A vérnyomást befolyásoló tényezők
Életkor
Fiatal- és felnőttkorban pontosan ismerjük a vérnyomás-növekedés ütemét, annak jellemzőit. Egészséges egyénekben a legnagyobb növekedés a születéstől a 20 éves kor eléréséig következik be, amikor a szisztolés nyomás 80-ről 120 Hgmm-re emelkedik.
Fiúk/ életkor | 6. év | 8. év | 10. év | 12. év | 14. év | 18. év |
---|---|---|---|---|---|---|
szisztolés | 102 | 107 | 112 | 114 | 116 | 118 |
diasztolés | 60 | 62 | 63 | 65 | 67 | 68 |
Leányok | 6. év | 8. év | 10. év | 12. év | 14. év | 18. év |
szisztolés | 100 | 102 | 107 | 110 | 112 | 114 |
diasztolés | 62 | 63 | 64 | 66 | 65 | 64 |
(vérnyomásértékek Hgmm-ben) Loggie JMH, 1975 adatai alapján
A vérnyomás változása gyermek- és serdülőkorban
A felnőttkorban az egészségesnek ismert populációban a hagyományos mérési technikát alkalmazva a tapasztalatok szerint a vérnyomás szisztolés és diasztolés értéke 50-55 éves korig emelkedik, majd rendszerint stabilizálódik. A nők vérnyomása alacsonyabb a menopauzáig, majd a két nem közötti különbség csökken, de a normális értékhatárok között a nőknél az átlagok mindig alacsonyabbak. Az elmondottakat szemlélteti a (A vizsgálatot egy európai biztosító végezte az egészségesnek mondott populációban.)
Amennyiben nem a válogatott egészséges populációt nézzük, hanem az ún. teljes populációt (melyben a normális vérnyomásúak és a magas vérnyomásban szenvedők egyaránt jelen vannak), akkor természetesen egészen más képet kapunk a kor vonatkozásában is. Ilyen vizsgálatot is végeztek, amely egy skandináv város (Bergen) teljes felnőtt lakosságát ölelte fel.
Az átlagérték jóval magasabb, sőt az átlagtól való eltérés is igen jelentős. Példaképpen a város nőlakosságának adatait mutatjuk be. Ez valóban reális képet mutat. Jelzi, hogy a női lakosság 50%-a az átlagnál jóval magasabb, másik 50%-a jóval alacsonyabb vérnyomásértékkel rendelkezik.
- A magas vérnyomás kezelése életmódváltással
- Vérnyomás mérő műszerek fajtái
- Hipertenzió kialakulásának okai, tünetei
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Testhelyzet
A hidrosztatikai nyomás a lefelé irányuló véráram nyomását növeli, a felfelé irányulóét csökkenti. Ezt a hatást egészséges emberben az idegrendszer szabályozza, sőt kissé túlkompenzálja. Ebből adódik, hogy míg vízszintesen fekve a felkar és a lábszár vérnyomása kb. azonos, addig álló helyzetben a lábszáré 30-60 Hgmm-el magasabb.
Álló helyzetben, a fekvővel szemben, annyira emelkedik a vérnyomás, hogy a szív feletti artériákban a hidrosztatikus nyomás levonódása ellenére is változatlan marad. Ez a vérnyomás ortosztatikus szabályozása. Egyes vérnyomáscsökkentő (antihipertenzív) gyógyszerek meggátolják ezt a szabályozást, ez az ortosztatikus hipotónia (álló helyzetben leesik a beteg vérnyomása). Egészséges egyénben is a hirtelen felállás hatására eshet a brachiális nyomás (5-30 Hgmm-t), de 1-30 másodpercen belül ez rendeződik, vagy akár túlkompenzálás is lehetséges.
A fizikai és a szellemi aktivitás változása
A váratlan, hirtelen indított fizikai aktivitás, valamint a mentális stressz egyaránt képesek különböző mértékben emelni a vérnyomást. A változás nagyságát az adott egyén vegetatív idegrendszerének individuális jellemzői szabják meg. A külső behatások, más környezet megjelenése már önmagában is megemeli a vérnyomást, és ez tartós behatás lehet. Ez magyarázza a „fehér köpeny”-hipertónia (az orvos észlelése, mint stressz) kialakulását is az orvosi rendelőben.
Az idegrendszer aktivitásának változása rendkívül jellemzően befolyásolja vérnyomásunkat. Ezt biológiai variációnak kell tekinteni. Egészséges embernél is széles határok között változik a vérnyomás. Munkatevékenységre, anyagcsere-változásokra (pl. étkezés), izgalomra jelentősen emelkedhet vérnyomásunk. Ez azonban csak átmeneti jelenség, és a kompenzálás gyorsan megindul, melyre már az előzőekben is utaltunk. A vérnyomásváltozás rendszerint együtt jár a szívfrekvencia változásával: emelkedéssel vagy csökkenéssel.
Örökletes tényezők
Már régebb óta ismerjük a magasvérnyomás-betegség kialakulásában az örökletes tényezők szerepét, de csak újabban tisztázódott, hogy a hipertóniás családokban az utódoknál csaknem törvényszerűen magasabb alapvérnyomás-értékkel, sőt a korai és tartós szívterhelés miatt a szívizom megvastagodásával (vastag kamrafal) is számolnunk kell.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.