Asztma, sport és csúcsáramlás mérő használata
Az asztmám miatt mindig is kerültem a sportolást, de most szeretnék elkezdeni kerékpározni. Biztonságos lenne?
Igen, sőt sok sikeres sportoló is asztmás. A testmozgás miatt az asztmások (sőt egyes nem asztmások is) zihálást, mellkasi feszülést és más jellegzetes asztmás tüneteket tapasztalhatnak röviddel az után, hogy elkezdték szaporábban venni a levegőt. A következő néhány egyszerű lépés azonban segíthet abban, hogy folytatni tudja a mozgást.
- Vigye magával a hörgőtágítóját! A testmozgás előtt 15 perccel alkalmazott inhalációs hörgőtágító az asztmások mintegy 90 százalékánál 46 órán át nyitva tartja a légutakat. A hörgőtágító használata abban is segít, hogy edzés vagy játék közben könnyebben megérezze a tünetek közeledtét.
- Melegítsen be! Az edzés előtti könnyed kocogás segíthet a feszülő érzés megelőzésében.
- Válasszon megfelelő sportágat! Egyes asztmás személyek azt tapasztalhatják, hogy a folyamatos mozgást igénylő sportok (mint a kosárlabda vagy a foci) nagyobb valószínűséggel váltanak ki náluk nehézlégzést vagy fulladást. A legjobb választás a fedett medencében való úszás, mivel a meleg, párás levegő kisebb valószínűséggel vált ki asztmás rohamot, a vízszintes testhelyzet pedig csökkentheti a váladék tüdőben való felhalmozódását.
Mikor használjam a csúcs áramlásmérőt?
A csúcs áramlásmérőt olyankor használja, amikor azt szeretné ellenőrizni, mennyire sikerül hatékonyan kezelnie az asztmáját. Az így nyert információ segíthet orvosának az optimális kezelési mód meghatározásában.
A csúcs áramlásmérő egyszerű és olcsó kis eszköz, amely azt méri, mennyire működik jól a tüdeje. Teljes erőből bele kell fújnia az egyik végén lévő fúvókába, és egy mutató jelzi a kilégzés erejét. Enyhe és jól kezelt asztma esetén csak akkor célszerű az eszköz használata, ha úgy érzi, hogy romlik az állapota. Közepesen súlyos vagy súlyos asztma esetén viszont az orvos naponta többszöri mérést is javasolhat. Ha a csúcs áramlásmérő azt jelzi, hogy az asztmája kezelése nem megfelelő, az orvos emelheti a gyógyszeradagot vagy más gyógyszert írhat fel. Javuló tüdőfunkció esetén pedig talán csökkenthető a gyógyszeradag.
Okozhatnak-e asztmát az ételszínezékek?
Úgy tűnik, hogy ez alaptalan félelem csupán, bár többen kész tényként kezelik. Az ételszínezékek asztmás rohamokat kiváltó hatásának teóriája még az 1950-es évekből származik. Néhány tanulmány ugyanis kimutatta, hogy egyes asztmás páciensek túlérzékenyek a tartrazin nevű vegyületre, amelyet feldolgozott ételek, gyógyszerek és kozmetikumok sárgára színezéséhez használtak.
A vonatkozó kutatásokat azonban sokat bírálták (egy részükben például többórányi gyógyszermegvonás után adtak tartrazint az alanyoknak, tehát nem volt egyértelmű, mi váltotta ki az asztmás rohamot.) Bár az emberek egy igen kis hányada valóban érzékeny lehet a tartrazinra, egy 2006-os vizsgálat megállapította, hogy az asztmások legtöbbjének semmi oka kerülni ezt az anyagot.
Mit tegyek, ha sporteseményen vagy koncerten jelentkeznek a tüneteim, de nincs, nálam az inhalálom?
Ez rémálomba illő helyzet, de az alábbi lépések segíthetnek megőrizni az önuralmát és stabilizálni a légzését.
- Ne essen pánikba! Az érzelmi stressz tovább súlyosbíthatja az asztmás rohamot.
- Üljön le! Ülő helyzetben könnyebb lélegezni, viszont ne feküdjön le.
- Igyon kávét-teát vagy kólát! Enyhe roham esetén a koffeinfogyasztás is segíthet; a koffein vegyileg rokon a teofillin nevű hörgőtágítóval. Lehetséges azonban, hogy a hatáshoz többcsészényit kell elfogyasztania.
- Kérjen segítséget! Ha az enyhe asztmás roham nem enyhül 15 percen belül, keresse fel a stadion vagy hangversenyterem elsősegélyközpontját (ha van)! De ha a légszomj miatt csak egykét-szót tud mondani, vagy úgy érzi, hogy el fog ájulni, akkor kérjen meg valakit, hogy hívjon mentőt!
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.