A bélrendszer intesztinális flórájának a szerepe a védekezésben
A bélrendszerben közel egy nagyságrenddel több baktérium él, mint az emberi test sejtjeinek száma. így egy rendkívül komplex ökoszisztéma alakul ki, amelyet az emberi szervezet és a luminális tartalom hoz létre. Közel 4-500 különféle fajú baktérium alkotja a bélflórát, 99,9% obligát anaerob mikroba. Az egyes bélszakaszoknak eltérő összetételű flórája van, még a vékonybél sem steril. A tápcsatorna felső szakasza a szájüregre jellemző, a terminális ileum a colonban található mikrobákat tartalmazza. A gyomor, a duodenum és a jejunum csíraszáma 103-104/ ml, az ileumé 108/ml, a coloné 1010-10u/g béltartalom.
Bélflóra fejlődése születésünk után
A születéskor a gasztrointesztinális traktus steril, a felnőttre jellemző bélflóra kialakulása több lépés eredménye. Legelső esemény az úgynevezett konvencionalizáció, a hüvely és a gát aerob flórájának (elsősorban lactobacillusok) megtelepedése a bélrendszerben. A következő 2-3 év meghatározó a felnőttre jellemző bélflóra kialakulása szempontjából, de sok forrás szerint ez a folyamat 6-7 éves korig vagy akár a serdülőkorig is kitolódhat. A kialakulást számos tényező befolyásolja, a szülés módja (hüvelyi szülés vs. sectio caesarea), táplálkozás, elszenvedett infekciók antibiotikus kezelések.
Bélbaktériumok
A mikrobális kolonizáció létfontosságú az élet szempontjából. A bélbaktériumok jelentősen hozzájárulnak a táplálékok emésztéshez és felszívódásához. Az intesztinális mikrobák számos gén expresszióját szabályozzák a gazdaszervezetben, elsősorban az epithelialis sejtekkel képesek kapcsolatba lépni a TLR-kon keresztül. A bakteriális közösségek szaporodását kontrolláló molekulák („quorum sensing” és szociális felismerő szenzoros molekulák) nem csak a baktériumok szaporodását és kommunikációját kontrollálják, hanem képesek a gazdaszervezettel kommunikálni.
Jórészt ezek a folyamatok vezetnek ahhoz, hogy a fiziológiás bélflóra jelentős szerepet játszik a GALT (gut-associated lymphoid tissue) posztnatális érésében, a táplálkozási antigénekkel és bélflórával szemben létrejövő orális tolerancia kialakulásában. Ez utóbbi folyamat a mucosalis immunrendszer érésével párhuzamosan alakul ki, a korai posztnatális életben indul meg, és néhány évig tart.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.