• bőr

A bőr felépítése és működése

A bőr az emberi szervezet legnagyobb szerv­rendszere, kiterjedése kb. 2 m². A bőr sejtjei fo­lyamatosan növekednek, elpusztulnak és újjáala­kulnak, és rendkívül hatékonyan működnek: távol tartják a veszélyes kórokozókat, baktériu­mokat. A bőr faggyúrétege révén hajlékony és „vízhatlan” védőburok, amely véd a hőingado­zások ellen, segít a testhőmérséklet fenntartásá­ban, továbbá véd a napfény káros hatásai ellen is. Receptorai a bennünket körülvevő környe­zetről közvetítenek információkat, tehát fontos szerepe van az érzékelésben is.

Felépítése

A bőr két rétege a hám- (epidermisz) és az irharéteg (dermisz).

• Hámréteg – a bőr felső rétege, felhám, amely elpusztult sejtek rétegeiből áll össze. A hámréteg alapján a sejtek állan­dóan növekednek, és a felszínre igye­keznek. A felfelé jutás közben megtelnek rostos fehérjékkel (keratinnal), ez adja a bőr „erejét” és hajlékonyságát. (Az emberi haj és köröm is keratin tartalmú, ezért tulajdonságaik is hasonlítanak bizonyos mértékig a bőrére.) Ha a sejtek elé­rik a bőrfelszínt, elpusztulnak, lehám-lanak, és a mélyben újabb sejtek kép­ződnek. A hámrétegben melanocita sejtek talál­hatók, amelyek melanin nevű bőrfesté­ket tartalmaznak. A melanin feladata a napfényből az ult­raviola (UV) sugarak kiszűrése, és a bőr­szín is e sejtektől függ.
• Irharéteg – a hámréteg alatt fekvő irha erős, elasztikus szövet. Ebben fut vala­mennyi ér, ideg, nyirokér, itt találhatóak a verejték- és faggyúmirigyek, a szőrtüszők és a különböző receptorok (érintés,nyomás, hő- és hidegérzés). A sérüléseket javító, kitöltő sejtek is itt termelődnek.

Fényvédelem

A nyári hónapokban délelőtt 10 és délután 2 óra között tartózkodjunk a közvetlen napfénytől! Ha mégis kint vagyunk a szabadban…

Védhetjük magunkat:

• viseljünk pólót;
• vegyünk fel széles karimájú kalapot;
• használjunk rendszeresen naptejeket.

A testhőmérséklet szabályozása

A bőr, amellett hogy védi a belső szerve­ket a külvilágtól, egy másik fontos felada­tot is ellát: segíti a testhőmérséklet szabá­lyozását.

Ha a test túlmelegszik, az irharéteg erei kitágulnak és elvezetik a hőt, a verejték­mirigyek pedig a párologtatás révén lehű­tik a testfelületet. Hűvös időben a bőr erei összeszűkülnek, hogy a vért melegen tart­sák, a szőrtüszők felállnak, és a test körü­li hőt csapdába ejtik.

Bőrünk és a napozás

Szinte valamennyien szeretünk kint lenni a szabadban, és napozni. A napozásnak vannak jótékony hatásai, de az ibolyántú­li sugárzás nagy veszélyt jelenthet a bőrnek. A melanin nevű bőrfesték csökkenti ugyan valamelyest az irharéteget elérő ibo­lyántúli sugarak mennyiségét, de ez kevés. Még a meleg égtájakon élő, barna- vagy fekete bőrű, magas melanintartalmú né­pesség is „leéghet”, ha túl sokat tartózko­dik az intenzív napfényen.

A napégés elég súlyos égési forma, hegesedést és a bőr ko­rai öregedését okozhatja a pillanatnyi fáj­dalmon túl. Megfelelő védelem nélkül a rendszeres napozás a bőr mélyebb rétegeibe hatoló sérüléseket, károsodásokat okozhat. Az ibolyántúli sugarak a bőr pigmentsejtjei­nek, a melanocitáknak károsítása révén bőrrákot válthatnak ki. Ez évente igen sok halálesetet okoz! Idejében való felismerése és korai kezelé­se rendkívül fontos, mert korai stádium­ban még gyógyítható

Mit tehetünk ellene?

Mindig hordjunk magunknál magas faktorú napvédő szere­ket (naptejeket), viseljünk kalapot, sapkát és könnyű felsőruházatot a napsütés elle­ni védekezésül. Kutatások szerint az ismé­telt kisgyermekkori napégések a későb­biekben bőrrákhoz vezethetnek, ezért védjük kisbabáinkat, gyermekeinket!

A bőr felépítése

Az ibolyántúli sugárzás jótékony hatása

Bizonyos mennyiségű ibolyántúli sugár­zásra szükség van a szervezet biokémiai folyamataihoz, és a bőrbe jutó ibolyántú­li fénynek a csontok felépítésében részt ve­vő D-vitamin szintézisében is szerepe van.

Bőrtünetek

A bőr sokféle veszélynek ki van téve: ví­rus- és baktériumfertőzéseknek, allergének és irritáló anyagok hatásainak. Szá­mos bőrbetegséget kísérnek hasonló tü­netek, pl. kiütések, bőrvörösség, viszketés, száraz, töredezett bőrfelszín.

A bőrbetegségek gyakran kellemetlen­ségekkel járnak, de általában nem nagyon súlyosak, halálos veszélyt nem jelentenek. A legtöbb, nem kiderített eredetű kiütést a szteroid vagy antibiotikus tartalmú kré­mek elmulasztják, bár esetenként szájon keresztül adott gyógyszereket kell szedni. A bőrbetegségek pszichés hatását ne be­csüljük alá a kezelés megtervezésekor! Az arcon vagy a test más jól látható helyén lé­vő, kellemetlen látványt nyújtó kiütések egyesekben rendkívül súlyos szorongást kelthetnek.

A bőrjelenségek diagnózisa

Az orvos kikérdezi a tüneteket, és megvizsgálja a beteg bőrét. Nagyítóval alaposabban megnézi az érintett bőrfelszínt, és vattapál­cával mintát vesz, ha váladék, nedvedzés észlelhető. A mintát a betegség okának megállapításá­ra laboratórium elemzi. Számos bőrtünet bizonyos idő alatt különösebb kezelés nélkül is elmúlik. Ha a probléma hosszabb ideig fennáll, vagy kellemetlen, fájdalmas, orvoshoz kell fordulni. Egyes jelenségek sokkal súlyo­sabb tünetek előjelei, és az általános egészségi állapotunkban fennálló komolyabb veszélyeket jelzik.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.