolatba. Néhány szülő arról számol be, hogy a babájának, minden al­kalommal, mikor fogzik, megy a hasa. Néhány orvos feltételezi, hogy lehet össze­függés – mivel a lenyelt nyál felhígítja a székletet.

Más orvosok nem fogadják el ezt a nézetet, legalábbis hivatalosan – nem mintha teljesen biztosak lennének abban, hogy ez a lehetőség valóban kizárható, hanem azért, mert félnek, hogy az elmé­let hivatalossá tételével a szülők figyelmen kívül hagynának súlyosabb bélproblé­mákra utaló tüneteket, azzal nyugtatva magukat, hogy ezek a fogzás következ­ményei. Lehetséges tehát, hogy a baba széklete fogzás idején hígabb, de a két esetnél gyakrabban észlelt hasmenést cél­szerű az orvos tudomására hozni.

Hőemelkedés

A lázat, a hasmenéshez hasonlóan, az orvosok óvakodnak kap­csolatba hozni a fogzással. A specialis­ták szerint csak véletlen egybeesés, hogy a fogzást időnként láz is kíséri. Elvégre az első fogak általában a hatodik hónap körül jelennek meg, épp akkor, amikor a babák anyjuktól kapott immunitása gyengül, így sokkal hajlamosabbak lázas állapotokra és fertőzésekre.

Még­is, néhányan úgy vélik, a hőemelkedés (38,5 fok, végbélben mérve) időnként kísérheti a fogzást mint az íny gyulladá­sának jele. Biztonság okából kezeljük a fogzás esetén előforduló lázat éppúgy, mint más hőemelkedést, és hívjuk fel az orvost, ha három napnál tovább tart (lásd az 579. Oldalt a lázzal kapcsolatos részletekért).

Álmatlanság

A babák nem csak a nap­pali órákban fogzanak. A kellemetlenség, amely nappalra nyűgössé tette, éjszaka is ébren tarthatja a babát. Még az eddig az egész éjszakát átalvó baba is váratla­nul újra rendszeresen felébredhet éjsza­kánként. Hogy elkerüljük a régi szoká­saihoz való visszatérést (ami a fogzási fájdalom elmúlása után hosszú ideig megmaradhat), ne rohanjunk be hozzá az első hangra.

Ehelyett várjunk, hogy el tud-e aludni gyorsan. Ha nem, akkor nyugtassuk meg valamivel, de ne etetéssel (néhány halk altatódal vagy simogatás segíthet). Az éjszakai felébredések, mint sok más fogzási probléma, a leggyakorib­bak az első fogaknál és az őrlőknél.

Vérömleny az ínyen

Időnként a fog­zás vérzést válthat ki az íny alatt, ami kékes dudorként jelentkezhet. Az ilyen vérömlenyekkel kapcsolatban nincs ok aggodalomra, és a legtöbb orvos azt javasolja, hagyjuk magától, orvosi beavatkozás nélkül elmúlni. Hideg bo­rogatás csökkentheti a kellemetlensé­get, és gyorsíthatja a vérömleny felszí­vódását.

Fülhúzás, arcdörzsölés

Az ínyből ki­induló fájdalom a fülekbe vagy az arcba sugározhat a közös idegpályák közvetí­tésével, különösen az őrlők kibújásakor. Ez az oka annak, hogy néhány baba fogzás idején a fülét húzgálja, vagy az arcát, állát dörgöli. De gondoljunk arra, hogy a babák akkor is a fülüket húzzák, ha az be van gyulladva. Ha fülgyulladásra gyanakszunk, a fogzástól függetlenül vizsgáltassuk ki orvossal.

Körülbelül annyi házi szer van a fogzási kellemetlenségek kezelésére, ahány nagyszülő. Némelyik beválik, mások nem. Néhány a legjobbak közül, amit a hagyomány és a modern gyógyászat kínálhat:

Valami rágnivaló

Nem a tápanyagtar­talom, hanem az ínyre ható ellennyomás okozta megkönnyebbülés miatt hasz­nos – sokkal jobb, ha a rágott tárgy jég­hideg és zsibbasztó.

A következők mind­egyike megfelelő rágásra: fagyasztott zsemle (ha a gabonát már kipróbáltuk), fagyasztott banán (bár a baba mindent összeken vele), tiszta zsebkendőbe be­burkolt és rögzített jégkocka (de figyel­jünk, ne szabaduljon ki a jégkocka), hűtött sárgarépa, amelynek a vékony végét levágtuk (de ne használjunk sárga­répát, amikor a fogak már kinn vannak, és öklendezést okozó darabokat lehasít­hatnak), egyenetlen felületű gumi fogzó-gyűrű vagy más fogzási játék, akár a já­róka vagy a gyerekágy műanyag kerete.

Ha ételt használunk a fogzó baba meg­nyugtatásához, gondoskodjunk róla, hogy csak ülő pozícióban és felnőtt felügyelete mellett fogyassza.

Valami, amihez dörgölőzhet

Sok ba­ba értékeli az ínyéhez határozottan hoz­zádörgölt felnőtt ujjat. Némelyik kez­detben tiltakozik a beavatkozás ellen, mivel a dörgölés először fájdalmas, majd megnyugszik, mikor az ellennyomás eny­hülést hoz.

Valami hideg innivaló

Adjunk a ba­bának egy cumisüveg hideg vizet. Ha nem használunk cumisüveget vagy za­varja a szopás, akkor az enyhítő folya­dékot kínáljuk pohárban. Ez megnöveli a fogzó baba folyadékfogyasztását is, ami fontos, ha nyálzás és/vagy hasmenés miatt folyadékot veszít.

Valami hideg ennivaló

Miután kipró­bálta, a mélyhűtőben lehűtött almaszósz, barackpüré vagy joghurt sokkal vonzóbb lehet egy fogzó baba számára, mint a me­leg vagy szobahőmérsékletű ételek.

Valami fájdalomcsillapító

Ha más már nem hoz enyhülést, akkor a csecse­mők számára kiszerelt paracetamol-tartalmú gyógyszer várhatóan segít. Kérdezzük meg az orvost a megfelelő dózis felől!

Próbálkozhatunk valamilyen helyi érzéstelenítővel vagy fájdalomcsillapító­val is, az orvos javaslata szerint. Kerül­jük más gyógyszer szájon keresztüli ada­golását, ne kenjünk semmit az ínyre, ha az orvos nem ajánlja. Ez vonatkozik a konyakra vagy bármilyen más alkoho­los italra is. Az alkohol, akár néhány csepp is, rendkívül káros lehet a csecse­mő számára.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.