Egészségmegőrzés

Hat kritikus faktor, amely felelős lehet a betegségek kialakulásáért!

Orvosi szemmel nézve a mai világban vitathatatlanul túl sok az az ártalmas környezeti faktor, amelyek idő előtt elkoptatják a szervezetünket. Említsünk meg néhányat közülük.

1. Hibás táplálkozás

A sor elejére tettem, mert talán a hibás táplálkozás tehető a leginkább felelőssé a betegségek kialakulásáért. Részletesen később foglalkozunk vele, de egy dolgot már most leszögezhetünk: ha valaki azt állítja, hogy elég a modern konyha alapján változatosan étkezni és semmi másra nincs szükségünk, az vagy rosszat akar nekünk, vagy fogalma sincs arról, mit beszél. A modern konyhánál szegényesebbet, mesterségesebbet elképzelni is nehéz, ráadásul tele vannak kalóriával és káros anyagokkal.

hibas-taplalkozas
A rossz táplálkozás a betegségek előidézője!

Egész pontosan azt is mondhatjuk, hogy ezekben a poszt-indusztriális táplálkozási szokásokban gyakorlatilag semmi sem stimmel. A nutrigenomika viszont segít annak megértésében, hogyan hatnak a különböző táplálékok a génjeinkre, és személyre szabott, célzott étrendet, valamint étrend-kiegészítőket is megnevez. A stressz kedvezőtlen a testsúlyunkra is. Vészjeleket küld számunkra, amit szervezetünk úgy értelmez, hogy „kalóriát kell raktározni”, tehát a többi káros hatása mellett még hizlal is.

2. Alvás és cirkadián (huszonnégy órás) ritmus

Az emberi test úgy lett megalkotva, hogy alkalmazkodik az olyan természeti ciklusokhoz, mint a nappalok és éjszakák, valamint az évszakok váltakozása. Idegrendszerünk és hormonháztartásunk szinkronban működik a fénnyel és a sötétséggel, ezért az a normális, ha napfelkeltekor kezdünk ébredezni és naplementekor álmosodunk el.

A mesterséges fényforrások, a munkaidő, a társas kapcsolatok és életünk számos más összetevője gyakran meggátol minket abban, hogy természetes biológiai ritmusunknak megfelelően éljünk, és sajnos egészen más ritmust kényszerít ránk. Mindezek a körülmények gátolják szervezetünk regenerálódási képességét és a méregtelenítést, ugyanakkor a növekvő stressz-szint drámaian rontja életminőségünket.

3. Zajok áradata

Csukjuk be a szemünket és képzeljük el, hogy a szavannában vagyunk! Ott, ahol az ősember az első lépéseit tette meg. Próbáljuk meg elképzelni a szavannában hallható hangokat is! A csendet csak ritkán szakítja meg az állatok vonítása, és még a léptek zaja is hangosnak tűnik, ahogy a talp a száraz talajt érinti, ahogy a forró szél halkan suhog. Most pedig azt idézzük fel, mit hallunk a nagyvárosban: autók, buszok, motorok tülkölése, fékcsikorgás, szinte a fejünkben dobol a sok hang, amit az idegrendszerünk nem győz kiszűrni és tompítani! Az ingerek milliószámra áramlanak felénk, telítik információ feldolgozó rendszerünket, és még örülhetünk, ha nem rongálják hallószervünket.

4. Környezetszennyezés

Néhány éve megmérték, hogy a közlekedésben az előttünk haladó autóbusz tíz másodperc alatt több szabad-gyököt bocsát ránk, mint amennyit az ősembernek egy egész életen át kellett elszenvednie! A szenny körbe vesz minket, olyan mértékben, hogy ideje elkezdenünk védekezni ellene. A védekezés elsősorban a környezetre értendő, de magunkat is meg kell óvnunk, amennyire tőlünk telik. Szennyezettek a vizeink, az ételeink, a levegő, és az elektromágneses mezők.

kornyezet-szennyezes
Környezetszennyezés

 5. Munka amely elemészti az embert

Az elmúlt századokban végbemenő ipari forradalmak – a XVIII. századi első ipari forradalomtól a múlt század utolsó évtizedeiben az elektronika és az informatika területén végbemenőig – kétségkívül sok technológiai újítást hoztak, amelyek nélkül nehezebb lenne az életünk. Ám túl nagy árat fizettünk ezért a haladásért. A nyugati világ iparosodása révén végbement változások előtt a világ kontrollálható mértékben fejlődött. Az első és a harmadik ipari forradalom közt eltelt néhány évszázad alatt felfokozott tempóban és gyökeresen megváltozott minden: az életstílus, a közlekedési eszközök, a táplálkozás vagy a munka világa.

Az ipari forradalmak előtt évezredeken keresztül nem vált szét a munka és a magánélet. Az ipari forradalmak azonban a munkaerőigény kielégítése és a gazdasági növekedés érdekében kifordította sarkaiból a mesterségek alapját adó régi társadalmi rendszert, és evvel hatalmas szakadék keletkezett a munka és a magánélet közt. Ma már emberek milliói kelnek útra reggelenként, hogy megközelítsék munkahelyüket, majd este ugyanezt az utat megtegyék visszafelé. Ez a jövés-körmenés nemcsak az egyén stressz-szintjét növeli, de hozzájárul a környezetszennyezéshez, a forgalom növekedéséhez és az emberi kapcsolatok egyensúlyvesztéséhez.

6. Szervezetlen közlekedés, felesleges terhelés

A közlekedés annak az őrületes gazdasági szervezetlenségnek az eredménye, amely a modern gazdaságot jellemzi. Naponta autók milliói indulnak útnak egyetlen utassal, hogy elérjenek ugyanabban az órában egy munkahelyre, majd nyolc órával később ugyanez megismétlődik visszafelé. Naponta kelnek útra kamionok, hogy Rómába vigyék az ásványvizet Bergamo völgyeiből, a római dombokon eredő vizet pedig Bergamóba szállítják. Egyszóval a közlekedést mi magunk gerjesztjük szokásainkkal, életünkkel, azzal, hogy egy globalizált és – annál, mint hinnénk, sokkal kevésbé – racionális gazdaság igényeit elégítjük ki.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.