Rémálmok ás alvajárás – mit kell róluk tudnunk?
Bizonyára mindannyian riadtunk már fel arra éjszaka, hogy valami ijesztőt álmodtunk: balesetet szenvedtünk, lezuhantunk valahonnan vagy üldöztek bennünket. A rémálmok – akárcsak más típusú álmaink az alvás gyors szemmozgás fázisában keletkeznek. Ha gyakran jelentkeznek, az zavarja az éjszakai pihenést, és fizikailag is megviseli az érintettet. A gyerekek mintegy felének vannak rémálmai, a leggyakrabban 2 és 5 éves kor között.
Felnőttek esetében a rémálmok oka többnyire pszichés megterhelés, például a családban előforduló haláleset vagy betegség, párkapcsolati konfliktus vagy munkahelyi problémák. A pszichés betegségeket is kísérhetik rémálmok, ele előfordulhatnak gyógyszerek, például magas vérnyomás ellen szedett béta-blokkolók mellékhatásaként is.
Éjszaka felriadó gyermekek
A rémálmok kezelése, lehetséges?
Sokan úgy vélik, hogy az álmokat nem lehet tudatosan befolyásolni, pedig bizonyos módszerek alkalmazásával ez igenis lehetséges, különösen visszatérő álmok esetén. Ilyen módszer a „tudatos álmodás” technikája, amelynek lényege, hogy az érintett a visszatérő rémálmot tudatosan álomként éli meg, és bele tud avatkozni a kimenetelébe. Ennek technikáját pszichiáter segítségével lehet elsajátítani.
Egy másik megoldás az, ha napközben felidézzük a rémálmot, és elképzeljük, hogyan lehetne pozitív a kimenetele. Például, ha valaki azt álmodta, hogy lezuhan valahonnan, képzelje el, amint szárnyakat növeszt és biztonságosan földet ér. A rémálom így fantáziajátékká szelídül, amelynek jó a vége. Ezzel csökkenthető annak a valószínűsége, hogy az illető újból a zuhanással álmodik majd.
Az alvajárást (más néven holdkórosságot) sokan – tévesen – úgy képzelik, hogy egy hálóinges alak sipkával a fején előrenyújtott karokkal egyensúlyoz a háztetőn telihold idején. Ismerjük talán azt a kifejezést is, hogy valaki a „holdkóros biztonságával” cselekszik.
Ám ez a kép sem fedi a valóságot, mivel az alvajáró a legkevésbé sincs biztonságban, inkább arról van szó, hogy a veszélyérzete nem működik. Az alvajárók rendszerint egyenesen lépkednek előre anélkül, hogy tudatosan tájékozódnának. Nem veszik észre, ha az út, amin haladnak véget ér, ez pedig végzetes balesetekhez vezethet – például lezuhannak az erkélyről, a tűzlétráról vagy a kerítés tetejéről, kiugranak az ablakon vagy vízbe esnek egy stégről.
Az alvajárás időtartama többnyire igen rövid: néhány másodperc, esetleg néhány perc lehet.
Nagyon ritka, hogy ennél hosszabb ideig tartana. Az érintett másnap nem emlékszik a történtekre. Okok A gyermekek mintegy 10-30 százaléka, a felnőttek 1-3 százaléka alvajáró. Alvajárónak nem csak azt nevezzük, aki álmában sétál. Vannak, akik egészen összetett cselekvéseket végeznek (például mosnak vagy főznek), mások sokkal kevésbé látványos dolgokat művelnek, például zavartan felriadnak álmukból, felülnek, tanácstalanul néznek körbe. Szerencsére az esetek többségében ez utóbbi jelenségről van szó.
Az alvajárásra nincs egyértelmű tudományos magyarázat!
Egyesek örökletes zavarnak tekintik. A hold befolyását sem lehet teljesen kizárni, megfigyelhető ugyanis, hogy a fény vonzza az alvajárókat. Mivel régen a hold volt a legerősebb éjszakai fényforrás, az alvajárók annak irányába indultak el. Mára a modern fényforrások térhódításával a hold jelentősége csökkent e tekintetben.
Mit mond az orvos?
Az alvajárás jelensége az alvás kezdeti szakaszában, mélyalvási fázisban lép fel, tehát nincs köze az álmokhoz. Egyes negatív pszichés hatások, például munkahelyi zaklatás vagy a kiégettségérzés (burnout szindróma), bizonyos testi ingerek (például teli húgyhólyag) vagy környezeti hatások (például zaj) növelik az alvajárásra való hajlamot. Az alkoholfogyasztás, a lázas állapotok (különösen gyermekeknél), a fáradtság és a stressz szintén szerepelhetnek a kiváltó okok között.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.