Magasvérnyomás kezelése

Mi a vérnyomás?

Amikor az orvos vérnyomásról beszél a nagy vérerekben keletkező nyomásra gondol, amint a szív a testbe pumpálja a vért. Tulajdonképpen minél alacsonyabb az ember vérnyomása, hosszabb távon annál egészségesebb (kivéve egy-két ritka esetet, amikor a túlságosan alacsony vérnyomás épp a betegség része).

A keringési rendszer

A vér a tüdőből kapja az oxigént, amelyet a levegővel együtt belélegzünk. Ez az oxigéndús vér a szívbe kerül, és az artériákon keresztül a test minden részébe eljut. A nagyobb erek egyre kisebbekre, végül mikroszkopi­kus méretű arteriolákra ágaznak, ezek alkotják a kapil­lárisok finom hálózatát.

A nagyobb artériákból, illetve a közepes arteriolákból és az apró kapillárisokból álló hálózat juttatja el tehát a vért a szervezet valamennyi sejtjébe, amelyek a vér oxigénjéből nyerik az életükhöz szükséges oxigént. Amikor a vér leadta az oxigént a sej­teknek, az oxigénszegény vér a vénákon keresztül visszakerül a szívbe, hogy ismét a tüdőbe pumpálódjék és oxigént vegyen fel.

Szív belső fala

A szívizom minden egyes szívverésnél összehúzó­dik, hogy a vért a szervezetbe pumpálja. A szív által létrehozott nyomás akkor a legnagyobb, amikor össze­húzódik, ezt nevezik szisztolés (magasabb értékű) nyomásnak. Azután a szívizom a következő összehúzódás előtt ellazul: ilyenkor a legalacsonyabb a nyomás, és ezt nevezik diasztolés (alacsonyabb értékű) nyomás­nak. A vérnyomás mérésekor a szisztolés és a diaszto­lés nyomást egyaránt mérik.

Nem könnyű meghúzni a határt a normális és a kó­ros vérnyomás között. Talán a magas vérnyomást leginkább úgy lehet meghatározni, mint olyan értéket, amely fölött érdemes megkezdeni a kezelést.

A vérnyomás mérése

Bizonyára mindenkinek mérték már a vérnyomását legalább egyszer életében: orvos vagy nővér a rendelő­ben, a kórházban vagy a terhesgondozóban. Néhány gyógyszertárban vagy bioélelmiszerboltban is mérik a vérnyomást, de sokan mérik otthon saját maguknak az üzletekben kapható mérőeszközökkel.

Az lenne az ideális, ha valóban az artérián belüli vérnyomást tudnánk mérni, ez azonban széles körben nem megoldható, mert tűkre lenne hozzá szükség. A vér pumpálása során kialakult nyomás azonban szelí­debb módszerrel is megállapítható.

A vérnyomás mérés menete

A vérnyomást mérő személy gumis mandzsettát te­ker a felkar köré (ez a mandzsetta a sphygmomano­meter nevű vérnyomásmérő berendezés része) és egy kis kézi pumpával felfújja, hogy átmenetileg leálljon a véráramlás. Azután az orvos vagy a nővér egy sztetoszkópot helyez az artériára közvetlenül a mandzsetta alatt, és hallgatja a hangokat, amint a mandzsetta las­san leereszt és a véráramlás visszatér a karba.

Amikor a mandzsetta nyomása a szisztolés és a diasztolés nyomás közé kerül, az artériában a vér csak a szívverés egy időszakában áramlik. Ez a megszakadó áramlás okozza a hangokat. Amikor az első hang megjelenik, a mandzsettában lévő nyomás megfelel a szisztolés vérnyomásnak. A hangok eltűnése megfelel a diasztolés vérnyomásnak, amely a szív ellazulásakor áll fenn.

Higanyos vérnyomás mérőA hangot, amelyet az orvos vagy a nővér hall, a vér turbulenciája (örvénylése) okozza az artériában a könyökízület belső felszínén (brachiális pulzus), és Korotkoff-hangnak nevezik egy orosz katonai sebész, Nyikolaj Korotkoff tiszteletére, aki 1905-ben először készített eszközt ezeknek a hangoknak a meghallgatá­sához.

Egy higanyszintet mutató mérce kapcsolódik a mandzsettához, amely lehetővé teszi, hogy a két nyo­mást meghatározzák és lejegyezzék. A mandzsettában lévő nyomást higanymilliméterben mérik (Hgmm), ez az a magasság, amelyre a higanyt fel kell pumpálni az üvegcsőben.

Mennyire pontosak a mért adatok?

Nyilvánvaló, hogy mivel ez a vérnyomásmérési módszer nem közvetlen, nem lehet teljesen pontos, sőt olykor igen pontatlan, főleg akkor, ha az illető karja vastag. Ha a kar kerülete több mint 35 cm, a fel­fújt mandzsetta nem tudja eléggé elszorítani a vérke­ringést, úgyhogy lehet, hogy a mérő a valóságos vér­nyomásértéknél magasabb értéket mutat. Az évek so­rán azonban bebizonyosodott, hogy ezzel a közvetett eszközzel pontosan meg lehet állapítani, hogy az ille­tő mennyire van kitéve a szívinfarktus vagy az agyvér­zés veszélyének.

