• bőr
• egészség
• test

Bőrünk szerkezete és működése, hogyan működik?

A bőr születésünk pillanatában több rétegű, erős, rugalmas falként védi szervezetünket a külvilág ártalmaitól. Élettani szerepe sokrétű, közreműködik a légzésben (bőrlégzés) és a kiválasztásban is. Az élet szempontjából pótolhatatlan, működése szorosan kapcsolódik a többi szerv működéséhez. Szerkezete lényegében mindenütt egy­forma, de vastagsága egyes testtájakon jelentős eltéréseket mutat. A bőr járulékos részei a szaruképződmények (szőr, köröm) és a mi­rigyek (faggyú-, verejték-, tej- és illatmirigy).

Az emberi bőr három rétegből áll: a felhámból (epidermisz), az irhából (dermisz), illetve a bőr alatti kötőszövetből (bőralja, szubkutisz), amely a felhámot és az irhát kapcsolja az alattuk lévő szervekhez.

A bőr legkülső rétegét, a felhámot több sorban egymásra réteg­ződő hámsejtek alkotják. Ezek felső sorai élettelen szaruvá válva lehámlanak, pótlásuk az alsó alapréteg osztódással szaporodó, élő sejtjeiből történik. A szaru­réteg úgy fedi a bőr felületét, akár a cserepek a háztetőt. A folyamatosan újraképződő – általában egy hét alatt megújuló – felhám ruganyos, vízhatlan, kitűnő hőszigetelő és elnyűhetetlen: amennyi lekopik róla, annyi pótlódik is. A külvilág ingerei főként ezt a réteget érik, a mechanikai, vegyi és biológiai hatásokkal szemben ez védi meg a mélyebb rétegeket és a belső szerveket.

Pigmentek

A hám alaprétegének festéksejtjei termelik a bőrfestéket, a pig­mentet. A pigmenttermelés napfény hatására fokozódik. Az emberi bőr színe genetikailag meghatározott, s a felhám és az irha rétegeiben található festékszemcsék mennyiségétől és elhelyezkedésétől függ.

A felhám alatti réteg az irha

Vázát rugalmas és kollagén (vízben nem oldódó fehérje) kötő­szöveti rostok sűrű hálózata alkotja. E rostok állapotától és víztar­talmától függ a bőr üde, feszes vagy petyhüdt, ráncos külleme.

A bőr harmadik, legalsó rétege a bőralja

Ez a réteg egyénenként változóan több-kevesebb zsírt tartalmaz. Bizonyos testtájakon akár több centiméter vastag is lehet. A női test bőralja zsírszövetben gazdagabb, mint a férfié, ezért alakja lá­gyabb vonású. A bőralja zsírrétege nemcsak az idomokat teszi for­másabbá, hanem – a test felszínét mintegy kipárnázva – az ütéstől és a zúzódásoktól is védi a szerveket. Mivel jó hőszigetelő, szerepet tölt be a szervezet hőszabályozásában.

Az irha a bőr felszíne felé pontosan követhető, éles határral végző­dik, a határvonal azonban nem sima, hanem hullámos lefutású. Fel­színét egymás mellett ülő kesztyűujj szerűen kiemelkedő kiboltosulások borítják. A hámréteg szorosan követi az irha kiboltosulásait, így a két réteg sokkal nagyobb felszínen és jóval szilárdabban kapcsolódik egymáshoz, mintha csak sima alapban érintkeznének. Ennek, mint látni fogjuk, a felhám tápanyagfelvételében van szerepe.

Az irhában futó, illetve végződő hajszál- és nyirokerek tömege mellett ugyancsak az irhában találhatók a bőr néhol a fel­hámba is átnyúló idegvégződései, amelyek a hideg-, meleg-, tapin­tás-, nyomás-, fájdalom-, viszketésérzés továbbítására szolgálnak.

Az emberi bőr rendkívül bonyolult érzékszerv

Minden négyzet­centiméterében több száz, az egyén teljes bőrfelületén pedig sok millió idegvégkészülék helyezkedik el.

