• dadogás
• gyermek
• kezelések

Miért dadog a gyerek? Hogy kezelhető?

Beszédfolytonossági zavar, ami a szavak ritmusának megakadásában jelentkezik. Megnehezíti a kommunikációt, ezért szorongást kelthet. A dadogó tudja, hogy mit akar mondani, csak nem tudja kifejezni magát. A dadogás az olasz népesség 1-2%-át érinti, a férfiaknál gyakoribb. Az esetek 80%-ában nagyon korán, 3 és 7-8 éves kor között jelenik meg.

Okai

A dadogás általában hirtelen lép fel, valamilyen traumatikus vagy leg­alábbis annak megélt esemény kapcsán (kistestvér születése, szeretethiány, a szülők válása), amelyhez szorongás és rossz személyes kapcsolatok társulnak. A gyermek általában önkén­telenül kezd el dadogni, meg-megáll a beszédben, ezáltal önkéntelenül ma­gára irányítja a figyelmet. Máskor viszont a beszédtanulás folyamatában jelenik meg a dadogás, és összetett szavakat próbál kiejteni a gyermek.

Az esetek kb. egyharmadában beszélhetünk örökletes dadogásról (a család történetében elő­forduló dadogás), ahol van egy családi modell, akit a gyerek utánozni akar. Ilyen például az, ha a fiúgyerek a dadogó apát tekinti mintának. Ha az apa dadog, a fia 25% eséllyel szintén dadogni fog, míg ha az anya dadog, akkor ez a százalék már 37%. Ha mindkét szülő dadog, akkor a kisfiú 75% eséllyel szintén ugyanebben a problémában szenved majd.

Tünetek

A dadogó ember, ha ma­gában van, akkor nem dadog, kizárólag mások jelenlétében. Ezért a dadogást tulajdonképpen szociális problémának is tekinthetjük. Aki dadog, nem azért teszi, mert szorong, hanem azért szorong, mert dadog. A dadogó gyermekek teljesen normálisak, érzékenységük és intelligen­ciájuk sokkal magasabb az átlagosnál. Beszédüket szünetek szakítják meg, néhány hangot hosszabban ejtenek, illetve szóta­gokat ismételnek. Beszédjükben eleinte nekik is gondot okoz a hangok képzése.

A körülöttük lévő sok inger, a felfedezés vágya, a természetes kíváncsiság, mind arra serkentik, hogy sokkal több dolgot közöljenek, mint amire képesek. így for­dulhat elő, hogy eleinte megismételnek szavakat, szótagokat és egész mondató­kat. Ez az elsődleges dadogás átmeneti jellegű és a gyerekeknél teljesen tipikus. Időszakosan fordul elő, a kezdő szótagok ismétléséből áll, és az esetek 65%-ában spontán megszűnik.

A másodlagos dadogás viszont a kamaszkor jellegzetessége, és krónikus állapotában egész felnőttkorban megmarad. Mindez következménye annak, hogy a gyermek valamilyen feszültséget nem megfelelően oldott meg. A nyelv, hibás használata a kommunikáció és a másokkal való kap­csolatok egyensúlyának felborulására utal.

Terápia

Az esetek nagy részében a za­var megoldódik magától, néhány hónap leforgása alatt. Ritkábban, ha négyéves korig nem szűnik meg, szakértő beavatkozása szükséges: az ortofonikus (kiejtési) és pszichotonikus (lelki egyensúlyt segítő) terápiák nagyon eredményesek lehetnek: bevonják az egész családot, megtanít­ják azokat a technikákat a szülőknek, amelyekkel a gyereket a helyes beszédre ösztökélhetik.

Ezen kívül alkalmazhatunk lazítási technikákat, pszichoanalitikus módszereket (akár hipnózist), és más módszereket, amelyek a probléma, különböző aspektusaira helyezik a hangsúlyt. Például az egyik technika szerint a gyerek negatív benyomásait el kell fojtani, a má­sik módszer viszont arra törekszik, hogy a gyerekkel elfogadtassa maga és mások előtt is a saját hibáját.

Javaslatok

A szülők ne mutassák a gyerek előtt aggodalmukat, és ne figyel­meztessék a beszédhibára a gyermeket, mert ezzel csak súlyosbítják a helyzetet.

Homeopátia

Időnként a homeopátiás szerek személyre szabottan alkalmazva segítenek megszüntetni a szorongást és növelni az önbizalmat, s meglepő ered­ményeket hoznak.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.