• arc
• vérkeringés

Miért érdemes rendszeresen masszírozni testünket?

A szépség és egészség szolgálata

Mielőtt az esztétikai célú masszírozás fortélyaival megismerkednénk, ejtsünk arról szót, miért érdemes rendszeresen masszírozni testünk minden részét. Bár a szépség- és egészségápolás igen fontos és hatásos eszköze a masszázs, mégsem terjedt el annyira, mint amennyire hatékonysága indokolná. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy ha eredményt akarunk elérni, akkor rendszeresen kell végeznünk otthon, vagy szakemberhez érdemes járnunk.

A masszázs célja a vérkeringés élénkítése

Ami kedvező hatású a szív működésére, fokozza az anyagcserét a bőrben és a bőr alatti szövetekben. Hatására a bőr visszanyeri rugalmasságát, kisimulnak a ráncok és csökken a bőr alatti zsírréteg vastagsága.

A masszírozást nyugodtan nevezhetjük a „lusták tornájának”, mivel serkentő hatással van az izomzatra, de mégsem igényel olyan erőfeszítést, mint a sporttevékenység. A különbség abban mutatkozik, hogy a masszázs által karban tartott izmok munkabíró képessége messze alulmarad a sportolás révén fejlesztett izmok teljesítőképessége mellett.

Célja szerint háromféle masszázst különböztetünk meg

A higiénés masszázs célja az egészség megőrzése, a bőr rugalmasságának, szépségének biztosítása; a sportmasszázsé az erőnlét fokozása, a fáradtság megszüntetése; a gyógymasszázsé a beteg testrészek kezelése.

A masszázs technikája öt csoportra osztható:

• kenés
• gyúrás
• dörzsölés
• kopogtatás
• rezegtet és (vibráció).

A kenés bevezeti a masszázst. A masszázshoz szükséges hintőport vagy olajat el kell oszlatni a testen. Ha szárazon végeznénk a masszázst, az erősen irritált bőrön gyulladási folyamat lépne fel, ezért kell a dörzsölő kéz és a bőr közé egy csúszós réteget iktatni. A kenés vagy a simítás vérbőséget okoz, miáltal a bőr enyhe pírt kap. A kenést mindig a szív irányába végezzük.

A gyúráskor mind a két kéz dolgozik, nagyjából ugyanazzal a hatással, mint a kenéskor, csak fokozottabb mértékben. Lényege a mélyen fekvő izmok lazítása.

A dörzsöléskor ugyancsak mind a két kéz dolgozik, azzal a különbséggel, hogy míg a gyúráskor a két kéz munkairánya azonos, a dörzsöléskor az egyik kéz körben gyakorolja a nyomást, míg a másik kéz ellenkező irányból haladva olyan mozdulatokat tesz, mintha az első kéz által összegyúrt izmot el akarná távolítani. Újabban száraz vagy nedves kefével is végeznek dörzsmasszázst.

A kopogtatást (ütögetés, zongorázás) csak az ujjhegyekkel végezzük oly módon, mintha az ujjak apró kalapácsok lennének, melyekkel a bőr felületét ütögetjük. A kopogtatásnak sohasem szabad olyan erősnek lennie, hogy annak helyén az illető fájdalmat érezzen, mert ebben az esetben nem érjük el a kívánt hatást.

A rezegtetést (vibráció) az ujjakkal vagy az egész kézzel lehet végezni, és célja a bőrréteg ritmikus megmozgatása.

Szépségápolási és bőrápolási szempontból bennünket legfőképpen az arcmasszázs érdekel, mivel itt képződnek azok a bőrhibák (petyhüdtség, ráncok), amelyeket masszázzsal is meg lehet akadályozni, illetve kezelni. Az arcmasszázst természetesen csak bizonyos koron túl szükséges rendszeresen végezni.

Az arc kezelése mellett nagyon egészséges a test vagy egyes testrészek masszírozása is

A rendszeres masszázsnak éppen úgy hozzá kell tartoznia a testápoláshoz, mint a fogtisztításnak vagy akár a körömápolásnak.

Ahhoz, hogy masszázsunk hatékony legyen, ismerni kell a következő szabályokat:

• Mivel a masszírozást meztelen testen végezzük, fontos a megfelelő hőmérséklet.
• A masszírozandó testrész mindig laza legyen.
• Az összes fogás iránya mindig a szív felé vezessen. A végtagoknál kezdjük, mert a vénás vérnek a szívhez kell visszaáramolnia. Ne masszírozzunk csak kis részeket, hanem mindig az izmok környezetét is dolgozzuk meg. Ha például a bokánk megrándult, fáj, akkor az egész lábfejet és a lábszárakat is meg kell masszíroznunk.
• Masszázst ne alkalmazzunk bőrbajoknál, láz, gennyes gyulladás, furunkulus esetén, és a tüdőbetegeknél.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.