Súlyos égési sérülés tünetei, égési sérülés ellátása, mentő hívása
Ha valaki súlyos égési sérülést szenved, testfolyadékok távoznak a keringéséből. Ráadásul a fertőzésveszély is megnő, hiszen a test első védelmi vonala károsodott. Minél gyorsabban hűtsük le a sebet, hogy elejét vegyük a további szövetroncsolódásnak.
A súlyos égési sérülés fő tünetei
- Heves fájdalom (a harmad- és negyedfokú égési sérülés nem fáj, az idegvégződések is elégnek).
- Hólyagok, melyekből folyadék ürülhet.
- Kivörösödő, megduzzadó sebkörnyék, a seb felszíne vagy széle esetleg szenes, pergamenszerű.
Egyéb veszély: ha lehet, viseljünk egyszer használatos, steril kesztyűt.
Vigyázz!
- Ne tegyünk ragtapaszt az égési sebre!
- Az égett felületre ne kenjünk tejfölt vagy krémet!
- Ha a sérült eszméletét veszíti, tegyük szabaddá a légutat, és figyeljük meg a légzést. Előfordulhat, hogy meg kell kezdenünk az újraélesztést.
Segítség! Ha a seb mély vagy néhány centinél nagyobb, kérjük szakember segítségét. Az égési sérülést szenvedett gyermeket rögtön juttassuk kórházba!
- Hűtsük a sebet! Ne csak a fájdalom enyhüléséig, hanem legalább tíz-húsz percig engedjünk hideg vizet a sebre. Súlyos esetben hívjunk mentőt.
- Tegyük szabaddá a sebet! Hűtés közben tegyük szabaddá a sérült testfelületet: távolítsuk el a ruhát, a karórát, az ékszereket. Ha valami beleragadt a sebbe, ne tépjük ki!
- Védjük a sebet! Hűtés után fedjük a sebet laza, steril kötéssel. Amennyiben ilyen nincs kéznél, használjunk valamilyen tiszta szövetdarabot, ami nem bolyhos (pl. pamut párnahuzatot). Fontos, hogy a kötés az egész sebet befedje, és ne legyen túl szoros.
- Biztosítsuk a nyugalmat! Helyezzük a sérültet nyugalomba. Ha keringési elégtelenséget észlelünk, fektessük le, és polcoljuk alá a lábát. A sérült testrészt tartsuk a szívnél magasabban, így elejét vehetjük az életveszélyes sokknak.
Hogyan tovább? A mentőkre várva tartsuk szemmel a sérültet: figyeljük, hogy nem vesztette-e eszméletét, rendben van-e a légzése és a pulzusa.
Súlyos égési sérülések
Megeshet, hogy lángra kap a ruhánk, forrásban lévő vizet, tejet öntünk magunkra, gőzt lélegzünk be, vagy ránk fröccsen a zsiradék, amikor sütünk-főzünk, esetleg véletlenül hozzáérünk a működő vasalóhoz, hősugárzóhoz. Ilyenkor a hőhatás roncsolja a légutakat és a bőrt, testünk elsődleges védelmi vonalát. Az égési sérüléseknek több fokozatát különböztetjük meg, attól függően, hogy mekkora területet érintenek, s mennyire súlyosak. Bizonyos helyek égése azonban – legyen akármilyen fokú – mindig súlyosnak számít. Ilyen az arc (orr, száj), a nemi szervek, az ízületek, a nyelőcső és a légutak égése. Ezeket mindig meg kell mutatni szakembernek.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.