• asztma

Az asztmás betegek állapotrosszabbodásának megelőzése

A gyógyszeres kezelés mellett a tünetek és az állapotrosszabbodások kialakulásá­nak megelőzésében igen fontos szerepe van az allergének és a különböző irritáló tényezők kiküszöbölésének, a légúti infekciók megfelelő kezelésének, a betegek rendszeres gondozásának és oktatásának.

Az allergének eliminációja

A beteg környezetéből a kiváltó allergén eltávo­lítása oki terápiát jelent, ezért a gyógyszeres kezelést megelőzően és azzal pár­huzamosan alapvető fontosságú. A különböző allergének esetén változó mér­tékben és sikerrel valósítható meg az elimináció. Az állati szőrök, különösen a kutya, a macska és a hobbi állatok esetén viszonylag könnyebb a feladat.

Már az illető állat rendszeres fürdetése is a tünetek enyhülését okozhatja. A beteg környezetéből történő eltávolítás esetén nem azonnal, hanem gyakran csak hónapok múlva érzékelhető a pozitív eredmény. Különösen a macskaszőr igen agresszív. Az erre érzékeny gyermekeknél megfigyelték, hogy a tüneteiket az is befolyásolja, hogy óvodás vagy iskolatársaik között hánynak van macska a kör­nyezetében.

Hogyan tüntessük el a háziporatkát otthonunkból?

A háziporatka eltávolításának lehetőségei többfélék, de általában nem járnak teljes sikerrel. Különböző rendszabályok alkalmazásával, különösen a beteg hálószobájában, kell törekedni az atkakoncentráció csökkentésére. Cél­szerű a könnyen mosható textíliák használata, nehéz, porfogó függönyök, pad­lószőnyeg, plüss állatok, szabad polcon nagy mennyiségben elhelyezett könyv kerülése.

Az ágy matracát rendszeresen, legalább hetente porszívózni kell, a törölgetés nedves formában történjen. Ma már rendelkezésre állnak atkamentes ágyneműk és olyan porszívók, amelyek a szőnyegből és bútorkárpitból eltávolít­ják az atkákat, de magas áruk miatt ezek csak kevés ember számára hozzáférhe­tők. Kaphatók ezek mellett különböző atkaölő szerek, amelyek néhány hónapig akár teljes atkamentességet biztosítanak.

Hogyan előzhető meg az allergiás reakció?

A háziporatkára érzékeny betegeknél gyakran tapasztalható, hogy idegen környezetben, például nyaraláskor, faházak­ban, nagyszülőknél falun, különösen az esti és az éjszakai órákban produkál­nak szénanáthás és/vagy asztmás tüneteket. Egy részüknél előfordul egyidejű tollérzékenység is. Ilyenkor a tollat tartalmazó ágynemű kiiktatása és megfelelő preventív terápia, így antihisztaminok, hörgőtágítók alkalmazásával a tünetek általában megelőzhetők. A pollenek esetében a legkorlátozottabbak az eliminációs lehetőségek.

Mi jellemző Magyarország pollen koncentrátumára?

Az ország különböző régióiban az egyes pollenek előfordulási aránya jelentősen eltérő. Egy terület pollenszennyezettségét jellemző fontosabb adatok: az évi összpollenszám és a magas pollenkoncentrációjú napok száma. A pollenjelentések hetente kerülnek nyilvánosságra.

Hozzáférhetők többek kö­zött interneten, teletexten, de a rádiók, televíziók csatornái és a sajtó is rendszeres tájékoztatást adnak. Az ÁNTSZ-ek pollenszűrő állomásai hetente elküldik jelenté­seiket az allergiás betegek kezelését végző egészségügyi intézményeknek. Ez több szempontból jelent hasznot.

Elősegíti az allergológiai szakrendelések várható forgalmának megítélését, ennek megfelelően az előjegyzések és az egészségügyi személyzet erre az időszakra történő koncentrálásának megtervezését. Tanácsot adhatunk a pollenérzékeny betegeknek a szabadságuk időpontjának tervezésé­hez.

Mikor kell odafigyelni egy allergiásnak?

Az allergiás tüneteket kiváltó növény virágzása idején magasabb hegyekben vagy tengerparton a tünetek elkerülhetők. Ha erre nincs lehetőség, számos do­logra érdemes figyelni a pollenkoncentráció csökkentése érdekében. Ebben az időszakban nem célszerű kertben vagy kirándulás kapcsán egész nap pollendús környezetben tartózkodni.

