Allergia és asztma

Az asztmás rohamok gyakori kiváltó okai

Mielőtt részletekbe bocsátkoznánk, először is tisztázni kell, mi a különbség az aszt­ma nevű betegség oka és az asztmás rohamok oka között. Az eddigi kutatások java­részt azzal foglalkoztak, hogy mi váltja ki a rohamokat, illetve mi okozza az asztmá­soknál a tünetek súlyosbodását.

A betegség alapokainak kutatásába csak mostanában kezdtek bele, ezért könyvünk is főként azokat az ingerlő tényezőket taglalja, ame­lyek kiválthatják az asztmás rohamot vagy a tünetek rosszabbodását. Ráadásul ha nincsenek is tünetei, a betegség némán, de fenyegetően ott lapulhat a tüdejében!

A levegő minőségének is köze lehet az asztmás roham kialakulásához.
A levegő minőségének is köze lehet az asztmás roham kialakulásához.

A levegő minősége

Szinte közhelynek számít, hogy az emberek többsége meglehetősen szennyezett levegőt szív be. De vajon azt tudta-e, hogy a szennyezett városi levegő belélegzése majdnem ugyanolyan mértékben károsítja az egészségét, mint ha egy dohányossal élne együtt?

A becslések szerint Európában évente 60 000 ember halála vezethető vissza a légszennyezettségre, ebből Magyarországon óvatos becslések szerint 2000-4000 ember halála hozható szoros kapcsolatba a szennyezett levegővel.

Jelentés: Az Európai Bizottság jelentése szerint hazánkban az emberek életét 1-3 évvel rövidíti meg a szennyezett levegő, főként az erősen szmogos vidékeken, például a Budapesten és környékén élők esetében.
Az ózon is kiváltó ok lehet az asztmát illetően?
Az ózon is kiváltó ok lehet az asztmát illetően?

Ez különösen nyáron jelent problé­mát, amikor megnő a talajközeli ózon­koncentráció. Az orvos szerint az asztmában szenvedők kétharmada érzi úgy, hogy a kipufogógázok kiválthatják a tü­neteiket, 42 százalékuk pedig éppen ezért kifejezetten igyekszik kerülni a gyaloglást vagy a vásárlást nagy autó­forgalmú környéken.

Asztma kiváltására alkalmas anyagok a levegőben: az ózon!

A légutakat ingerlő ózon olyankor képződik, amikor napfény éri a gépkocsik kipufogógázát vagy az ipari légszennyező anyagokat tartalmazó levegőt. A jellemzően a legforróbb nyári napokon tapasztalható magas ózonszint nagyjából ugyanolyan kocká­zattal bír az asztmások számára, mint az égő cigaretta egy kiszáradt erdőben. Ez az oka annak, hogy sok városban ma már ózonriasztást adnak ki, ha e gáz szintje átlép egy határértéket: a fi­gyelmeztetés a légzőszervi panaszok­kal, például asztmával küszködőknek szól, hogy maradjanak otthon.

A piszok, a talaj, a por, a pollenek, a penészspórák, a hamu és a korom, melyek szintén elősegítik az asztmát.
A piszok, a talaj, a por, a pollenek, a penészspórák, a hamu és a korom, melyek szintén elősegítik az asztmát.

Az “apró részecskék” hatása az asztmára

Először is, ott vannak a levegőben lebegő parányi szilárd anyagszemcsék, mint a piszok, a talaj, a por, a pollenek, a penészspórák, a hamu és a korom. Aztán ott vannak a különféle aeroszolok (mikroszkopikus folyadékcsep-pek), amelyek az égési folyamatok légkörbe került melléktermékeiből alakulnak ki: illékony szerves vegyületekből, kén-dioxidból és nitrogén-oxidokból. A szennyező részecskék forrásai igen sokfélék: például a gyárak, közművek és lakások kéményei, a járművek kipufogói, a faégetés, a bányászat, az építkezések és a mezőgazdaság.

Jó tudni! Ha asztmáról és más légzőszervi betegségekről van szó, a nagyon apró, 2,5 mik­rométernél kisebb átmérőjű részecskék okozzák a legtöbb problémát.
Már az irodában sem lehetünk biztonságban?
Már az irodában sem lehetünk biztonságban?

Otthonunkban is lehet: a beltéri légszennyezés!

Meglepő módon az otthon, az irodában és más épületek­ben beszívott levegő sok esetben több szennyező anyagot tartalmaz, mint a kinti. Ezek a szennyeződések különféle égési folyamatokból (tűzhely, kandalló, cigaretta), valamint a kezelt faanyagokból, a festékekből, a bútorokból, a szőnye­gekből és a ruhákból származhatnak. További források lehetnek a spray-k, a rovarirtók, az ablaktisztító szerek, sőt még a mosószerek is. És persze ott van­nak a beltéri allergének is, mint az állati hámsejtek, a poratkák és a csótányok ürüléke, a penészek és más gombák.

