Milyen következményekkel jár, ha tartósan magas a vérnyomás?
A hipertónia betegség esetén megjelenő szövődmények az ún. „célszervkárosodások”, melyek közül a legjelentősebb a szív, az agy és a vese károsodása, és a tartósan magas vérnyomás következtében kialakult érrendszeri elváltozások a szemben és a nagyerekben. Az érfal megvastagodik, az érfali simaizmokban a rugalmas alkotórészek aránya csökken, az erek merevvé válnak.
Szűkül az erek átmérője, bennük mész rakódik le (érelmeszesedés), romlik a véráramlás, ezáltal a szervek funkciója károsodik. Mind a szisztolés, mind a diasztolés vérnyomásérték tartós emelkedése gyorsan romló érelmeszesedéshez vezet.
Szívizom károsodás
A hipertónia következtében kialakuló szívizom károsodás mind szerkezeti, mind működésbeli elváltozásokkal jár. A betegek nagy része nehézlégzést panaszol, emellett a koszorúerek vérellátási zavara is megjelenhet. A szívizom károsodásának megjelenése az életkor előrehaladtával emelkedik és minden korcsoportban egyenesen arányos a vérnyomásértékkel.
A szívelégtelenség kialakulásának hátterében férfiak esetén közel 40%-ban, nők esetén 60%-ban a magas vérnyomás – betegség áll. Az állapot lényege, hogy a szív nem tud elegendő vért juttatni a különböző szervekhez. Kezdetben ezt a szervezet szaporább szívműködéssel próbálja egyensúlyozni, azonban ez a szívnek újabb terhet jelent, a szívizom tömege megnő.
Számos hormon (renin, angiotenzin, aldoszteron) és a vegetatív idegrendszer aktivitása megnő (fokozott szimpatikus aktivitás), azonban ezek mind a szív további működésbeli rendellenességéhez vezetnek. Idősebb egyénekben (65 év felett) a szív ultrahang vizsgálatával gyakrabban észlelhető diasztolés funkciózavar. Mindezen károsodások korszerű vérnyomáscsökkentő készítményekkel jelentős mértékben csökkenthetők, lassíthatok.
- A magas vérnyomás kezelése életmódváltással
- Vérnyomás mérő műszerek fajtái
- A magas vérnyomás figyelemfelhívó jelei
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Főütőér károsodása
A hipertónia legsúlyosabb érszövődménye esetén a főütőér (aorta) kórosan kitágul, merevvé válik, és ezzel egyidőben a kisebb erek kórosan beszűkülnek. A perifériás erek ellenállásának növekedése részben a vér és az alakos elemek tulajdonságainak változásával, részben a kiserek összehúzódásával, végül azok merevvé válásával magyarázható.
Az erek károsodása számos összetevő következtében alakul ki, hisz az alakos elemek változása a viszkozitás (sűrűség) növekedését okozza, emellett a vérlemezkék (thrombocyták) összecsapzódási készsége is megnő.
A fehérvérsejtek kóroki szerepét a gyulladás és érelmeszesedés közti kapcsolat is bizonyítja. A kisereket bevonó sejtrendszer (endothel) az erek tónusát szabályozza, amit számos anyag (például a nitrogén-monoxid), vegyület, hormon befolyásol. 1998-ban Furchgott, Murád és Ignarro orvosi Nobel-díjat kapott a nitrogén-monoxid központi szerepének tisztázásáért.
Agyi erek károsodása
Az agyi erek károsodása változatos klinikai tüneteket eredményezhet. Az agyi erek elmeszesedése trombózishoz (stroke), lágyuláshoz vezet. Az agy lágyulása a kiserek károsodására utal, jellemző az elbutulás, feledékenység. A hipertónia okozta stroke következtében az ér elzáródása miatt az ellátott agyterület elhal, néha fokozatosan, máskor hirtelen kialakuló tüneteket okozva.
Leggyakrabban féloldali bénulás, nyelészavar, különböző mértékű beszédzavar jelentkezhet. Az agyállományon belüli vérzés esetén fejfájás, hányás, eszméletvesztés, emelkedett testhőmérséklet jellemző. A hipertónia az akut stroke oka és következménye egyaránt lehet. A stroke több formája ismert és a pontos diagnózisra való törekvés azért szükséges, mert az eltérő eseteknek megfelelően eltérő kezelés megkezdésére van szükség.
Stroke
Az éreredetű elbutulás, valamint a kezeletlen hipertónia közti szoros összefüggés régóta ismert. A magas vérnyomás rontja az agykéreg keringését, a fehérállomány károsodik. Az egyik legkiemeltebb feladat a roncsoló agyvérzés és a hipertónia következtében kialakuló elbutulás megelőzése megfelelő kezeléssel.
Krónikus veseelégtelenség
A krónikus veseelégtelenség, illetve a végállapotú vesebetegségek leggyakoribb (25-30%) oka a hipertónia. A vese vérellátási zavara miatt romlik a vese működése, a salakanyag kiválasztó képessége. Hipertóniás betegek vesekárosodásának korai jelei mind a vizeletben, mind a vérben kimutathatók. A vérnyomásérték és a veseelégtelenség kialakulásának gyakorisága közt szoros összefüggés igazolható.
Az optimális vérnyomásértékű (kevesebb, mint 120/80 Hgmm) betegekben – kortól, nemtől függetlenül -a legkisebb mértékű a veseműködés évenkénti romlása. Számos olyan korszerű vérnyomáscsökkentő áll napjainkban rendelkezésre, melyek segítségével a vesevédő hatás tovább növelhető.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.