• csontok
• csonttörés

Csonttörések helyes ellátása

Bármely csontunk eltörhet, de szervezetünk egyes csontjai, illetve azok bizonyos pontjai az átlagosnál sérülékenyebbek. Kisgyermekeknél és időskorúaknál pedig gyakoribbak a törések. A gyermek csontjai rugalmasabbak, puhábbak, és haránt irányú törés helyett inkább csak az egyik oldalukon megrepednek: ez az ún. zöldgally-törés. Idős korban, főként nőknél a csontok megritkulnak (oszteoporózis), és már egy kisebb sérülés esetén is darabokra törnek. A csontdaganatok miatt bekövetkező töréseket patológiás töréseknek nevezzük.

A törések két típusát különböztetjük meg: a zárt (egyszerű) töréseket, amikor a csont nem töri át a bőrfelszínt, illetve a nyílt (kombinált) töréseket, amikor az eltört csont átdöfi a bőrt. A nyílt törés súlyo­sabb, mert erek és idegek is sérülnek, és nagyobb a fertőzés veszélye. Töréses sérülés gyakran keletkezik egy rossz mozdulat (csavarodás), vagy na­gyobb elesések után is.

Kartörések

Akár egy szerencsétlen lépés után, amikor esés közben letesszük a kezünket, a kelet­kező erőhatás miatt a kar bármelyik csont­ja eltörhet.

A jellemző törések a követke­zők:

• Orsócsonti törés – amely főleg időseb­beken fordul elő, és legalább hat hétig gyógyul. Az orsócsont csukló felőli vége eltörik és kifordul. Gyermekekben a már említett zöldgally-törés a gyakori, és ez három héten belül meggyógyul.
• Sajkacsonttörése – a csukló kis kéztő-csontjának törése, amely fiatal felnőt­tekben gyakori. A röntgenen csak később ismerhető fel, így törés gyanúja esetén a csuklót be kell gipszelni, és 10 nappal később megröntgenezni. Akkor már jól látható, volt-e valóban törés. Gyógyulása 6 hetet vesz igénybe.
• Orsócsont fejének törése – ez a bármely életkorban előforduló törés a könyök magasságában történik. A kellően pi­hentetett, kendőbe helyezett kar néhány hét alatt gyógyul.
• Felkarcsont könyökízületi végének tö­rése – a könyök feletti törés, amely gyer­mekeken fordul elő, és megsértheti a közeli egyik legnagyobb verőeret. Ezért ellenőrizni kell a pulzust a csuklónál.
• Felkartörés – a felkar közepe is eltörhet. A felkarcsonthoz közel haladó ideg mi­att a törést sebészileg stabilizálni kell. Inkább időskorúak jellemző törése.
• Felkarnyak-törés – időskorúakban a fel­karcsont nyaki része eltörhet. Röntge­nen rendkívül ijesztő képet mutathat, de rögzítőgallér és mandzsetta segítségével néhány hét alatt gyógyul.
• Kulcscsonti törés – a kulcscsont közepe könnyen eltörhet, de kendővel rögzített állapotban jól gyógyul.

Az orsócsont zöldgally-törése

Egyéb gyakori törések

Elesést vagy magasból való leesést követő gyakoribb törések az alábbiak:

• Bokatörések
• Sarokcsonttörés
• Combcsont- és sípcsonttörés a térd körül
• A gerinc kompressziós törése
• Medencetörés
• Combnyaktörés – idős korban gyakori a combcsont felső végének törése. Gyak­ran szorul műtétre, és teljes- vagy fél csí­pőprotézis behelyezésre. Bármely élet­korban igen súlyos sérülésnek számít! Idős korban azért különösen veszélyes, mert a betegnek sokáig kell feküdnie, és mozgásában jelentősen korlátozva van. A bokatörések két csoportba sorolha­tók:
• Külső bokatörés – a szárkapocscsont al­só vége törik le, ezért a bokát kb. 6 hét­re be kell gipszelni. Eltörhet a sípcsont alsó vége is, ezt már fémcsavarokkal és lemezekkel kell rögzíteni.
• Ötödik lábközépcsonti törés – eltörhet az ötödik lábujjhoz tartozó lábközép­csont, ami gipszeléssel rögzíthető.

Kezelési lehetőségek

A törések lényegében maguktól meggyó­gyulnak, de minimális támogató kezelés­re is szorulnak:

• Immobilizáció – a fájdalom csökkenté­se céljából a legtöbb törést rögzíteni, ezáltal minden mozgástól megkímélni szükséges. Ez általában gipszeléssel vagy húzással történik. A húzás ágyban fekvő művelet, azaz az egy helyben fek­vő beteg érintett végtagját húzzák sú­lyok és csigák segítségével.
• Helyretétel – érzéstelenítésben végzett beavatkozás, amelyben egyesítik a törött végeket.
• Rögzítés (fixáció) – egyes törések keze­lése műtéti úton történik. Belső rögzí­tés esetén a csontot szegecsekkel és le­mezekkel rögzítik. A külső rögzítésben a szegecsek és lemezek a bőrön keresztül hatolnak be a csontba. Az utóbbi esetben néhány nap múlva a végtag már mozgásképes, majd később érzéstelení­tés mellett eltávolítják a fém rögzítése­ket.

Bármilyen törés esetén nagyon fontos a rehabilitáció, hogy az eredeti funkció helyreállhasson. A gyógytorna erősíti a mozdulatlanságra ítélt időszakban meg­gyengült ízületeket, elsorvadt izmokat.

Hogyan gyógyul a csont

1.  A törött csontok (kép fent) gyógyhajlama igen jó, már egyszerű immobilizálás hatására képesek összeforrni. Először a megszakadt erek gyógyulnak, majd új rostos kötőszövet képződik.

2. gyógyulás második szakaszában új csontszövet képződik (kép fent), amely átmeneti kötésként szolgál. Az elszakadt vérerek új szakaszai „átnövik” a törött részt, és biz­tosítják az új csontszövet vérellátását.

3. A következő hónapok és évek alatt az átmeneti csontszövet (kép fent) helyett helyreáll a kompakt csontállomány. Az enyhe deformá­lódási az új csont benövi. Végül is már nehéz megállapítani, hogy egyáltalán hol volt a törés.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.