Mi a vérnyomás?
Amikor az orvos vérnyomásról beszél a nagy vérerekben keletkező nyomásra gondol, amint a szív a testbe pumpálja a vért. Tulajdonképpen minél alacsonyabb az ember vérnyomása, hosszabb távon annál egészségesebb (kivéve egy-két ritka esetet, amikor a túlságosan alacsony vérnyomás épp a betegség része).
A keringési rendszer
A vér a tüdőből kapja az oxigént, amelyet a levegővel együtt belélegzünk. Ez az oxigéndús vér a szívbe kerül, és az artériákon keresztül a test minden részébe eljut. A nagyobb erek egyre kisebbekre, végül mikroszkopikus méretű arteriolákra ágaznak, ezek alkotják a kapillárisok finom hálózatát.
A nagyobb artériákból, illetve a közepes arteriolákból és az apró kapillárisokból álló hálózat juttatja el tehát a vért a szervezet valamennyi sejtjébe, amelyek a vér oxigénjéből nyerik az életükhöz szükséges oxigént. Amikor a vér leadta az oxigént a sejteknek, az oxigénszegény vér a vénákon keresztül visszakerül a szívbe, hogy ismét a tüdőbe pumpálódjék és oxigént vegyen fel.
A szívizom minden egyes szívverésnél összehúzódik, hogy a vért a szervezetbe pumpálja. A szív által létrehozott nyomás akkor a legnagyobb, amikor összehúzódik, ezt nevezik szisztolés (magasabb értékű) nyomásnak. Azután a szívizom a következő összehúzódás előtt ellazul: ilyenkor a legalacsonyabb a nyomás, és ezt nevezik diasztolés (alacsonyabb értékű) nyomásnak. A vérnyomás mérésekor a szisztolés és a diasztolés nyomást egyaránt mérik.
- A magas vérnyomás kezelése életmódváltással
- Vérnyomás mérő műszerek fajtái
- Hipertenzió kialakulásának okai, tünetei
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Nem könnyű meghúzni a határt a normális és a kóros vérnyomás között. Talán a magas vérnyomást leginkább úgy lehet meghatározni, mint olyan értéket, amely fölött érdemes megkezdeni a kezelést.
A vérnyomás mérése
Bizonyára mindenkinek mérték már a vérnyomását legalább egyszer életében: orvos vagy nővér a rendelőben, a kórházban vagy a terhesgondozóban. Néhány gyógyszertárban vagy bioélelmiszerboltban is mérik a vérnyomást, de sokan mérik otthon saját maguknak az üzletekben kapható mérőeszközökkel.
Az lenne az ideális, ha valóban az artérián belüli vérnyomást tudnánk mérni, ez azonban széles körben nem megoldható, mert tűkre lenne hozzá szükség. A vér pumpálása során kialakult nyomás azonban szelídebb módszerrel is megállapítható.
A vérnyomás mérés menete
A vérnyomást mérő személy gumis mandzsettát teker a felkar köré (ez a mandzsetta a sphygmomanometer nevű vérnyomásmérő berendezés része) és egy kis kézi pumpával felfújja, hogy átmenetileg leálljon a véráramlás. Azután az orvos vagy a nővér egy sztetoszkópot helyez az artériára közvetlenül a mandzsetta alatt, és hallgatja a hangokat, amint a mandzsetta lassan leereszt és a véráramlás visszatér a karba.
Amikor a mandzsetta nyomása a szisztolés és a diasztolés nyomás közé kerül, az artériában a vér csak a szívverés egy időszakában áramlik. Ez a megszakadó áramlás okozza a hangokat. Amikor az első hang megjelenik, a mandzsettában lévő nyomás megfelel a szisztolés vérnyomásnak. A hangok eltűnése megfelel a diasztolés vérnyomásnak, amely a szív ellazulásakor áll fenn.
A hangot, amelyet az orvos vagy a nővér hall, a vér turbulenciája (örvénylése) okozza az artériában a könyökízület belső felszínén (brachiális pulzus), és Korotkoff-hangnak nevezik egy orosz katonai sebész, Nyikolaj Korotkoff tiszteletére, aki 1905-ben először készített eszközt ezeknek a hangoknak a meghallgatásához.
Egy higanyszintet mutató mérce kapcsolódik a mandzsettához, amely lehetővé teszi, hogy a két nyomást meghatározzák és lejegyezzék. A mandzsettában lévő nyomást higanymilliméterben mérik (Hgmm), ez az a magasság, amelyre a higanyt fel kell pumpálni az üvegcsőben.
Mennyire pontosak a mért adatok?
