Sav-bázis egyensúly – egészen az alapoktól
A kiegyensúlyozott sav-bázis háztartás jó közérzetünk alapja – egyáltalán nem nehéz megteremteni, illetve megőrizni. Itt sokat tudhatunk meg a sav-bázis egyensúly hátteréről, az anyagcsere működéséről és arról, mit tehetünk az egészséges, harmonikus életért. Testünk kis ökoszisztéma, melyben minden folyamat tökéletesen összehangoltan zajlik. Minden sejtnek, minden izomnak, minden csontnak megvan a maga feladata, ahogy minden hormonnak és minden enzimnek.
A szerveink végzik a testi funkciókat, mint a légzés, a vérkeringés és a kiválasztás, a testen belüli energiatermelésért pedig az anyagcsere felelős.
Az anyagcsere
A táplálékkal vesszük fel a három alapvető tápanyagot, a szénhidrátokat, a fehérjéket és a zsírokat. A zsíranyagcsere felbontja az állati és növényi zsírokat, az így létrejött zsírsavak az energia és a hírvivőanyagok építéséhez szükségesek. Az anyagcserét „metabolizmusnak” nevezik a szaknyelvben. A metabolikus betegség” fogalma tehát az anyagcsere folyamatok zavarát jelenti.
Élet egyensúlyban – ha a testünkben megint helyreáll a kémiai egyensúly, visszatér a könnyedség és a lelki egyensúly is.
Anyagcsere és sav-bázis egyensúly
Ahhoz, hogy az anyagcsere kémiai reakciói kifogástalanul működjenek, megfelelő környezetre van szükség, ahogy minden más kémiai folyamathoz a természetben és a laboratóriumok kémcsöveiben egyaránt. A kémiában ezt közegnek nevezik.
Itt lépnek be a képbe a savak és a bázisok: egymáshoz viszonyított arányuk határozza meg azt, hogy a közeg savas, semleges vagy lúgos. Ha a sav-bázis háztartás kiegyensúlyozott, az optimális környezetet biztosít minden szerv működéséhez és az anyagcsere-folyamatokhoz.
Ha azonban túl sok a sav és hiányoznak az egyensúlyhoz szükséges bázisok, megváltozik a felgyülemlett anyagcsere-termékek minősége és mennyisége.
Ez megzavarja a számtalan különböző folyamat összjátékát, ami a szervek és szervrendszerek hibás működését eredményezi. Mindez – akut vagy lappangó módon – mindenképp közérzetünk romlásához, betegségekhez és korai öregedési tünetekhez vezet.
A test túlsavasodása nem csak az érintettre nézve jár súlyos következményekkel. Az ebből következő betegségek a társadalmat is megterhelik. Tehát az egyes embereknek és társadalmunk egészének egyaránt érdemes savbázis egyensúlyban élnie és ezzel megelőznie a betegségeket.
Sav-bázis háztartás és egészség
Milyen hatása van a túl sok savnak? Ezt láthatjuk a rozsdásodó autón, a növényeken és fákon, amelyek elsorvadnak az elsavasodott talajon, vagy a régi kőszobrok savas esőtől szétroncsolt arcán.
Bizonyára a saját testünkön is észleltük már a túl sok sav hatásait: a fizikai erőfeszítéseket követő izomláz alkalmával például túl sok tejsav gyűlik össze a szövetekben, és ez okozza a kellemetlen, húzó fájdalmat.
Csak lassanként terjed a köztudatban az a felismerés, hogy valószínűleg a civilizációs betegségek is, mint az allergia, az érelmeszesedés, a cukorbetegség, a köszvény, a szívinfarktus, a csontritkulás, a reuma, a túlsúly, legalábbis nagyrészt a test túlsavasodására vezethetők vissza. Eközben sok orvos figyelmen kívül hagyja a tapasztalati tényeket, és így talán megfosztja betegeit annak esélyétől, hogy enyhüljenek a panaszaik vagy meggyógyuljanak.
A sav-bázis egyensúly révén újra megtalált jó közérzet
A társadalom nem csak a civilizációs betegségekre, illetve a túlsavasodás okozta betegségekre reagál „savasan”, de saját maga is fokozza az elsavasodást, tehát nagyban hozzájárul a panaszok kialakulásához: A munkahelyi vagy a családi stressz szintén megteszi a magáét.
