Az Alzheimer-kór és az alvás
Az öregkori elbutulás leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, ami a hatvanöt éven túli korosztály 10%-át érinti. Bár alattomosan kezdődik, enyhe tünetekkel, például emlékezetromlás vagy a szellemi képességek romlása, könyörtelenül előrehalad, és a beteg zavarttá, dezorientálttá válik, s végül teljesen képtelen gondolkodni vagy önmagát ellátni, teljesen elmegy az esze.
Az Alzheimer-kór hatása az alvásra
Az Alzheimer-kóros betegek alvásának változása része ennek a fokozatos leépülésnek, így alvásuk általában megromlik. Az éjszakai járkálás és zavartság olyannyira része a kórképnek, hogy külön elnevezést is kapott, „sundowning”-nak, „amikor a nap lemegy” tünetnek nevezik. Ez a kifejezés utal azokra az éjszakai zavartsággal, dezorientáltsággal, heves viselkedéssel járó epizódokra, amelyet a nappal még eléggé jól elboldoguló Alzheimer-kóros betegeknél lehet tapasztalni.
Kezelése
Úgy vélik, hogy ez a jelenség következménye az éjszakai szenzoros ingerek elvesztésének, esetleg annak, hogy nem tudják megkülönböztetni a REM alvás álmait a valóságtól – a REM fázis ugyanis az Alzheimer-kór korai szakaszában jelen van. Az Alzheimer-kórhoz társuló alvási problémákat nagyon nehéz kezelni, és a gondozóknak legalább kétharmada hivatkozik az alvási zavarokra, különösen a sundowningra, mint okra, ami miatt a szeretteik kórházi kezelésre szorulnak.
Az Alzheimer-kór végstádiumban
Végstádiumban aztán az agyfunkciók további csökkenésével az alvás is tovább romlik, és a legtöbb, intézetben kezelt Alzheimer-kóros betegnél csak felszínes, szürkületi zónás alvás figyelhető meg, miközben alvás-ébrenléti ciklusuk teljesen felborul. Az alvás közbeni légzésmegállás is gyakran társul az elbutulásban megfigyelhető egyéb alvásromláshoz.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.