• Álmatlanság

Álmatlanság és okai

Sokkal több az álmatlanságról panaszkodó, mint a valóban nem alvó beteg. Az éjszaka folyamán bekövetkező felébredés, még ha csak rövid időre szakítja is meg a pihenést, a betegben gyakran azt az érzést kelti, hogy hosszú időt ébren töltött. Ha többször rövid időre felébred, reggel úgy érzi, hogy egész éjjel nem hunyta le a szemét.

Esti vizelési problémák

Mások, pl. prostata hypertrophia vagy cardialis dekompenzáció miatt 4-5-ször is felébrednek éjszaka és fel is kelnek kiüríteni hólyagjukat, mégis az álomban töltött éjszaka kipihentségének érzésével ébrednek és kelnek fel. Egyéni érzések tehát e tekintetben is bőven szerepelnek, így helyesnek látszik, ha az álmatlanságot szubjektív panasznak tekintjük, és ennek megfelelően értékeljük. Az álmatlanság lehet hyposomnia, kevés alvás, vagy asomnia, az alvás gyakorlatilag teljes hiánya.

Az álmatlanság okai közül először is azokat a megbetegedéseket kell kizárnunk, amelyek nem az alvást magát befolyásolják, hanem olyan panaszokat okoznak, amelyek a beteg alvását gátolják, és amelyek nélkül a beteg jól aludnék. Ilyen megbetegedések azok, amelyek fájdalommal járnak. Az éjszaka folyamán keletkező ulcusos eredetű gyomorégés vagy gyomorgörcs, cholecystopathiás eredetű hasi fájdalom vagy puffadás – különösen a pancreasdaganat fájdalma – a láb neuritises vagy arteriosclerosisos érszűkületből származó fájdalma, a meningitises fejfájás, a stenocardias roham, az intracranialis nyomásfokozódás kínzó fejfájása és sok másféle fájdalom felébresztheti a beteget és megakadályozhatja újra elalvását.

Légzési problémák és egyéb alvát gátló tényezők

Ugyanígy akadályozhatja az alvást a dyspnoe is. Ez leginkább a bal kamra kimerülésével járó szívmegbetegedésben fordul elő, asztma cardiale rohamban, hypertoniások, vitiumban szenvedők éjszakai nehézlégzésében, coronaria thrombosisban stb. Kisfokú nehézlégzésben a beteg gyakran nem a nehézlégzést panaszolja, hanem az álmatlanságot, amely azonban a fekvő helyzetben fennálló nehézlégzés következménye.

Álmatlanságban nyilvánulhat meg a Cheyne-Stokes légzés, melynek hyperpnoés stádiuma minduntalan felébreszti a beteget. Súlyos alvászavart okoz a lymphogranulomatosis, leukaemia, elzáródásos icterus, különösen pedig a biliáris cirrhosis, és néha a diabetes pruritusa. Gyakori hasmenés éjszaka is háborgathatja a beteget éppúgy, mint az éjszaka is gyakori vizelési inger hólyaghurut, prostata megbetegedés vagy polyuriával járó betegségek következtében.

Bizonyos gyógyszerek is álmatlanságot okozhatnak, így a testsúly csökkenésének megkönnyítésére használt amfetaminszármazékok, egfillin készítmények, melyek a légzőcentrumot izgatják, depressziós állapot kezelésére használt készítmények. Megjegyzendő, hogy idősebb, arteriosclerosisos betegeken a barbiturátok inkább izgatólag hatnak, mint nyugtatőként és ahelyett, hogy könnyítenék, gyakran akadályozzák a beteg álmát, koffein viszont a cerebrális keringés javítása révén paradox módon könnyíti az alvást.

