• gyermek
• tünetek
• Vérszegénység

Vérszegénység tünetei gyermekeknél

Nem speciális betegségről, hanem egy fiziológiai állapotról van szó. Lényege: az átlagosan normálisnak tartott értékhez képest kevesebb hemoglobintartalom a vérben. A hemoglobin a vörös vértestek egyik fehérjéje, ami az élethez feltétlenül szükséges, hiszen az oxigénhez és a szén­savhoz kapcsolódva a testben a gázo­kat szállítja. Hatéves kor alatt a gyermek vérszegény, ha 10,5 g/dl-nél kevesebb hemoglobin van a vérében. Hatéves kor felett, ha kevesebb, mint 11 g/dl-t (felnőtt férfinál 13 g/dl, nőnél 12 g/dl ez az érték) tartalmaz a vére.

Okai:

A vérszegénység okai lehetnek különféle betegségek vagy táplálkozási hiányosságok, számos körülmény lehet ugyanis hatással a vörösvértest-képződésre (ezeknek a normálisnál kisebb mértékű termelődése vagy gyorsabb lebomlása, vérzéskor kikerülésük a vérkeringésből), vagy azok hemoglobin tartalmára (keve­sebb termelődik, mint normálisan, vagy kisebb mennyiségben van jelen, mert a vörösvértestek kisebbek, mint az átlago­sak).

A vörösvértestek jellemzői alapján a vérszegénység következő fajtái ismertek:

Hipokromikus mikrocitikus anémia: kisebb méretű vörösvértestek vannak (mikrocitikus, és kevésbé színesek (ke­vesebb hemoglobint tartalmaznak). Ez vashiány, illetve ólom- vagy alumí­niummérgezés következtében alakul ki, esetleg genetikai betegségek miatt, mint a talasszémia és más hemoglo­bin betegségek.

Makrocitikus anémia: a vörösvértestek nagyobbak az átlagosnál; B12-vitamin-hiány vagy genetikai betegségek miatt alakul ki.

Normacitikus anémia: a vörösvértestek normális méretűek; krónikus betegségek, fertőzések miatt alakul ki, kollagén beteg­ségek tumorok, velőállomány átalakulása, erős vérzés, hemolízis (vérsejtoldódás) következtében. Ezen kívül léteznek olyan anémiák, amikor a vörösvértestek formái megváltoznak (gömbcitózis, ellipszoid citózis) különféle, sokszor genetikai eredetű megbetegedések miatt.

Az újszülöttek esetében a leggyakoribb vérszegénység a hemoglobincsere miatt van (a magzati hemoglobinból felnőtt hemoglobin lesz), aminek következtében sok vörösvértest rögtön a szülés után elpusztul. A kisgyermekkorban a vérszegénység leggyakrabban a vashiányból fakad, elsősorban nem megfelelő étkezés miatt következik be.

Tünetek

Ha a hemoglobinszint 7-8 g/dl felett marad, nem sok tünet utal rá, más­különben a vérszegénység jelei: a bőr, az ajak, a kötőszövet és a fogíny sápadt színe; gyakori fáradtságérzet, aluszékonyság, tachikardia (a szív szaporán ver), olyan szívverés érzékelése, amely normálisan nem történne, étvágytalanság, légzési nehézség, koncentrációzavar és romló memória, súlyos esetekben pedig gyakori ájulások.

Diagnózis

Megfelelő vérvizsgálattal könnyen diagnosztizálható. A hemokróm megmutatja a vértestek számát, a hematokrit pedig a vörösvértestek arányát a vérben. A hemoglobinkoncentráció szintje pedig a vérszegénység meglétére utal.

Terápia

A leggyakrabban adott szerek a vas, a B12-vitamin, a folsav – ezek a hemoglobinforrások kiépítését serkentik. Az étrendi változások is hasznosak, érdemes növelni a vastartalmú ételek bevitelét.

Homeopátia

Az ételekből való vasfel­szívás elősegítése érdekében adható China rubra 5CH, étkezések közben.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.