Nyilvánvaló, hogy mivel ez a vérnyomásmérési módszer nem közvetlen, nem lehet teljesen pontos, sőt olykor igen pontatlan, főleg akkor, ha az illető karja vastag. Ha a kar kerülete több mint 35 cm, a felfújt mandzsetta nem tudja eléggé elszorítani a vérkeringést, úgyhogy lehet, hogy a mérő a valóságos vérnyomásértéknél magasabb értéket mutat. Az évek során azonban bebizonyosodott, hogy ezzel a közvetett eszközzel pontosan meg lehet állapítani, hogy az illető mennyire van kitéve a szívinfarktus vagy az agyvérzés veszélyének.
Elektromos vérnyomásmérés
Mostanában egyre gyakrabban alkalmaznak vérnyomásmérésre kis elektromos műszereket, amelyekben nincs higany. Ezek az új vérnyomásmérők azonban sajnálatos módon sokszor pontatlanok, és a Brit Hipertónia Társaság (British Hypertension Society) nem sokat ajánl közülük. Ezekben a berendezésekben már nincs higany, mégis higanymilliméterben határozzák meg a vérnyomást, egyszerűen azért, hogy az értékek összehasonlíthatóak legyenek a higanyos „aranystandard” értékeivel. Nagyjából mindegy, hogy melyik berendezéssel mérik a vérnyomásunkat, mert mindegyik ugyanazon az elven működik.
Általában leültetik az embert, és felteszik a karjára a mandzsettát, kb. a szívvel egy magasságban. Fontos, hogy amennyire csak lehet, ellazuljunk, és a könyökünkkel az asztalon támaszkodjunk, mert ha tartanunk kell a karunkat, hamisan magas eredmény születhet.
Mindenkinek igen változékony a vérnyomása, úgyhogy szorongás vagy stressz hatására felmehet, ezért próbáljunk meg nyugodtnak lenni, amennyire csak lehet, miközben a mérés folyik. Az orvos, illetve a nővér az első olvasatot valószínűleg hozzávetőleges értéknek veszi, és a második mérést veszi bizonyosnak. Ha a második mérés sokkal alacsonyabb értéket mutat, lehet, hogy szükség van egy harmadik, sőt egy negyedik mérésre egy másik alkalommal, néhány nap vagy hét múlva, hogy a végső érték igazán elfogadható legyen. Ez főleg akkor fontos, ha az első vagy a második eredmény csak kicsivel haladja meg a normális értéket. A legtöbb esetben a páciens vérnyomása a negyedik mérés után éri el a legalacsonyabb szintet, s utána egy kicsivel még lejjebb megy, de vannak kivételek.
Számít, hogy a jobb vagy a bal karunkon mérjünk?
Néhány kivételtől eltekintve a vérnyomás a két karban megegyezik, ezért legjobb, ha azon a karon mérjük, amelyiken kényelmesebb. Néha jó, ha mindkét karon megmérjük, így megbizonyosodhatunk arról, nincs-e konzekvens különbség. Amennyiben a felkar vastagabb az átlagosnál (kerülete több mint 35 cm), nagyobb mandzsettát kell használni, különben hamisan magas értéket kaphatunk. A magas vérnyomásúak kb. 15%-ának van 33 cm-nél nagyobb körfogatú karja, ezért alapvetően fontos a megfelelő méretű mandzsetta alkalmazása.
Vérnyomás mérésekor általában nem kell felállni (mivel úgy nehezebb megtámasztani a kart), de mégis előfordul, hogy állva mérik, pl. cukorbetegek vagy idősebbek esetében, illetve ha valaki szédülést vagy más tüneteket érez felálláskor. A cukorbetegek vérnyomása állás közben gyorsan leeshet. Általában nincs nagy különbség az ülve és az állva mért vérnyomás között, bizonyos betegségeknél, pl. a cukorbetegségnél azonban ez előfordulhat, ilyenkor poszturális hipotenzióról (helyzeti alacsony vérnyomásról) beszélünk. Ez vagy együtt jár szédüléssel, vagy nem.
A szisztolés vérnyomás
Amint láttuk, a vérnyomás mérésekor rögzítik a szervezet legmagasabb (szisztolés) és legalacsonyabb (diasztolés) értékét, tehát az érték két számból áll. Hagyományosan először a szisztolés, majd a diasztolés értéket mondják, pl. 140/94 Hgmm (higanymilliméter).
Sokat kutatták a szisztolés és diasztolés vérnyomásérték viszonyának fontosságát.
A közhiedelemmel ellentétben 40 éves kor felett a szívbetegség előrejelzése szempontjából valójában a szisztolés érték fontosabb, mint a diasztolés. Az a baj azonban, hogy a szisztolés vérnyomás főleg idősebbeknél, igen változó.
