Mi hozza létre a szisztolés vérnyomást, s mi tartja fenn a diasztolést?
A vérnyomást a szív által kifejtett nyomóerő hozza létre.
A szív – érrendszer teljesen ki van töltve vérrel. A szív hemodinamikus szívó-nyomó pumpaként folytonosan áramoltatja a vért úgy, hogy nyugalomban 70±10/min frekvenciával vért nyom be az aortába, illetve a nagy tüdőverőérbe (az artéria pulmonalisba). Azt a vérmennyiséget, amelyet egy kamra egy összehúzódás (szisztolé) alkalmával kilök magából, verőtérfogatnak nevezzük. A verőtérfogat nyugalmi értéke felnőtt, 70 kg-os férfiban átlagosan 80 ml. A két kamra verőtérfogata azonos. Azt a maximális nyomást, amellyel a bal kamra benyomja a verőtérfogatot az aortába, illetve a jobb kamra az artéria pulmonalisba, szisztolés nyomásnak nevezzük.
Szív működése
A szív üregrendszere két pitvarból és két kamrából áll. A tulajdonképpeni pumpaműködést a kamrák végzik; a pitvarok legfontosabb szerepe az, hogy szisztolé alatt vért tárolnak. A pitvarokban tárolt vérmennyiség elegendő ahhoz, hogy a közvetlen vénás befolyással együtt szapora szívműködés, tehát rövid diasztolé alatt is megtöltse a kamrákat. A két kamra falát képező izmok lefutása következtében eltérő a két kamra összehúzódása, tehát az erőkifejtése.
A bal kamra összehúzódásakor főként a kamraüreg haránt irányú átmérője rövidül meg. Ennek a jelentőségét a Laplace-törvény világítja meg, amely összefüggést ír le a kamrafal feszülése (T), a transzmurális nyomás (P) és a kamra sugara (r ) között: T = P xr. Mindhárom tényezőnek a szisztolé alatti átlagértékeit vesszük figyelembe.
A Laplace-törvény segíthet a nyomás és térfogatváltozásokkal összefüggő folyamatok (hipertrofia, dilatáció stb.) megértésében is így például a szisztolés nyomás emelkedésekor fokozódik a falfeszülés, tehát nagyobb összehúzódás (kisebb sugár) szükséges a változatlan verőtérfogat továbbításához. A falfeszülés fokozódását kompenzálja a kamrafal vastagodása (h) vagyis a kamraizomzat hipertrófiája. Ha pedig kitágul a kamra (dilatatio ventriculi), akkor nő a sugár, csökken a falvastagság, tehát növekszik a falfeszülés, s egyre nagyobb összehúzódás képes továbbítani a változatlan verőtérfogatot, míg végül elégtelenné válik a pumpaműködés.
A jobb kamra elsősorban hosszirányban rövidül meg, s közben a külső fala fujtató szerűen ráfeszül a kamrát kitöltő vérre. Nagy jelentősége van annak, hogy a kamrai sövény (septum interventricularé) bedomborodik a jobb kamra üregébe, s ezzel „kisegíti” a jobb kamra ürülését. Ez a kisegítő működés akár életmentő is lehet minden olyan esetben, amikor valamilyen megbetegedés következtében a jobb kamra fala nem képes megfelelően összehúzódni. A bal kamra számára nincs ilyen „kisegítő” hatás, következésképpen a bal kamra összehúzódásának a gyengülése vagy kiesése közvetlen életveszélyt jelent.
A kamrai szisztolé nemcsak nyomást, hanem szívást is okoz.
Ez utóbbi a következőképpen alakul ki:
- A szívburok (pericardium) szorosan összenőtt a rekeszizommal, ezért szisztolé alkalmával a szívcsúcs nem tud felemelkedni a rekeszizomról, csupán enyhén előfordul és a mellkasfalhoz ütődik (szívcsúcslökés). Emiatt a szív elasztikus, basalis része, éspedig a pitvarok és a nagyvénák nyúlnak meg lefelé, a szívcsúcs irányába. Ez a megnyúlás térfogatnövekedést okoz, ami fokozza a vér beáramlását a nagyvénák felől a pitvarokba. A nagyvénák és a pitvarok ilyen telődésének az a haemodinamikai jelentősége, hogy a diasztolé elején, éspedig közvetlenül a vitorlás billentyűk kinyílása után nagy mennyiségű vér ömlik be a pitvarokból a kamrákba (gyorstelődés). Ez a gyorstelődés olyan mértékű, hogy szapora szívműködés esetén is biztosítja a kielégítő kamratelődést.
- Kitágítja a nagy artériák falát. Ez a statikus komponens, amit a PxV összefüggés ad meg (P=átlagos nyomás; V=a verőtérfogat). Véroszlop: 1. Nyugalmi érátmérő; 2. A kitágult ér átmérője; 3. Nyomóerő
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.