Emellett úgy bánunk a testünkkel, mint egy géppel: Ha elromlik, hát akkor megjavíttatjuk. Bár a modern orvostudomány minden vívmánya és „javítási lehetősége” a rendelkezésünkre áll, ne feledjük: csak ez az egy testünk van! Ezért megint meg kell tanulnunk megérteni, érezni a testünket és megadni neki azt, amire szüksége van, hogy egy életen át megőrizzük egészségünket.
Épp ilyen fontos az is, hogy támogatni tudjuk a testünket és az immunrendszert a gyógyulásban. Aki kiegyensúlyozott sav-bázis egyensúlyra törekszik, hatékony egészségmegőrző lépéseket tesz méghozzá teljesen ingyen!
Mi az a sav bázis háztartás?
Senkinek nem kell kémiai tanulmányokat folytatnia ahhoz, hogy testének sav-bázis háztartásával foglalkozzon. Mivel azonban az anyagcsere esetében biokémiai folyamatokról van szó, az összefüggések alapvető ismerete megkönnyíti annak megértését, miért olyan fontos a sav-bázis egyensúly.
Ahogy korábbi cikkeinkben már említettük, testfunkcióinkat kémiai folyamatok irányítják. A folyamatoknak megfelelő környezetre, kedvező közegre van szükségük ahhoz, hogy zökkenőmentesen menjenek végbe.
Savak és bázisok
A kémia szemszögéből nézve a savak pozitív töltésű hidrogénionok (H+), a bázisok (lúgok) pedig negatív töltésű hidroxidionok, azaz negatív töltésű (OH-) csoportok, melyekben egy hidrogén- és egy oxigénion lép kötésre egymással. Az, hogy egy folyadék savas vagy bázikus, a hidrogén- és a hidroxidionok számától függ: ha a hidrogénionok vannak túlsúlyban, az oldat savas. Ha viszont a hidroxiclionok vannak túlsúlyban, bázikus (azt is szoktuk mondani, hogy „lúgos”). Ha a OH+-ionok és az OH+-ionok száma megegyezik, a pozitív és a negatív töltés kiegyenlíti egymást és a folyadék semlegesen reagál.
A pH mint mértékegység
Azt, hogy egy folyadék savasán vagy bázikusan reagál-e, különböző eljárásokkal lehet mérni. Mértékegysége a pH-érték (a latin „potentia hidrogenii”, azaz a hidrogén koncentrációja kifejezésből). Ez az érték a hidrogénionok koncentrációját jelöli egy liter vizes oldatban. A 0-tól 14-ig terjedő skálán leolvasható, hogy a hidrogén-vagy a hidroxid-ionok vannak-e túlsúlyban, és ha igen, milyen mértékben, vagyis hogy az oldat savasán vagy bázikusan reagál-e. A semleges érték a skála közepén, a 7-es pH-nál van.
Savas vagy bázikus a táplálkozásunk? Most megtudjuk!
Hasonítsuk össze egy napunk vagy egy hetünk alapján, hogy mennyi sav- és bázisképző élelmiszert veszünk magunkhoz a napi táplálékkal:
- A savképző élelmiszerek vannak túlsúlyban, például a fehérjék (elsősorban állati), a cukor és a cukorral ízesített termékek, az állati zsiradékok és a szénsavas italok?
- Vagy több bázisképző zöldséget és gyümölcsöt, valamint salátát és szárított gyümölcsöket eszünk és szénsavmentes vizet iszunk?
A mozgás gyakran túl kevés
Míg korai elődeink állandóan talpon voltak, hogy megszerezzék táplálékukat, mi e célból az íróasztalnál ülünk és közben többnyire csak a kezünket mozgatjuk. Energiánk szinte kizárólag az agymunkára fordítódik. Ezért harmonizáló mozgással kell eleget tennünk kőkorszaki génjeinknek. Ez kezdődhet azzal, hogy gyalog vagy kerékpárral tesszük meg a munkába vezető utat, nem pedig autóval, busszal vagy metróval.
Számtalan pozitív hatás
A mozgás a szív és keringési rendszert, a kötő- és a támasztó szövetet, a csontokat, a bőrt és a tüdőt éppúgy erősíti és élénkíti, ahogy a belek működését. A mélyebb légzéssel több széndioxidot lélegzünk ki, így felszabadul a hely a testben a bázisok számára – ha előtte a táplálékkal magunkhoz vettük őket. A termelődő verejték is savakat és méreganyagokat visz ki a testből.