Mind a meleg-, mind a hidegingerek felvételét külön-külön ideg­végkészülékek végzik (négyzetcentiméterenként 5-25 melegpont és 1-3 hidegpont található), ugyanígy külön-külön, csak egy érzést felfogó jelzőkészüléke van a nyomásérzésnek, a fájdalomnak, a csiklandozás ingerének. Tapintásra is külön tapintótestecskék szolgál­nak a felhám alatt.

A bőr felszíne felől a hámréteg sok helyen benyúlik az irhába. Ezek a mélybe nyúló, keskeny csövek a szőrtüszők. Itt termelődik a haj és a szőrszál. A hámréteg kibéleli a szőrtüszőket. A szőrtüsző mélyén hagyma­szerű beboltosulás látható, az itt lévő sejtek osztódásának eredmé­nye a szőrszál.

A szőr-, illetőleg a hajszálnak három rétege van. Kívülről zsindelyszerűen egymásra boruló, lapos sejtek védik a festéktartalmú, hosszúkás sejtekből álló kéregállományt. A vastagabb szálakon be­lül velőállomány is van. A szőrtüszőkben növekvő hajszál fokoza­tosan a felszín felé tolódik, időnként azonban leválik a termelő sej­tekről és nemsokára kilökődik. A kilökődött szálak helyén rövid pihenés után nő ki az újabb szőrszál. A szőrszálak néhány hóna­ponként kihullanak, a hajszálak élettartama négy-öt év. A napi harminc-ötven hajszál elvesztése normálisnak számít.

Faggyúmirigyek

A szőrtüsző oldalán helyezkednek el a habos sejtekkel kitöltött faggyúmirigyek. A tömlőkből apró csövecskék torkollnak a szőrtüsző nyílásaiba, amelyeken keresztül a faggyú a bőr felszínére jut. A faggyúmiri­gyek naponta egy-két gramm faggyút választanak ki. A faggyú úgy termelődik, hogy a mirigyeket bélelő hámsejtek elzsírosodnak és szétesnek, majd a hajszálmerevítő izmocska összehúzódásakor ki­préselődnek. Normális működés esetén a faggyú bevonja, védi, pu­hítja a szaruréteget, ápolja, keni a hajszálakat és a bőrt, zsírsav-tartalma folytán pedig a kórokozók szaporodását gátolja.

Szőrtüszők

A szőrtüsző és a hám-irha-határ között izomnyaláb feszül: ha ez összehúzódik, felegyenesíti és kissé megemeli a szőrtüszőket. Ez a folyamat az ún. lúdbőr képződésekor jól látszik.

Verejtékmirigyek

A hámsejtek között számos keskeny, dugóhúzószerű rés hatol át, amelyekhez az irha területén vékony csatornácska kapcsolódik, ezek az irha mélyén gombolyaggá csavarodnak össze. Ezek a verej­tékmirigyek, amelyek közvetlenül a bőr felszínére ürítik termékü­ket. Vannak olyan verejtékmirigyek is, amelyek kivezető csöve a szőr­tüszőbe nyílik, tartalmukat ide ürítik (például a hónaljba, szemérem­tájékon). Ezek speciális, jellegzetes szagú váladékot termelnek.

Verejtékmirigyek funkciója

Körülbelül kétmillió verejtékmirigyünk naponta 800 grammnyi verejtéket termel, de fizikai megerőltetés, nehéz munka vagy izga­lom hatására ennek sokszorosát, akár több liter verejtéket kell kivá­lasztaniuk és a bőr felszínére juttatniuk. A verejték elsősorban víz, de sok más oldott anyag mellett zsírsavak is találhatók benne. így – a szervezet egyéni működése hatására – ha rendellenesen sok, esetleg kevés tartalmat ürítenek a bőrfelszínre, illetve a tüszőbe, zsírossá vagy szárazzá teszik a bőrt, hajszálat. A túlzott izzadás ká­ros, mert a szarusejteket fellazítva, fokozza a bőr átjárhatóságát.

