• asztma

Minden a foglalkozási asztmáról

Definíció: a betegség oki összefüggésbe hozható munkahelyi porok, gőzök, gázok, füstök inhalációjával. Az újabb irányelvek a foglalkozási asztma két típusát különítik el:

• Immunológiai eredetű megbetegedések. E típusnál a munkahelyi allergénnel történő első találkozást hosszabb-rövidebb lappangási perió­dus követi a klinikai tünetek jelentkezéséig. Ezen idő alatt alakul ki az immunrendszer érzékenysége, amely később ellenanyag-termeléshez vezet majd.
• Irritáló anyagok által kiváltott asztmák. Nincs látens (lappangási) pe­riódusuk. Erős irritáló gázok egyszeri vagy ismételt, nagy koncent­rációjú, akut belégzése által kiváltott, nem immunológiai eredetű megbetegedések.

Változhatnak-e a tünetek?

Előfordulhat az is, hogy a korábban kezdődött asztma tünetei súlyosbod­nak a munkahelyen levő irritánsok vagy környezeti tényezők hatására. Ezt általában nem tekintik valódi foglalkozási eredetű asztmának. A felmé­rések alapján 2-15%-ra becsülik a foglalkozási eredetű megbetegedések arányát az összes asztmások között.

Ez az arány kiváltó anyagonként és iparáganként változó, például az izocianát indukálta asztma prevalenciája 5-10% az expozíciónak kitett dolgozók körében, míg a pékek esetén 10-20% közötti. A laboratóriumi állatokkal dolgozók szenzitizációjának va­lószínűsége hasonló mértékű. A prediszponáló tényezők közül többek kö­zött fontos az allergén koncentrációja, milyensége, a beteg atópiás anamnézise. A platinasókkal szemben kialakuló szenzitizáció kialakulásában a dohányzás fontos prediszponáló tényező.

Mik lehetnek a kiváltó anyagok?

A kiváltó anyagok sorában több mint 300 természetes vagy szintetikus anyag szerepel.

• Kis molekulasúlyú fehérjetermészetű anyagok. Az állati eredetű anyagok közül kiemelhetők a különböző laboratóriumi állatok vizeletfehérjéi és szőre, a növényi eredetűek közül a gabonaporok, a liszt, a szója és a do­hány. Idetartoznak még többek között különböző enzimek.
• Kis molekulasúlyú kémiai anyagok. A legismertebbek az izocianátok, egyes faporok, fémek (platinasók, nikkel, króm), kémiai füstök, gyógysze­rek és egyes kemikáliák tartoznak e csoportba.

A klinikai tünetek azonosak a nem foglalkozási eredetű asztmáéval

A tünetmentes időszak néhány héttől hónapokig tarthat. A foglalkozási eredetű asztmások körülbelül 40%-ában az első két évben, míg körülbelül 20%-ukban több mint 10 éves expozíció után jelentkeznek az első tüne­tek. A panaszok az esetek egy részében az allergén expozícióját követően néhány percen belül (azonnali asztmás reakció), más esetben órák múlva jelentkeznék (késői reakció). A betegség munkahelyi eredetének felisme­rését elősegíti, ha a tünetek a munkahelytől távol, például hétvégén vagy a szabadság ideje alatt javulnak.

Ritkábban előforduló légúti allergiás betegségek

Helyszűke miatt csupán felsorolom azokat a légúti allergiás betegségeket, amelyek ritkábban fordulnak elő és kevésbé ismertek, mint az asztma (zá­rójelben csupán az egyes betegségek okait említem meg):

• allergiás bronchopulmonalis aspergillosis (penészgombák, melyek megtalálhatók korhadó fán, termőtalajban, madárürülékben, nedves falakon, házi porban, élelmiszerekben),
• eosinofil pneumoniák (paraziták, gombák, gyógyszerek idézhetik elő),
• extrinsic allergiás alveolitis (szerves porok belégzése: gombaspóra, állati szérumfehérje, baktérium eredetű enzimek, mikroorganizmu­sok, kemikáliák), byssinosis (gyapot, len, kender feldolgozásakor felszabaduló allergének)

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.