Elektromos vérnyomásmérés

Mostanában egyre gyakrabban alkalmaznak vér­nyomásmérésre kis elektromos műszereket, amelyek­ben nincs higany. Ezek az új vérnyomásmérők azon­ban sajnálatos módon sokszor pontatlanok, és a Brit Hipertónia Társaság (British Hypertension Society) nem sokat ajánl közülük. Ezekben a berendezésekben már nincs higany, mégis higanymilliméterben határozzák meg a vérnyomást, egyszerűen azért, hogy az értékek összehasonlíthatóak legyenek a higanyos „aranystan­dard” értékeivel. Nagyjából mindegy, hogy melyik be­rendezéssel mérik a vérnyomásunkat, mert mindegyik ugyanazon az elven működik.

Általában leültetik az embert, és felteszik a karjára a mandzsettát, kb. a szívvel egy magasságban. Fontos, hogy amennyire csak lehet, ellazuljunk, és a könyö­künkkel az asztalon támaszkodjunk, mert ha tartanunk kell a karunkat, ha­misan magas eredmény születhet.

Mindenkinek igen változékony a vérnyomása, úgyhogy szoron­gás vagy stressz hatására felme­het, ezért próbáljunk meg nyu­godtnak lenni, amennyire csak lehet, miközben a mérés fo­lyik. Az orvos, illetve a nővér az első olvasatot valószínűleg hozzávetőleges értéknek veszi, és a második mérést veszi bizonyosnak. Ha a második mérés sok­kal alacsonyabb értéket mutat, lehet, hogy szükség van egy harmadik, sőt egy negyedik mérésre egy má­sik alkalommal, néhány nap vagy hét múlva, hogy a végső érték igazán elfogadható legyen. Ez főleg akkor fontos, ha az első vagy a második eredmény csak ki­csivel haladja meg a normális értéket. A legtöbb eset­ben a páciens vérnyomása a negyedik mérés után éri el a legalacsonyabb szintet, s utána egy kicsivel még lejjebb megy, de vannak kivételek.

Számít, hogy a jobb vagy a bal karunkon mérjünk?

Néhány kivételtől eltekintve a vérnyomás a két kar­ban megegyezik, ezért legjobb, ha azon a karon mérjük, amelyiken kényelmesebb. Néha jó, ha mindkét ka­ron megmérjük, így megbizonyosodhatunk arról, nincs-e konzekvens különbség. Amennyiben a felkar vastagabb az átlagosnál (kerülete több mint 35 cm), nagyobb mandzsettát kell használni, különben hami­san magas értéket kaphatunk. A magas vérnyomásúak kb. 15%-ának van 33 cm-nél nagyobb körfogatú karja, ezért alapvetően fontos a megfelelő méretű mandzset­ta alkalmazása.

Vérnyomás mérésekor általában nem kell felállni (mivel úgy nehezebb megtámasztani a kart), de mégis előfordul, hogy állva mérik, pl. cukorbetegek vagy idő­sebbek esetében, illetve ha valaki szédülést vagy más tüneteket érez felálláskor. A cukorbetegek vérnyomása állás közben gyorsan leeshet. Általában nincs nagy kü­lönbség az ülve és az állva mért vérnyomás között, bi­zonyos betegségeknél, pl. a cukorbetegségnél azonban ez előfordulhat, ilyenkor poszturális hipotenzióról (helyzeti alacsony vérnyomásról) beszélünk. Ez vagy együtt jár szédüléssel, vagy nem.

A szisztolés vérnyomás

Amint láttuk, a vérnyomás mérésekor rögzítik a szervezet legmagasabb (szisztolés) és legalacsonyabb (diasztolés) értékét, tehát az érték két számból áll. Hagyományosan először a szisztolés, majd a diaszto­lés értéket mondják, pl. 140/94 Hgmm (higanymilli­méter).

Sokat kutatták a szisztolés és diasztolés vérnyomás­érték viszonyának fontosságát.

A közhiedelemmel ellentétben 40 éves kor felett a szívbetegség előrejelzése szempontjából valójában a szisztolés érték fontosabb, mint a diasztolés. Az a baj azonban, hogy a szisztolés vérnyomás főleg idő­sebbeknél, igen változó.

