Egészségmegőrzés

Milyen szerepe van a testnevelés óráknak a gyermek sportolásában?

A középiskolások egykori szűrésénél kezdetben két csoport volt. A nagy tömeget magába foglaló első csoport, mely a testnevelési órákon korlá­tozás nélkül vett részt, és a második, mely semmiféle fizikai terhelést nem végezhetett függetlenül az alapbetegségtől, ez mintegy 3-5% volt. A testnevelési órán az volt a teendőjük, hogy ők cipelték a tornaszereket, mely sok esetben vetekedett a többiek terhelésével.

A sportorvosi szűrő­vizsgálatok egyik fontos területe az iskolai testnevelési besorolás. Nem megfelelő alkalmazása esetén kellemetlen eseménysorozatban lehet része néhány tanulónak. Hozzájárulhat ehhez a testnevelő tanár magatartása is. A lényeg az, hogy az akut megbetegedés legyen csak ok a testneveléstől való távolmaradásra, valamilyen formában mindenki vegyen részt egyfaj­ta szervezett mozgásban.

Az évek óta alkalmazott és bevált besorolás a következő

  • 1. csoport: Differenciálatlanul minden gyakorlatot végezhet.
  • 2. csoport: A tanrendi testnevelési órán differenciáltan vesz részt, bi­zonyos gyakorlatokat kihagyva vagy mérsékelve. (Például lábsérülés utáni rehabilitációs időszakban alsóvégtag kímélete.)
  • 3. csoport: Gyógytestnevelés, melyet nem egészségügyi intézmények­ben végeznek. Ha jól szervezett, akkor saját iskolájukban tanrendi testnevelési óra alatt gyógytestnevelők irányításával, vagy több isko­la tanulói összevontan, más helyen és időben.

Ezen a csoporton belül 3 alcsoportot kell megkülönböztetni:

  • belgyógyászati csoport, főleg szív-érrendszeri és légúti problémás egyének, ortopédiai elváltozások, melyek rendszerint maradandó­ak, például gerincproblémák, lúdtalpasok és átmeneti megbetege­dések, például az úgynevezett Osgood betegség.
  • idegrendszeri elváltozások, például vegetatív betegségek, szédülé­sek, epilepsziás megbetegedés.
  • csoport: Átmeneti teljes kímélet vagy gyógyintézetben végzett gyógytorna. Teljesen egyénre szabottan, betegségtől függően spe­ciális gyógytorna vagy csoportosan végezhető például úszás.
 

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.