• alvás
• betegség

Ébrenlétet okozó betegségek

Az alvászavarért, különösen az időseknél, szinte bármely betegség fele­lőssé tehető, legyen az akár akut, akár krónikus, sőt ennek az állapotnak a kezelésére szolgáló szerek is.

Telítődött hólyag, vizelési inger

Igen gyakori oka a megzavart alvásnak a felébredés, amit a telítődött hólyag okoz. A férfiaknál ez általában a prosztata megnagyobbodására vezethető vissza, mert ez a jóindulatú duzzanat gátolja a hólyag ürülését. A hólyag tehát vizelés után részben telített marad, kapacitása kisebb, az­az, gyorsabban megtelik. A vizelettel teli hólyag feszülése felébreszti az alvót, aki felkel, hogy könnyítsen magán. Hasonló problémával küzdenek azok a nők is, akik krónikus húgyhólyaggyulladásban szenvednek.

„Hiperaktív húgyhólyagnak” nevezik azt az állapotot, amikor valaki akkor is vizelési ingert érez, amikor a hólyag csak csekély mennyiségű vizeletet tartalmaz. Az ilyen beteg újra és újra felébred, és elballag a vécébe. Mind­két nembeliek problémája a megnövekedett vizeletkiválasztás vagy azért, mert vízhajtót szednek, vagy azért, mert koffeint fogyasztanak, aminek természetes vízhajtó hatása van.

Ízületi fájdalmak

Az alvást másodsorban a fájdalom zavarja meg igen gyakran, különö­sen az ízületi gyulladás vagy más mozgásszervi betegség miatt. Minthogy az idősek érzékenyebbek a szenzoros ingerekre, mint a fiatalabbak, alvá­sukat befolyásolja bármiféle fájdalom vagy görcs.

Felböfögés

Az időseknél gyakran előforduló betegség a hiatus hernia, azaz rekesz­sérv, a nyelőcső ernyedtsége azon a ponton, ahol a gyomorral találkozik, s így sokszor előfordul, hogy a gyomorsav visszafelé mozogva, amit regurgitációnak, savas felböfögésnek neveznek, bekerül a nyelőcső alsó részébe. A gyomor maga úgy van berendezkedve, hogy savval érintkezve nem károsodik, hisz a belső réteget nyálkaszerű váladék védi a sav maró hatásától.

A nyelőcső alsó részébe azonban nem szokott bejutni a sav. A betegeknél azonban fekvő helyzetben, alvás közben a sav feljut a nye­lőcső alsó részébe, s az alvó arra ébred, hogy ég a gyomra, szájában pe­dig sokszor savanyú ízt érez. Egyszerű módszerrel el lehet kerülni a je­lenséget, csak egy kicsit (5-10 cm-rel) meg kell emelni az ágy fej felőli részét. A nehézségi erő miatt a sav így nem tud feljutni a nyelőcsőbe.

Cukorbetegésg

A diabetes mellitus, azaz a cukorbetegség is gyakoribbá válik, ahogy korosodunk, és ez is sokszor megzavarja az éjszakai nyugodalmat. A megemelkedett vércukorszint miatt éjjel gyakoribb az izzadás, és a vi­zeletkiválasztás is megnő. Másrészt viszont, ha túlságosan is szoros el­lenőrzés alatt tartjuk a cukorszintet, akkor éjjel leesik a vércukor, ami nyugtalansághoz, szorongáshoz, hidegrázáshoz, néha fejfájáshoz vezet. Ha ez a hypoglykaemia, azaz alacsony vércukorszint csak enyhe mérté­kű, akkor csak abban nyilvánul meg, hogy romlik az alvás minősége.

Az öregek alvását sokszor zavarja szívbetegség is

A mellkas szorulá­sa vagy fájdalom, mint az anginás rohamban, nem hagyja a beteget alud­ni, de zavarja az alvást a szívelégtelenséggel együtt járó nehéz légzés is, amit a fekvés csak még súlyosbít. Ennél a betegségnél, álló helyzetben, a légzés alig romlik, ám amikor a beteg lefekszik, a megváltozott keringés miatt fulladni kezd. A nehéz légzés általában nem annyira súlyos, hogy akadályozza az elalvást, de ahhoz elég, hogy megzavarja az éjszakai pi­henést.

Asztam tüdőbetegség

Hasonlóképpen rosszabbodik a beteg állapota éjjel, ha asztmás vagy bármiféle krónikus tüdőbetegségben szenved. Azokban az időszakokban (például a REM fázisban), amikor a légzés szabálytalanná válik, ha vala­ki horkol vagy valami akadályozza a levegő áramlását, az ilyen krónikus tüdőbetegek vérében jelentős mértékben csökken az oxigén mennyisége. Ez végül felébreszti a beteget – néha oly enyhe a tünet, hogy a beteg más­napra el is felejti -, és szaggatott alvást eredményez.

Depresszió

Végül pedig, mind a depresszió, mind a szorongás sokkal gyakrabban fordul elő időseknél, s mindkettővel felszínesebb, könnyen megzavart al­vás jár együtt.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.