Mostanában két megbízható tanulmány is hang­súlyozta a szisztolés vérnyomás fontosságát. Ezek szerint érdemes csökkenteni a szisztolés nyomást azoknál, akiknek a diasztolés vérnyomása normális. Ennek az állapotnak az orvosi elnevezése izolált szisztolés hipertónia (ISH), s főleg 65 éves kor fölött jelentkezik. Amennyiben nem kezelik, nagy a veszé­lye a szívbetegség, illetve az agyvérzés kialakulásá­nak. Általában minél alacsonyabb a vérnyomás, an­nál jobb. Amikor a magas vérnyomást kezelik, az a cél, hogy a szívbetegség rizikófaktorait, pl. a do­hányzást, a magas koleszterinszintet stb. a minimá­lisra csökkentsék, és hogy a vérnyomást 140/90 Hgmm alatt tartsák.

A „fehér köpeny” hipertónia

„Fehér köpeny” vagy „hivatali” hipertóniának nevezik azt, amikor a vérnyomás csak az orvosi vizit alatt emelkedik. Az utóbbi években lehetővé vált, hogy ott­hon 24 órán át jegyezzék a vérnyomást (automatikus elektromos készülék segítségével), s ez megmutatta, hogy sokak vérnyomása visszatér a normál értékre kb. egy órával az után, hogy elhagyták az orvosi rendelőt vagy a kórházat. A „fehér köpeny” hipertónia észlelésé­re használt technikát nevezik ambuláns vérnyomás monitorizálásnak.

A „fehér köpeny” hipertónia pontos jelentőségét nem ismerik, de a jelek szerint, aki ilyen tüneteket mu­tat, nem tekinthető teljesen egészségesnek. Valószínű­leg az ilyen emberek hajlamosabbak a szívmegnagyob­bodásra, mint a normál vérnyomással rendelkezők. Ezenkívül öt éven belül könnyen kialakul náluk az ál­landó (fix) magas vérnyomás.

Mindez azt jelenti, hogy a „fehér köpeny” hipertó­niában szenvedőket ugyan nem kell azonnal kezelni, de hat- vagy tizenkét havonta ellenőrizni kell a vérnyo­másukat.

Az is igaz, hogy akiknek valódi, kezelést igénylő ma­gas vérnyomásuk van, szintén rendelkeznek ezzel a „fe­hér köpeny” effektussal. így, amikor a rendelőtől vagy a kórháztól távol vannak, sokkal alacsonyabb a vérnyo­másuk, s ezt az orvosnak számításba kell vennie, ami­kor gyógyszert ír fel a magas vérnyomás csökkentésére.

Vérnyomásmérés otthon

A beteg vérnyomásának a kórházon vagy klinikán kí­vüli mérése több módon is lehetséges.

Kaphat egy hagyományos higanyos vérnyomásmérőt és egy sztetoszkópot, és megmutathatják, hogyan  kell használni, de ez nem teljes mértékben kielégítő és elég nehézkes lehet. Megtaníthatják egy rokonnak, hogyan kell vérnyomást mérni, s ez hasznos információt jelenthet. Javasolhatják, hogy vásároljunk egy újabb, viszonylag olcsó elektromos automatikus vérnyomásmérő szerkezetet, bár ezek többsége még nem túl pontos. A legjobbakat könnyű használni, könnyű leolvasni, olcsók és hordozhatók.

Csak annyit kell tenni, hogy az ember a karjára helyezi a mandzsettát és megnyom egy gombot. Annyiszor leolvashatjuk, amennyiszer szükséges, s hasznos információval szolgálhatunk orvosunknak, amennyiben a gép pontos. Ha vásárolunk egy ilyen egyszerű vérnyomásmérőt, jó, ha bevisszük a kórházba, a klinikára vagy a rendelőbe és az orvos vagy a nővér gyorsan ellenőrzi, hogy a higanyos vérnyomásmérővel összevetve valóban pontos-e

Az orvos időnként elrendelhe­ti a 24 órás automatikus, ambu­láns házi vérnyomásmérő rend­szer használatát. Ma már szá­mos megbízható és pon­tos berendezés kapható, amelyeket be lehet prog­ramozni, hogy 24 órán át kb. minden fél órá­ban megmérjék a vér­nyomást. Talán meglepő, de a berendezés éjszakai használata sem zavaró. A 14 órás ambuláns vérnyomás­monitorozás értéke még mindig egy kicsit vitatott, de pontos információt lehet belő­le szerezni, amely segít az orvosnak eldön­teni, van-e az illetőnek „fehér köpeny hi­pertóniája”.

Összefoglalás

  • A magas vérnyomás oka, hogy minden szövetben összeszűkülnek a mikroszkopikus méretű arteriolák.
  • A szisztolés nyomás a nagy vérerekben jelentkezik, amikor a szív összehúzódik.
  • A diasztolés vérnyomást akkor mérik, amikor a szív két szívverés között ellazul.
  • Fontos, hogy teljesen ellazultak legyünk, miközben a vérnyomásunkat mérik.
  • A szisztolés vérnyomás ugyanolyan fontos, sőt fontosabb, mint a diasztolés vérnyomás.
  • Az automatikus mérő rendszerek arra használhatók, hogy a klinikától vagy a rendelőtől távol is tudjuk mérni vérnyomásunkat.