Irritánsok

A név mindent elmond: az irritánsok olyan külső körülmények vagy anyagok, ame­lyek szinte mindenkit irritálnak, magyarul ingerelnek. Aid nem asztmás, annál az irritánsok legfeljebb egy lds köhögést okoznak, akinek viszont túlérzékeny a tüdeje, annál kiválthatják az asztmás rohamot elindító izomgörcsöt és gyulladást. Gyakori irritánsok például a cigarettafüst, a hideg levegő, a parfümök és a festékgőzök.

A medencében lévő klór sem tesz nekünk jót!
A medencében lévő klór sem tesz nekünk jót!

Az irritánsok közé sorolhatjuk az úszómedencékben használt klórt is

Kutatók szerint a medencék vize fölötti levegő magas klórtartalma ingerelheti a tüdő nyálka­hártyáját, s emiatt a virágpor, az állati hámsejtek és más allergének vagy irritánsok könnyebben válthatnak ld asztmás rohamot. Furcsamód az asztmában szenvedőknek mégis gyakran javasolják, hogy járjanak fedett uszodába, mivel az ott uralkodó me­leg és párás levegőt a tüdőre nézve kedvező hatásúnak tartják. Ha szeret úszni, de asztmás, kérdezze meg az orvosát, hogy az ön esetében e sportnak az előnyei vagy a hátrányai nyomnak-e többet a latban.

Időjárás hatása az asztmára

Még az időjárás is ronthat az állapotán. A sürgősségi osztályokon dolgozó orvosok már régóta tudják, hogy zivatarok idején megnő az asztmás rohammal érkező páciensek száma. Ezt a megfigyelést 2003-ban tudományosan is alátámasztották az Ottawai Egyetem Egészségügyi Kutatóintézetének munkatársai.

A szakemberek négy évre visszame­nőleg vizsgálták át a Kelet-ontariói Gyermekkórház feljegyzéseit, s az asztmás rohamokra vonatkozó adato­kat egybevetették az időjárási jellem­zőkre, a szálló allergének koncentrációjára és a légszennyezettségre vonatkozó információkkal.

Eredmény: Azt talál­ták, hogy a zivatarok alatt 15 százalék­kal – az átlagos napi 8,6-ről 10-re -nőtt azok száma, akiket asztmás rohammal vittek kórházba.
Még sem lelki eredetű az asztma?
Még sem lelki eredetű az asztma?

Szorongás és stressz

Az 1900-as évek derekán egyes orvosok meg voltak győződve róla, hogy az asztma kizárólag pszichoszomatikus eredetű betegség, azaz az érzelmi konfliktusok testi tünetekben való megnyilvánulása. Ma már egyértelmű bizonyítékok cáfolják ezt az elképzelést. így például, ha asztmás donortól származó tüdőt ültettek át valakibe, akkor a szervet fogadó személynél is kialakult a betegség, ami azt igazolja, hogy a folyamat a sejtek szintjén zajlik.

Ugyanakkor nem kétséges, hogy a stressz és az érzelmi szorongás asztmás tüne­teket okozhat

Sőt a kutatások arra utalnak, hogy ezek akár a betegség kialakulásá­ban is szerepet játszhatnak. A depressziós vagy szorongásos zavarokicai küszködő szülők gyermekeinek nagyobb esélyük van az asztmára és az egyéb allergiás jellegű rendellenességekre, állítja a New York-i Egyetem 2005-ös tanulmánya.

Egy felmé­résben 9000 szülő-gyermek párost vizsgáltak meg, amelyből 554 esetben a szülő csak nevelőszülő volt. Azt találták, hogy a súlyosan depressziós biológiai szülők gyermekeinél 67 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki asztma vagy más allergiás állapot, mint a mentális szempontból egészséges szülőjűeknél, a szorongásos zava­rok pedig 46 százalékkal növelték a kockázatot.

A nevelőszülők depressziója ugyan­akkor semmiféle hatással nem volt fogadott gyermekeik hajlamának mértékére. Ez az eredmény is azt igazolja, hogy az asztma és a szorongásos rendellenességek kiala­kulásában közrejátszhatnak a közös gének.

Egy kis körben végzett brit tanulmány szerint az élet stresszes eseményei több mint négyszeresére növelik annak kockázatát, hogy a gyermekek asztmás rohamoktól szenvedjenek.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.