Gyógyító természet

Az álmatlanság természetes gyógymódja

Ugyan kinek kell magyarázni, hiszen mindenki tudja, hogy a mindennapi alvás, a frissen való reggeli ébredés az egészség alappillére, a testi és lelki erő ősforrása, olyan isteni adomány, ami alapját képezi minden életműködésünknek. Ismerjük az aranymondást, hogy a nap huszonnégy óráját három részre kellene osztani, 3×8 órára. Első helyen szerepel a nyolc óra alvás, a másik harmad fordítandó a munkálkodásra, és a harmadik megoszlik a táplálkozás és szórakozás között.

Alvás nélkül nem élhetünk

A legfontosabb funkció valójában az alvás, még fontosabb a táplálkozásnál is, mert a koplalóművészek példája bizonyítja, hogy táplálék felvétele nélkül még hetekig is elélhetünk, de nem úgy alvás nélkül. A középkori inkvizíciók szörnyű kínzóeszközei között is a legelrettentőbb volt, amikor az áldozatot nem engedték aludni, éjjel-nappal ébren tartották, amikor is szegény áldozatok a legrövidebb időn belül elpusztultak.

Miért alszunk?

Az alvás pontos részleteit még a mai napig sem sikerült teljesen felderíteni. Tény az, hogy egész napi munka után testünk, agyunk kifárad, aludni vágyunk. Lefekszünk, elalszunk, amikor is öntudatunkat észrevétlenül elvesztjük, agyunk megpihen, elernyed, az agyvelő működése az alvás alatt nem szűnik meg teljesen, csökkent formában tovább dolgozik. Az önműködő idegrendszer, amely a légzést és szívműködést fenntartja, az alvásban is tovább dolgozik. Vérkeringésünk ugyan lassúbb, de még így is elegendő ahhoz, hogy az agydúcokat ellássa, aminek jele, hogy álmok léphetnek fel.

Mennyi alvásra van szükségünk?

A szükséges átlagalvás a napi nyolc óra. Vérszegények, ideggyengék, vézna testalkatúak és csecsemők természetesen több alvást igényelnek. „Aki korán kel, aranyat lel. Korán fekszik, korán kel, egészséget lel.” Ezeket mondja a nép, de nem is hiába. Súlyos testi munkát végzőknek aránylag több alvásra van szükségük, mint a szellemi munkásoknak. Nem lehet általánosítani, mert vannak olyanok, akik kevesebb alvással beérik, míg másoknál több kell.

Sok függ az alvás mélységétől, mély álomnál már három órás alvás is elegendő lehet. Goethéről, a költőfejedelemről feljegyezték, hogy nagyon keveset aludt, a nagy elme emellett nem vetette meg az élet élvezeteit sem, mégis aggastyán kort élt meg. Teljes álmatlanság nincs, mindig csak rossz vagy felületes alvásról beszélhetünk.

Álmatlanság és kezelése

Az álmatlanság kezelésében először is kutatnunk kell az alapbajt, azaz a kiváltó okot, a szervi elváltozásokat, amelyek álmatlanságot okoznak. E fejezetben természetesen nem beszélünk azon álmatlanságról, amit magas lázzal járó fertőző megbetegedések, súlyos tüdő- vagy szívbajok okoznak. Ellenben itt kell a figyelmet felhívni arra, hogy igen gyakran az orr és garat megbetegedései, orrsövényferdülés stb. tartanak fenn olyan légzési nehézségeket, amelyek álmatlanságra vezetnek.

Az ideges emberek nyugtalanul alszanak, kellemetlen álomképeik vannak, valósággal félnek lefeküdni. Túlerőltetés, helytelen életmód, emésztési zavarok, gyomortúlterhelés (különösen este), nyugtalanító olvasmányok, nemi kicsapongás megrontói az egészséges alvásnak. A védekezés magától adódik, tartsuk távol, különösen este, ezen ártalmakat. Az ágyban ne olvassunk!

Az egészséges alvásnak megvan a maga szabálya

A hálószoba soha ne legyen még télen se túlfűtött. Szellős, jó levegőjű szobában aludjunk, aki edzett, télen is nyitott ablaknál alszik. Hálószobának mindig a legtágasabb és legjobban szellőztethető és legnaposabb helyiséget válasszuk ki. A napfény ugyanis pusztítja a baktériumokat, míg a nedves, nyirkos hálószoba melegágya a reuma és tüdőbaj elterjedésének. Ne együnk túl sokat (és csak könnyű ételeket) vacsorára. Nehezen emészthető puffasztó ételek, sok hús, felesleges alkohol a gyomrot túlterheli, a bélműködést zavarja, fejnyomást idéz elő, az elalvást megnehezíti.

Üres gyomorral sem jó elaludni, mert a le nem kötött gyomorsav, akárcsak egy nehezen emészthető étel, szintén feleslegesen megterheli a gyomrot. Közvetlen vacsora után sohasem fekszünk le, ahol csak lehetséges, igyekezzünk vacsora után még egy kis mozgást – lehetőleg szabad levegőn – végezni, nagyvárosban, bérkaszárnyákban ellenben lefekvés előtt használjuk a fürdőszobánkat, zuhanyozzunk, mosakodjunk, ne kíméljük a hideg vizet és tornásszunk. Lefekvés előtt együnk még egy kis gyümölcsöt, vagy citrom-, narancslevet igyunk.

Álmatlanság kezelése természetes módszerekkel

Az álmatlanság kezelésénél kizárólag a természetes gyógymódeszközeit használjuk. Ne használjunk altatókat! A vegyi altatók mérgek, ha erre szervezetünket rászoktatjuk, az mindig nagyobb adagot követel, és használata után kábán ébredünk, egész napon át alvajáróként mászkálunk, munkaképességünk csökken, mire eljön az este, a lefekvés ideje, megint csak nem tudunk aludni, és újból káros altatókhoz kell folyamodnunk.

Az álmatlanság kezelésében a helyesen alkalmazott vízkúra játssza a főszerepet, amely erősítő és edző hatást fejt ki, az agyból a felesleges vért levezeti és az álmot mélyíti. Vértódulásnál félfürdő, leöntések az alsó lábszárra, víztaposás, harmatos fűben való taposás, mezítláb járás, hideg, 1-2 perces ülőfürdő, lábszárpakolás, ledörzsölés, gerinc-masszázs. Ideggyengeség esetén huszonnyolc fokos langyos fürdő, amit fokozatosan huszonkettő fokig hűtünk le, utána dörzsölés, majd hideg, nedves lepedőbe való bepakolás után ledörzsölés, légfürdők.

Lefekvés előtt teakeverékek, mezei macskagyökér, narancsvirágtea, almatea, ánizsos tea, valeriánatea. Álmatlan éjszaka után se pihenjünk reggel túl soká, ebéd után se feküdjünk le, hanem tartsunk ki estig, hűvös fürdő vétele után feküdjünk le.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.