Magasvérnyomás kezelése

Mi hozza létre a szisztolés vérnyomást, s mi tartja fenn a diasztolést?

A vérnyomást a szív által kifejtett nyomóerő hozza létre.

A szív – érrendszer teljesen ki van töltve vérrel. A szív hemodinamikus szívó-nyomó pumpaként folytonosan áramoltatja a vért úgy, hogy nyugalom­ban 70±10/min frekvenciával vért nyom be az aortába, illetve a nagy tüdőverőérbe (az artéria pulmonalisba). Azt a vérmennyiséget, amelyet egy kamra egy összehúzódás (szisztolé) alkalmával kilök magából, verőtérfogatnak nevezzük. A verőtérfogat nyugalmi értéke felnőtt, 70 kg-os férfiban átla­gosan 80 ml. A két kamra verőtérfogata azonos. Azt a maximális nyomást, amellyel a bal kamra benyomja a verőtérfogatot az aortába, illetve a jobb kamra az artéria pulmonalisba, szisztolés nyomásnak nevezzük.

Szív működése

A szív üregrendszere két pitvarból és két kamrából áll. A tulaj­donképpeni pumpaműködést a kamrák végzik; a pitvarok legfontosabb szerepe az, hogy szisztolé alatt vért tárolnak. A pitvarokban tárolt vérmennyi­ség elegendő ahhoz, hogy a közvetlen vénás befolyással együtt szapora szívműködés, tehát rövid diasztolé alatt is megtöltse a kamrákat. A két kamra falát képező izmok lefutása következtében eltérő a két kamra összehúzódása, tehát az erőkifejtése.

A bal kamra összehúzódásakor főként a kamraüreg haránt irányú átmérője rövidül meg. Ennek a jelentőségét a Laplace-törvény világítja meg, amely összefüggést ír le a kamrafal feszülése (T), a transzmurális nyomás (P) és a kamra sugara (r ) között: T = P xr. Mindhárom tényezőnek a szisztolé alatti átlagértékeit vesszük figyelembe.

A Laplace-törvény segíthet a nyomás és térfogatváltozásokkal össze­függő folyamatok (hipertrofia, dilatáció stb.) megértésében is így például a szisztolés nyomás emelkedésekor fokozódik a falfeszülés, tehát nagyobb összehúzódás (kisebb sugár) szükséges a változatlan verőtérfogat továbbításához. A falfeszülés fokozódását kompenzálja a kamrafal vasta­godása (h) vagyis a kamraizomzat hipertrófiája. Ha pedig kitágul a kamra (dilatatio ventriculi), akkor nő a sugár, csökken a falvastagság, tehát növek­szik a falfeszülés, s egyre nagyobb összehúzódás képes továbbítani a válto­zatlan verőtérfogatot, míg végül elégtelenné válik a pumpaműködés.

A jobb kamra elsősorban hosszirányban rövidül meg, s közben a külső fala fujtató szerűen ráfeszül a kamrát kitöltő vérre. Nagy jelentősége van annak, hogy a kamrai sövény (septum interventricularé) bedomborodik a jobb kamra üregébe, s ezzel “kisegíti” a jobb kamra ürülését. Ez a kisegítő működés akár életmentő is lehet minden olyan esetben, amikor valamilyen megbetegedés következtében a jobb kamra fala nem képes megfelelően össze­húzódni. A bal kamra számára nincs ilyen “kisegítő” hatás, következésképpen a bal kamra összehúzódásának a gyengülése vagy kiesése közvetlen életve­szélyt jelent.

A kamrai szisztolé nemcsak nyomást, hanem szívást is okoz.

Ez utóbbi a következőképpen alakul ki:

  • A szívburok (pericardium) szorosan összenőtt a rekeszizommal, ezért szisztolé alkalmával a szívcsúcs nem tud felemelkedni a rekeszizomról, csupán enyhén előfordul és a mellkas­falhoz ütődik (szívcsúcslökés). Emiatt a szív elasztikus, basalis része, éspedig a pitvarok és a nagyvénák nyúlnak meg lefelé, a szívcsúcs irányába. Ez a megnyúlás térfogatnövekedést okoz, ami fokozza a vér beáramlását a nagyvé­nák felől a pitvarokba. A nagyvénák és a pitvarok ilyen telődésének az a haemodinamikai jelentősége, hogy a diasztolé elején, éspedig közvetlenül a vitorlás billentyűk kinyílása után nagy mennyiségű vér ömlik be a pitvarokból a kamrákba (gyorstelődés). Ez a gyorstelődés olyan mértékű, hogy szapora szívműködés esetén is biztosítja a kielégítő kamratelődést.
  • Kitágítja a nagy artériák falát. Ez a statikus komponens, amit a PxV összefüggés ad meg (P=átlagos nyomás; V=a verőtérfogat). Véroszlop: 1. Nyugalmi érátmérő; 2. A kitágult ér átmérője; 3. Nyomóerő
Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.