Gépjárműben, autóbuszon, vonaton nem szerencsés húzott ablak mellett a menetiránynak megfelelően utazni. A lakás szellőztetése a késő esti és az éjszakai órákban javasolt, mert ilyenkor alacsonyabb a légkö­ri pollenkoncentráció. A szabadban viselt ruhát ne tároljuk a hálószobában és gyakran mossuk ki. A haj leöblítése is célszerű, mivel abban is megtapadnak a pol­lenszemcsék. A conjunctivitises (szemkötőhártya-gyulladás) tüneteket mérsékli a napszemüveg használata.

Az irritáló és az exacerbációra hajlamosító tényezők kiiktatása

Nem specifikus légúti irritánsok (dohányfüst, légszennyeződés, erős il­latszerek, háztartási vegyszerek) kerülése javasolt. Kimutatták, hogy a pollenek felületére tapadó dízelszemcsék fokozhatják azok allergenitását.

A felső légúti vírusfertőzések fontos okozói az akut súlyos exacerbációknak (állapotrosszabbodásoknak). Sokféle mechanizmust feltételeznek. Aszt­más gyermekek egy része vírusfertőzést követően nem megfelelően rea­gál a gyulladásellenes és a hörgőtágító kezelésre. Ezekben az esetekben az adenovirus perzisztálását és szaporodását észlelték.

Időjárási tényezők (hőmérsékletváltozás, hideg, száraz levegő), egyes gyógyszerek, különösen a nem szteroid gyulladásgátlók, aszpirin, szalicil­átok, béta-blokkolók, egyes ételtartósítók és – színező anyagok is állapotrosszabbodást okozhatnak.

Hormonális hatások az allergiára

A súlyos asztmás nőbetegek egy részénél a menstruáció előtt 3-10 nappal megfigyelhető a tünetek és a légzésfunkció romlása. Ez a keringő progeszteron- és ösztrogénszint csök­kenésével magyarázható. A szteroiddózis emelése a menstruáció előtti idő­szakban egy részüknél kivédi a visszatérő exacerbációkat.

Pszichoszociális tényezők

A fontosabb pszichoszociális faktorok: a pánikszindróma, a szorongás, a depresszió, a rossz létkörülmények, a kisebbség, az alkoho­lizmus, a szexuális problémák. E tényezőknek elsősorban a beteg együtt­működésének (compliance) és a pontos gyógyszerelésnek a hiánya miatt tulajdonítanak szerepet. Emocionális tényezők és a stressz is exacerbációt okozhatnak.

A környezet ellenőrzése, életmódbeli tanácsok

• Allergiás asztmában az allergének lehetséges eliminálása a beteg kör­nyezetéből, nem specifikus légúti irritánsok kerülése.
• Gyógyszer-, ételfesték- vagy tartósítószer-allergia esetén speciális di­éta, az allergizáló anyagok kerülése (anaphylaxia veszélye esetén a beteg ellátása Tonogénnel).
• Orrpolyposissal, eosinophiliával járó nem atópiás asztmában nagy a szalicil és nem-szteroid gyulladáscsökkentőkkel szemben fennálló túlérzékenység kockázata, ezen gyógyszerek kerülése (helyettük ál­talában paracetamol adható).
• Fizikai aktivitás: nem szükségszerű a korlátozása. A terhelés előtt inhalált béta-2-agonista alkalmazásával a hörgőgörcs kialakulása ál­talában megelőzhető.

Mikor forduljon az asztmás beteg orvoshoz?

• Ha légzése a fenntartó kezelés mellett tartósan jó és felmerül a gyógy­szeres terápia mérséklésének lehetősége.
• Ha a gyógyszerétől mellékhatást észlel.
• Ha bizonyos gyógyszerek bevétele után vagy étel fogyasztása után fulladás lép fel.
• Ha lázas, hűléses betegség esetén nehézlégzése fokozódik.
• Ha fizikai terhelhetősége csökken, a megszokott mozgás, fulladást provokál.
• Ha csúcsáramlás mérést végző betegnél az értékek az előre megadott szint alá csökkennek, vagy a napi ingadozások fokozódnak.
• Ha a hörgőtágító aerosolját egyre gyakrabban kell használnia, a napi adag meghaladja a 12-16 belégzést.
• Ha rohama a szokásos gyógyszerelésre nem enyhül.
• Ha terhességet szeretne, illetve már bekövetkezett terhesség esetén.

Összefoglalva: az asztma olyan krónikus légzőszervi megbetegedés, amely­nél a panaszok kialakulása rendszeres gondozással, a betegek oktatásával és a preventív gyógyszeres terápiával megelőzhető, a tünetek kezelhetők, de a betegség nem gyógyítható.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.