Inkontinencia, Kegel gyakorlat
Honnan tudhatom, hogy megfelelő módon végzem-e a Kegel gyakorlatokat?
A Kegel gyakorlatok a medencefenék izmait erősítik, és akár 60 százalékkal is csökkenthetik a vizeletszivárgást. Hatásukat azzal fejtik ki, hogy segítenek szorosan zárva tartani a húgyhólyagból kivezető húgycsövet. Az erősebb medencefenéki izmok akkor is segítenek benntartani a vizeletet, amikor köhög, tüsszent, megemel valamit vagy ugrál.
A Kegel gyakorlatokhoz csak azokat az izmokat használja, amelyekkel a vizeletsugarat is elállítaná, és ne feszítse meg a has, a far vagy a comb izmait! Ha biztos akar lenni abban, hogy a megfelelő izmokat dolgoztatja-e, tegye a következők valamelyikét. Ha ön nő, feküdjön a hátára, és helyezze egy ujját a hüvelyébe! A medenceizmok megfeszítésekor éreznie kell, hogy a hüvelye szorosabban veszi körül az ujját. Ha ön férfi, álljon egy tükör elé, és feszítse meg, majd lazítsa el a medenceizmait! Ha a hímvesszője fel, majd lefelé mozdul, de a teste többi része nem mozog, akkor a megfelelő izmokat feszítette meg.
Készen áll egy kis edzésre?
Feszítse meg és tartsa megfeszítve a medencefenéki izmait, miközben háromig számol, majd ismét háromig számolva teljesen lazítsa el azokat! Fokozatosan jusson el odáig, hogy 1015 ismétlést tud végezni, amelyek mindegyike során tízig számolva tudja megfeszítve tartani az izmokat! Ne feledje, hogy a Kegel gyakorlatokat mindig üres húgyhólyag mellett kell végezni!
Érdemes tudni: A hüvelysúlyok növelik a Kegel gyakorlatok hatásosságát.
Az orvosom műtétet javasolt az inkontinenciám ellen. Melyik fajta beavatkozás a legjobb?
Magyarországon a leggyakrabban és legrégebb óta végzett inkontonencia műtét a mellső fali plasztika. A műtét lényege, hogy a húgycső alatt összehúzzák a gát harántcsíkolt izmait, vagyis a húgycsövet „alápárnázzák”. A műtétnek minimális komplikációi vannak, és hosszú távon is eredményesnek bizonyul. Általában egynapos sebészeti ellátás keretében végzik helyi érzéstelenítésben vagy altatásban.
Vannak újabb módszerek, például a szalagplasztika és a hólyagnyak felfüggesztés. A szalagplasztika során egy, a páciens saját szöveteiből származó vagy szintetikus szalaggal támasztják alá a húgycsövet. A beavatkozást általában járóbeteg ellátás keretében végzik, helyi érzéstelenítésben. A hólyagnyak felfüggesztéshez ezzel szemben be kell feküdni a kórházba, s e műtét során a húgycsövet és a hólyag nyakát tartó szöveteket a szeméremcsonthoz vagy erős kötőszalagokhoz rögzítik.
- Teendők átmeneti hallásromlás esetén
- A libidó csökkenése és okai
- A szexuális fejlődés visszamaradásának okai
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Egy 655 nő bevonásával végzett vizsgálat azt állapította meg, hogy a szalagplasztika az esetek kétharmadában, a hólyagnyak felfüggesztés pedig az esetek felében szüntette meg teljesen az inkontinenciát. Csakhogy a kutatók mást is találtak: a szalagplasztikát választó nőknél gyakoribbak lettek a húgyúti fertőzések, és több gondjuk volt a késztetéses inkontinenciával (hirtelen, igen erős vizelési inger), mint a hólyagnyak felfüggesztés mellett döntők esetében.
A feleségem már nem akar eljárni esténként, mert hirtelen vizelési késztetései vannak. Mi segíthetne rajta?
Először is kerülnie kellene a húgyhólyagot irritáló és ezzel vizelési ingert kiváltó izom összehúzódásokat előidéző ételek és italok fogyasztását. Ilyenek a szénsavas üdítőitalok, a citrusfélékhez hasonló savas gyümölcsök és gyümölcslevek, valamint a fűszeres fogások. Mértékkel fogyassza a koffeintartalmú italokat is, például a kávét és a teát!
A túlzottan aktív húgyhólyag „megfékezésében” és az esetleges balesetek súlyosságának csökkentésében az is segíthet, ha a nap folyamán apránként kortyolgatja el az innivalóját ahelyett, hogy egyszerre egész poharakkal fogyasztana belőle. A biztonság kedvéért az sem árthat, ha az esti kiruccanások alkalmával a felesége nedvszívó betétet használ.
Tanácsos a problémát egy orvossal is megbeszélni, mivel hólyagfertőzés, hólyagkövek, idegkárosodás és egyéb problémák is okozhatnak ilyen jellegű inkontinenciát. Az állapotot tovább súlyosbíthatják egyes gyógyszerek, például a magas vérnyomás elleni vízhajtók, és bizonyos betegségek is, mint a pajzsmirigy túlműködés vagy a cukorbetegség.
Az olyan gyógyszerek, mint a tolterodin vagy a fokozatos felszívódású oxibutinin-klorid, azzal segíthetnek, hogy megakadályozzák a húgyhólyag izmainak váratlan összehúzódásait. Ugyanilyen hatású lehet a húgyhólyag „átnevelése” is, amelynek során az illető meg tanulja figyelmen kívül hagyni a hirtelen vizelési késztetéseket, és csak akkor megy vécére, amikor a hólyagja valóban tele van. Egy 123 inkontinenciában szenvedő nő bevonásával végzett vizsgálat során a páciensek háromnegyede találta úgy, hogy e módszer hatására a felére csökkent a balesetek száma.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.