A harag és a düh növeli a cukorbetegség kockázatát
Tanulja meg kezelni az ellenségességet!
Úgy érzi, állandóan hadban áll a környezetével? Dudálni kezd, ha az ön előtti autó túl lassan halad? A nehéz helyzetekben az első reakciója az, hogy dühbe gurul? Ha igen, akkor lehet, hogy a személyisége ahhoz a típushoz tartozik, amelyik bizonyítottan hozzájárul a vércukorszint emelkedéséhez.
A kutatók már régóta gyanítják, hogy a harag és az ellenségesség szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségekben. A legújabb kutatások alapján úgy tűnik, hogy azok, akik gyakran haragosak, vagy akiknél ezzel rokon személyiségjegyek figyelhetők meg, például cinizmus, düh vagy agresszivitás, hajlamosabbak rá, hogy magas legyen a vércukorszintjük, és inzulinrezisztencia alakuljon ki náluk.
Változtasson negatív gondolkozásán
A személyiségét természetesen nem tudja megváltoztatni, változtathat viszont a negatív gondolkodásmódján és viselkedésén. Kezdje ezt is a mély légzéssel és a többi, nemrég elsajátított gyakorlattal. A harag kezelésére stressz csökkentést és relaxációs tréninget alkalmazó programok kimutathatóan csökkentik a szívinfarktus kockázatát, és a Duke Egyetem kutatói szerint ugyanezek a módszerek a vércukorszint szabályozásában is segíthetnek. Az alább ismertetett néhány egyszerű lépés megakadályozhatja, hogy a pillanatnyi fellobbanások elfajuljanak.
1. Távolodjon el!
Néha csak úgy akadályozhatja meg a harag fellobbanását, ha elszakad az önt provokáló helyzettől arra az időre, amíg megnyugszik. A legjobb ilyenkor az, ha szakít némi időt egy kis testmozgásra. Ha nem áll módjában ténylegesen eltávolodni a helyzettől, terelje el a gondolatait azzal, hogy magában tízig számol. Nagyon egyszerű módszer – de beválik.
2. Legyen konkrét!
Ha szembekerül valakivel, akire haragszik, ne kezdjen hosszú litániát a vélt hibáiról és az önt ért állítólagos sérelmekről, hanem összpontosítson arra az egy dologra, ami valóban bosszantja – de hogy ez mi, azt állapítsa meg magában még azelőtt, hogy megszólalna. Azt mondja el, hogy pontosan milyen változást szeretne, ami javíthatna a helyzeten.
3. Ne sértegessen!
Csábító lehet a gondolat, hogy „elmagyarázza”, miért is érzéketlen vagy undok egy másik személy, de egyáltalán nem segít a valódi probléma megoldásában (pl. azon, hogy több segítséget szeretne a párjától vagy, hogy mennyit költsenek a nyaralásra), ha a másikat annyira leköti a védekezés, hogy oda se figyel arra, amit mond neki.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.