Lázas állapot

Akut lázas beteg gyakran fekszik álmatlanul vagy félálomban, félébrenlétét azonban reggel álmatlanságnak érzi. Zavarhatja az éjszakai nyugalmat csuklás, böfögés és köhögés is a megfelelő betegségekben. Krónikus bronchitises, emphysemas betegek rosszul alszanak. Kínosan zavarhatja az elalvást és az álmot is a láb fáradt nyugtalansága, mozgási kényszere, melyet anxietas tibialis néven írtak le . Ha az ilyen és ehhez hasonló, álmatlanságot okozó tüneteket megszüntetjük, az álom zavartalanná válik. Gyakran azonban maga az alapbetegség okozza az álmatlanságot.

Az arteriosclerosis

Az arteriosclerosis egyik első tünete az alvás zavara. A betegek elsősorban elaludni nem tudnak, ha azonban altatószerek segítségével elalszanak, gyorsan felébrednek. Különösen a kora hajnali ébredés jellemző a cerebrális arteriosclerosisra, és az a körülmény, hogy a betegek, akik az éjszakát nagyrészt álmatlanul töltik, nappal aránylag jól és hosszan alszanak. Hypertoniában szenvedő betegek sem alszanak jól, valószínűleg agyi keringési zavar miatt.

Igen nehéz a kezdődő cerebrális arteriosclerosis elkülönítése a neurasthenia állapotától, melynek az álmatlanság szintén jellemző tünete. Talán legtöbbet az anamnézis segít. A neurasthenias ember panaszai korai időkre, a fiatalságra nyúlnak vissza, az arteriosclerosisos panaszok már idősebb korban kezdődnek el. Az utóbbiakhoz érjelenségek is társulnak, így a szemfenék arteriosclerosisos képe, a perifériás erek esetleges csökkent rugalmassága, a systoles nyomás növekedése a diastoles nyomás növekedése nélkül, vasomotoros és cardialis tünetek. A neurasthenias ember egész megjelenése és panaszainak sokrétűsége és jellege teszi lehetővé a neurasthenia diagnózisát.

A fokozott szellemi tevékenység hatása az alvásra

Ún. ideges embereknek, akiknek szellemi élete fokozott, és szellemi tevékenységük állandó, érzelmi életük gazdag, pszichés labilitásuk is nagyobb mértékű, mint az egészséges embereké és képzelőerejük is növekedett, gyakori panasza az álmatlanság. Introvertált típusú emberek, akik problémákkal, gátlásokkal, hangulatokkal küzdenek, de természetüknél fogva és zárkózottságuk miatt nem képesek könnyíteni magukon, gyakran szenvednek nagyfokú álmatlanságban, különösen akkor, ha szellemi tevékenységük fokozott.

Növeli az ilyen egyének álmatlanságát a gyakran fogyasztott feketekávé, koffein, esetleg alkohol, a késői fekvés, az olvasás az ágyban, izgalmas televíziós krimi, éjszakai munka, a memória megterhelése és szellemi kimerülés. Ilyenkor az álmatlanság egyéb ideges tünetekkel társul, szívpanaszokkal, extrasystoliával (dohányzás!), kézremegés, obstipatióval, superaciditassal. E csoportba tartoznak azok a betegek is, akik álmatlanságuk miatt már altatók szedésébe fogtak, egyik altatót a másik után szedték, ezeket megszokták, mind nagyobb mennyiségű altatóra szorulnak és végül is már altatók hatására sem tudnak elaludni.

Hyperthyreosisos beteg

Ugyancsak fokozott, de nemcsak szellemileg, hanem testileg is fokozott életműködések miatt nem alszik vagy túl ébren alszik és gyakran ébred fel a hyperthyreosisos beteg. A hyperthyreosisnak néha első tünete az álmatlanság. A diagnózis a tachycardia, struma, exophthalmus, hasmenés, szemtünetek, izzadás stb. alapján klinikailag is felállítható. Különböző ideg és elmebetegségekben fordul még elő az alvás zavara, így encephalitis bizonyos formáiban, különösen az encephalitis lezajlása után. Maniacodepressiv psychosisban, a melancholias formában de még inkább a hypomaniás vagy mániás stádiumban, involutes psychosisban, schizophrenidban.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.