Gasztroenterológia

Yersiniosis (Bakteriális colitis)

A yersiniák az Enter ob acter iaceae családba tartoznak. A Y. pseudotuberculosis elsősorban mesenterialis lymphadenitist, míg a Y, enterocolitica különböző életkorok­ban más és más megjelenésű betegséget okozhat.

Epidemiológia

A környezetben igen elterjedt baktériumok, amelyek szennyezett étel, víz, fertőzött kéz útján kerülnek a gyo­mor és bélrendszerbe. Rágcsáló, nyúl, disznó, birka, ba­romfi, ló, kutya, macska lehet rezervoár. Kisgyermekek­ben elsősorban enterocolitist, míg idősebb gyermekekben és felnőttekben terminális ileitist és mesenterialis adenitist okoz. Nagyon ritkán transzfúzióval is át lehet vinni. Magyarországon évek óta 100 alatti a bejelentett esetek száma.

Patogenezis

Az infektív dózis 109 baktérium. A bél nyálkahártya sejt­jeibe bejutva azokat károsítja, regionális nyirokcsomó megnagyobbodást okoz. Szuperantigén-termelése fele­lős a reaktív arthritis kialakulásáért.

Patológia

Az ileum, az appendix és a jobb colonfél érintett, periappendicularis „tumort” és izolált granulomatózus appendicitist okozhat. Makroszkóposán a bélfal ödé­más megvastagodása, a Peyer-plakkok felett nodula­ris gyulladásos reakció, aftózus vagy hosszanti fekély jellemzi. Mikroszkóposán ulceráció, akut infekciózus gyulladás mellett a granulomatózus folyamat látható.

A granulomákban centrálisán mikroabszcesszus alakul ki, emellett transmuralis lymphoid hiperplasia és erózió mutatható ki. A Gram-festés nem segít, a PCR-reakció használható a kórokozó kimutatásában. Differenciáldi­agnózis: Crohn-betegség, Mycobacterium, illetve Shig­ella okozta colitisek.

Klinikai kép

A Y. enterocolitica okozta enterocolitis esetén láz, hasi fájdalom, hasmenés, ritkábban hányinger, hányás jelent­kezik. A székletben vér, nyák és fehérvérsejtek láthatók. Súlyos esetben ileumperforációt, végbélvérzést is okoz. A betegség 1-3 hétig tart. A mesenterialis nyirokcsomók gyulladása esetén láz, a has jobb alsó negyedében gör­csös fájdalom, nyomásérzékenység, fehér vérsejtszám­emelkedés, acut appendicitis klinikai tünetei figyel­hetők meg. Az ilyen esetben elvégzett appendectomia során az appendix lobmentes.

Exsudatív pharyngitis, pneumonia, empyema, tüdőtályog is kialakulhat. Immunszupprimáit betegeknél létrejöhet máj-, léptályog, peritonitis, szeptikus arthritis, osteomyelitis, sebfer­tőzés, meningitis és szepszis is. A hasmenést követően néhány nap vagy hónap elteltével reaktív polyarthritis jelentkezhet a térd, könyök, csukló és ujjak érintettségé­vel. A tünetek akár egy évig is fennállhatnak.

A yersini­osis tüneteinek megjelenése után 2-20 nappal erythema nodosum jelenhet meg az alsó végtagokon vagy a tör­zsön, amely általában egy hónapon belül magától elmú­lik. Nőknél kétszer gyakoribb, mint férfiaknál.

Diagnózis

A klinikai és a laboratóriumi tünetek nem jellemzőek yersiniosisra. Tenyésztéssel testnedvekből, nagyon rit­kán székletből lehet kimutatni a kórokozót. A szerológi­ai vizsgálatok jól alkalmazhatók a diagnózis felállításá­hoz. A biztos diagnózishoz savópár vizsgálata szükséges. A yersiniosis okozta reaktív arthritis esetén emelkedett süllyedés, negatív reumafaktor és antinukleáris antitest mellett a specifikus ellenanyagszint-emelkedés diag­nosztikus értékű.

Differenciáldiagnózisban a hasmenéssel járó formá­nál salmonellosis, dizentéria, campylobacteriosis, amoebiasis, valamint akut appendicitis, ízületi betegség el­különítése jön szóba.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.