Az életstílus túl hajszolt
Testünk szorosan kötődik lelkünkhöz és érzelmi életünkhöz. Például, ha dühösek vagyunk valakire, testünk stressz-hormonokat választ ki, melyek hozzájárulnak a túlsavasodáshoz. De a testi hogylétünk ugyanígy hat az érzelmi életünkre. Ha rosszul érezzük magunkat, például ég a gyomrunk, talán a kedvünk is rossz lesz emiatt. Az állandó feszültség és a negatív gondolatok a szó legszorosabb értelmében megmérgezik a szervezetet. Ehhez társul az is, hogy ha feszültek vagy lehangoltak vagyunk.
Stressz okozta túlsavasodás
A stressz-reakció és az ahhoz kötődő testi folyamatok fejlődéstörténeti szempontból a kőkorszakból származnak. Annak idején az volt a szerepük, hogy rövid időre képessé tegyék az embert arra, hogy veszély esetén harcoljon vagy elmeneküljön. Ma többnyire nem lenne szükség ilyen erős reakcióra.
A stressz ma a legtöbbünk számára elkerülhetetlennek, sőt szinte kötelezőnek tűnik. A test jobban tudja, mire van szüksége és mozgásra, igazi lazításra vágyik – csakhogy túl gyakran nem hallgatunk rá. A stressz krónikus idő-hiányhoz vezet: az embernek nincs ideje a sportra, a hobbijaira, a barátaira és arra, hogy nevessen, főzzön és élvezze az életet. Mindent gyorsan kell elintéznünk. Kapkodunk, ahelyett, hogy megpihennénk, savakká bombázzuk a testünket bázisok helyett. Túl drámaian hangzik?
Akkor nézzük meg, mit tesz a stressz a szervezetünkkel és a savbázis háztartásunkkal:
- Stressz esetén annyira felületes és gyors lesz a légzés, hogy már alig lélegzünk ki savakat.
- A belek minimálisra csökkentik tevékenységüket, mert a stressz-hormonok kiválasztódása azt jelezte nekik, hogy a test most valami fontosabbal foglalkozik, nem az emésztéssel. Ennek következtében székrekedés vagy hasmenés és hasfájás léphet fel.
- Mivel a belek takaréklángon működnek, a szervezet nem tud felvenni bázisokat a táplálékból, vagy veszendőbe mennek a bázisok.
A stressz-spirál egyre feljebb kígyózik – Kerüljük el túlsavasodást!
Ha az állandó hajtás miatt nincs idő a sportra és az igazi ellazulásra, a bőrnek nincs alkalma arra, hogy megszabaduljon a felesleges savaktól. Puffer-rendszerünk, a bőr nem tud megfelelően működni, ernyedtnek és fakónak tűnik, sőt talán gyulladások is fellépnek.
Ha az időhiány a bevásárlást és a kellemes főzést is veszélyezteti, bevonulnak hétköznapjainkba a gyorséttermi ételek, a konzervek, az édességek és a rövidre szabott étkezések. így elsősorban savakat viszünk be a testünkbe, melyek mellett nincsenek ott pufferként a szükséges bázisok.
A túlsavasodás fokozódik:
A gyomor fáj az állandóan irritált gyomornyálkahártya miatt. Az izmokon savmerevség lesz úrrá, és izmaink fájó kötőszövetté alakulnak át. A túlsavasodás fájdalmat okoz, a fájdalmak pedig újfent stresszt okoznak. Ehhez társulhatnak alvászavarok, melyek miatt napközben annyira fáradtak vagyunk, hogy csak nagy erőfeszítés árán – mely megint csak savasító hatású – tudjuk végigdolgozni a napot.
További következmények:
Az idegek irritáltak, a kedélyállapot feszült, és mi ingerültek és a szó legszorosabb értelmében „savanyúak” vagyunk. Így elölről kezdődik a túlsavasodás körforgása. Csakhogy itt valójában nem is körforgásról van szó, hanem inkább spirálról: a stressz és a túlsavasodás csak gerjeszti egymást.
A stressz és a túlsavasodás „ördögi spirálja”
- Stressz ⇒
- gyorséttermi ételek és hajszolt étkezések ⇒
- túlsavasodás ⇒
- fájdalmak ⇒
- alvászavarok ⇒
- elégtelen összpontosítás és ingerültség ⇒
- fokozódó stressz ⇒ vissza az 1-es ponthoz: Stressz
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.