Érhálózat a bőrben

A bőr erei a szervek felől kötőszövetes rostokkal kísért nyalábok­ban haladnak át a bőralja zsírrétegén, majd az irhában a bőr felszíné­vel párhuzamosan több érhálózatot hoznak létre. A felszínen és a mé­lyebben levő érhálózatot merőlegesen futó erek kapcsolják össze. In­nen táplálkozik a hámréteg is. A hámrétegben már nincsenek vére­rek, sérülése ezért nem is vérzik.

A tápanyagok kölcsönös mozgással, vékony hártyákon átszűrve (ozmózis és diffúzió útján) jutnak a hám­réteg sejtjeihez. Az optimális működéshez ezért az szükséges, hogy a hám- és irharéteg minél nagyobb felületen érintkezzék egymással. A hámréteg sejtjei között rések vannak, ezeken át áramlik a szö­vetnedv, a nyirok. A meghorzsolt bőr sérült felszínén mutatkozó nedvezés is ennek következménye.

Idegvégződések

A bőr sűrű idegrosthálózatából egyes idegvégződések felnyúlnak a hámréteg sejtjei közé, mások az irhában és a bőraljában helyez­kednek el. Az idegrendszer révén állandó szoros kapcsolat van a bőr és a többi szerv működése között. Az erek tágasságának szabá­lyozásával a bőr sejtjeinek táplálkozását is az idegek irányítják.

Köröm

A hámréteg terméke a köröm is. A körömlemez az elszarusodott rétegeknek felel meg, amelyet a köröm tövénél levő – a hám alap­rétegének megfelelő – sejtek termelnek. Kívülről a félhold alakú, világosabb terület jelzi ezt a részt. (A kö­röm növekedése folyamatos, bár betegségek átmenetileg hátráltat­hatják.) A lemez a körömágyban tolódik az ujjhegy felé, naponta kb. 0,1 milliméternyit.

A bőr felé körömsánc szegélyezi, erről az el­szarusodott réteg ránő a körömlemezre és elzárja a köröm felett le­vő rést. A körömlemez szorosan simul a körömágyhoz. A körömágy sérülésre, betegségre, vitaminhiányra igen érzékeny. A körömlemez esetleges barázdáiról le lehet olvasni, mikor volt va­lamilyen súlyosabb betegsége a köröm gazdájának.

A bőr védelmi feladatai:

• Mechanikai védelem. A felhám rétegeinek összekapcsolódó sejt­jei, az irha nyúlékony, rugalmas rostrendszere és a bőralja zsírpár­nái tökéletes mechanikai védőhatást biztosítanak a testünket nap mint nap érő külső hatásokkal szemben.
• Hővédelem. A verejték elpárologtatása, a bőr ereinek szűkülése vagy tágulása (a bőrizmok összehúzódása következtében kialakuló „lúdbőr”) és a bőralja zsírpárnáinak működése a bőr összehangolt hőszabályozó rendszere.
• Fényvédelem. A nap ultraibolya sugarai nagy mennyiségben bőr­gyulladást okozhatnak. A felhám festéksejtjei fokozott pigmentter­melésükkel a bőr bámulását és a káros sugarak kiszűrését biztosítják.
• Kémiai védelem. Elsősorban a felhám sav és a bőr lipoid (vízben nem oldódó) köpenyének köszönhető, amely megakadályozza a kü­lönböző károsító vegyi anyagok bőrbe jutását.
• Fertőzések elleni védelem. A hámsejtek több rétegén – és a védő „zsírsavköpenyen” – átjutó kórokozó mikrobák a bőr ereiből kilépő fe­hérvérsejtek és nyiroksejtek védő hatásával találják szemben magukat.
• Kiválasztó funkció. Az anyagcsere során képződő bomlástermé­kek a verejtékkel napi 500-800 milliliter mennyiségben választód­nak ki a bőrön keresztül.
• A bőr mint érzékszerv. Különböző mennyiségű idegvégződések – eltérő sűrűségben – testünk egész bőrfelszínén érzékelnek hide­get, meleget, fájdalmat, viszketést, érintést.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.