Mostanában két megbízható tanulmány is hangsúlyozta a szisztolés vérnyomás fontosságát. Ezek szerint érdemes csökkenteni a szisztolés nyomást azoknál, akiknek a diasztolés vérnyomása normális. Ennek az állapotnak az orvosi elnevezése izolált szisztolés hipertónia (ISH), s főleg 65 éves kor fölött jelentkezik. Amennyiben nem kezelik, nagy a veszélye a szívbetegség, illetve az agyvérzés kialakulásának. Általában minél alacsonyabb a vérnyomás, annál jobb. Amikor a magas vérnyomást kezelik, az a cél, hogy a szívbetegség rizikófaktorait, pl. a dohányzást, a magas koleszterinszintet stb. a minimálisra csökkentsék, és hogy a vérnyomást 140/90 Hgmm alatt tartsák.
A „fehér köpeny” hipertónia
„Fehér köpeny” vagy „hivatali” hipertóniának nevezik azt, amikor a vérnyomás csak az orvosi vizit alatt emelkedik. Az utóbbi években lehetővé vált, hogy otthon 24 órán át jegyezzék a vérnyomást (automatikus elektromos készülék segítségével), s ez megmutatta, hogy sokak vérnyomása visszatér a normál értékre kb. egy órával az után, hogy elhagyták az orvosi rendelőt vagy a kórházat. A „fehér köpeny” hipertónia észlelésére használt technikát nevezik ambuláns vérnyomás monitorizálásnak.
A „fehér köpeny” hipertónia pontos jelentőségét nem ismerik, de a jelek szerint, aki ilyen tüneteket mutat, nem tekinthető teljesen egészségesnek. Valószínűleg az ilyen emberek hajlamosabbak a szívmegnagyobbodásra, mint a normál vérnyomással rendelkezők. Ezenkívül öt éven belül könnyen kialakul náluk az állandó (fix) magas vérnyomás.
Az is igaz, hogy akiknek valódi, kezelést igénylő magas vérnyomásuk van, szintén rendelkeznek ezzel a „fehér köpeny” effektussal. így, amikor a rendelőtől vagy a kórháztól távol vannak, sokkal alacsonyabb a vérnyomásuk, s ezt az orvosnak számításba kell vennie, amikor gyógyszert ír fel a magas vérnyomás csökkentésére.
Vérnyomásmérés otthon
A beteg vérnyomásának a kórházon vagy klinikán kívüli mérése több módon is lehetséges.
Kaphat egy hagyományos higanyos vérnyomásmérőt és egy sztetoszkópot, és megmutathatják, hogyan kell használni, de ez nem teljes mértékben kielégítő és elég nehézkes lehet. Megtaníthatják egy rokonnak, hogyan kell vérnyomást mérni, s ez hasznos információt jelenthet. Javasolhatják, hogy vásároljunk egy újabb, viszonylag olcsó elektromos automatikus vérnyomásmérő szerkezetet, bár ezek többsége még nem túl pontos. A legjobbakat könnyű használni, könnyű leolvasni, olcsók és hordozhatók.
Csak annyit kell tenni, hogy az ember a karjára helyezi a mandzsettát és megnyom egy gombot. Annyiszor leolvashatjuk, amennyiszer szükséges, s hasznos információval szolgálhatunk orvosunknak, amennyiben a gép pontos. Ha vásárolunk egy ilyen egyszerű vérnyomásmérőt, jó, ha bevisszük a kórházba, a klinikára vagy a rendelőbe és az orvos vagy a nővér gyorsan ellenőrzi, hogy a higanyos vérnyomásmérővel összevetve valóban pontos-e
Az orvos időnként elrendelheti a 24 órás automatikus, ambuláns házi vérnyomásmérő rendszer használatát. Ma már számos megbízható és pontos berendezés kapható, amelyeket be lehet programozni, hogy 24 órán át kb. minden fél órában megmérjék a vérnyomást. Talán meglepő, de a berendezés éjszakai használata sem zavaró. A 14 órás ambuláns vérnyomásmonitorozás értéke még mindig egy kicsit vitatott, de pontos információt lehet belőle szerezni, amely segít az orvosnak eldönteni, van-e az illetőnek „fehér köpeny hipertóniája”.
Összefoglalás
- A magas vérnyomás oka, hogy minden szövetben összeszűkülnek a mikroszkopikus méretű arteriolák.
- A szisztolés nyomás a nagy vérerekben jelentkezik, amikor a szív összehúzódik.
- A diasztolés vérnyomást akkor mérik, amikor a szív két szívverés között ellazul.
- Fontos, hogy teljesen ellazultak legyünk, miközben a vérnyomásunkat mérik.
- A szisztolés vérnyomás ugyanolyan fontos, sőt fontosabb, mint a diasztolés vérnyomás.
- Az automatikus mérő rendszerek arra használhatók, hogy a klinikától vagy a rendelőtől távol is tudjuk mérni vérnyomásunkat.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.