Depressziós férfiak – milyen gyakori?
Az élet sokszor kegyetlen megpróbáltatásokat ró az emberre, és időről időre a szomorúság lesz az úr. A depresszió azonban valami teljesen más – ez az állapot megbéníthatja a normális élettevékenységet, sőt, néha még halállal is fenyeget. A férfiak 10 százalékát érinti a depresszió.
Depressziós férfiak
Egy igazi férfi nem lesz depressziós, csak nekibúsul időnként. Igaz? Egyáltalán nem! Habár a nőknél átlagosan kétszer gyakoribb a komoly depressziós roham, azért még ne kezdjen el gratulálni magának!
Ennek az az oka, hogy a férfiak sokszor nem figyelnek oda a depresszió jellegzetes lelki tüneteire – sokkal inkább a fizikai betegségre emlékeztető jelekre összpontosítanak, mivel félnek a lelki betegség szégyenbélyegétől. A férfiak általában nem keresnek olyan nyíltan antidepresszív gyógymódokat, mint a nők, és nem is mutatnak jellegzetes emocionális tüneteket, mint amilyen a bánat és a sírás. Az orvosok is gyakran elsiklanak a depressziós tünetek felett, mivel azok sokszor együtt jelentkeznek különféle fizikai tünetekkel. A depresszióban szenvedő férfiak ezért sokkal gyakrabban menekülnek az alkoholhoz és a kábítószerhez, mint a nők.
A depresszió fajtái
A depressziónak számos megjelenési formája van, amelyek súlyossága az időszakos levertségtől egészen az öngyilkos hajlamokig terjedhet. A depresszív válasz olyan boldogtalan érzés, amely valamely esemény hatására alakul ki, például válást, családi halálesetet követően. Ezek az érzelmek normálisnak tekinthetők, azonban itt is szükség van kezelésre, ha olyan nagymérvű a szomorúság, hogy erősen befolyásolja a mindennapi életet, vagy pedig szokatlanul hosszú ideig tart. A depresszió egy másik fajtája az évszakos levertség, amely egy viszonylag szűk embercsoportot érint csak, és az őszi-téli időszakban alakul ki, valószínűleg a napfényhiány miatt.
A mániás depressziónál a hangulat szélsőséges módon ingadozhat. Jellegzetes véglet a túlbuzgó és energikus fázis, amely aztán átcsap a teljesen levert és kétségbeesett szakaszba. A súlyos depresszió során pedig olyan mérvű szomorúság tör a betegre, hogy egyszerűen képtelen bármihez is kezdeni ezekben a napokban.
- Depresszió és terápia, kérdések
- Nincs kedvem semmihez – depresszió
- Depresszió és öngyilkosság kamaszkorban
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Tünetek
A szakemberek szerint a depressziót úgy jellemezhetjük, mint állandósult szomorúság, illetve reményvesztettség érzését. Ehhez társulhat még ingerlékenység, nyugtalanság, idegesség, bűntudat, hasznavehetetlenség és kétségbeesés. Egyes esetekben a depressziós beteget öngyilkosság, illetve a halál gondolata kínozza.
A depressziós személynek többé nem jelentenek örömöt azok a dolgok, amelyek korábban felvidították, legyenek ezek barátok, család, szerelem, hobbi vagy finom ételek. Gyengeség, levertség, álmatlanság, alvászavarok, korai ébredés gyötörheti őket. Előfordulhat teljes döntés- és koncentrációképtelenség, illetve hogy nem tud megoldani még egyszerű feladatokat sem. A depresszió megmutatkozhat szokatlan súlygyarapodásban, illetve súlyvesztésben, gyakori fejfájásban, gyomorpanaszokban és egyéb fizikai kellemetlenségekben, amelyek nem reagálnak a szokott kezelésekre.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha egy-két napig szomorúnak, levertnek érzi magát, még ne szaladjon azonnal a pszichiáterhez. Mindenkinek lehetnek sötét órái. A valódi depressziónál azonban ezek a borús időszakok sokkal hosszabbá válnak. Ha tehát depressziós tünetei nem akarnak múlni az egyszerű, házilag is végezhető kezelésektől, ideje felkeresnie egy szakembert. Először menjen el a háziorvoshoz, de lehet, hogy szakrendelést, pszichológust vagy pszichiátert is fel kell majd keresnie.
Nem meglepő módon a férfiak gyakran nem vesznek tudomást a depresszióról!
Még ennél is kevesebben fordulnak azonban szakemberhez. A férfiakat ugyanis úgy nevelik, hogy lehetőleg ne mutassák ki az érzelmeiket. Míg azonban az öngyógyítás jó lehet egy-egy borongósabb hangulatú nap leküzdéséhez, valóságos katasztrófát okozhat, ha egy súlyos depressziós rohamot nem vesz komolyan. Ha nem kezelik, a depresszió életveszélyessé válhat. Másrészt azért sem árt kivizsgáltatni a tüneteket, mert akár egy súlyos betegségre is figyelmeztethetnek.
Bár a depressziónak sokféle tünete van, nem biztos, hogy mindig mindegyik egyszerre jelentkezik. Ha tehát a következő tünetek közül többet is észlel egy időben, mindenképpen keresse fel az orvost.
- Letaglózó szomorúság, amely majd’ mindennap jelentkezik, a nap jó részére kiterjedve.
- Jószerével minden iránt elveszíti az érdeklődését.
- Megváltozott étvágy: erős fogyás vagy hízás.
- Képtelen aludni.
- Ingerlékenység.
- Kimerültség.
- Indokolatlan bűntudat, illetve értéktelenség.
- Az összpontosító képesség hiánya.
- Öngyilkos gondolatok.
Hogyan lábalhat ki a depresszióból?
Ne feledje, hogy még a súlyos depresszióra is van hatékony kezelés. Ha azonban nem lép fel ellene, a nagyfokú depresszió életveszélyessé válhat.
Az orvosok által felírt gyógyszerek és terápiák meglehetősen sikeresen küzdik le a depresszió súlyosabb formáit. Enyhébb fokú depresszió esetén házilag is elérheti, hogy kedélye megjavuljon. A lényeg, hogy maradjon kapcsolatban a világgal.
Íme, néhány tanács:
- Tűzzön ki reális célokat.
- Tartsa fenn a kapcsolatot barátaival, és folytassa a hobbiját.
- Beszélje meg problémáit.
- Ne féljen a sírástól – jót tesz.
- Végezzen valamiféle testgyakorlást.
- Aludja ki magát éjjelente.
- Csak minimális mennyiségben italozzon és kávézzon, valamint ha lehet, egyáltalán ne dohányozzon.
Antidepresszív gyógyszeres kezelés
A terápiás és otthoni segítség pótolhatatlan ugyan, de időnként szükség van az orvos által felírt tablettákra is. Manapság már széles a választék antidepresszív szerekből. Mint minden más gyógyszernek – mint akár az igazán ártalmatlannak tűnő aszpirinnek is -, az antidepresszánsoknak is lehetnek mellékhatásaik, ezért csak akkor szedje őket, ha súlyos az állapota. Az alábbi táblázat a három leggyakoribb antidepresszív gyógyszercsoportba nyújt betekintést.
Gyógyszertípus | Hogyan hatnak? | Mellékhatások | Elnevezések, márkák |
---|---|---|---|
Triciklikus antidepresszánsok | Segítenek az agyban felszaporítani a szervezet saját „örömhormonjait", mint például a szerotonint. | Szédülés, elhízás, a nemi vágy megszűnése, látászavar, szájszárazság, gyengeség, zavarodottság, vizeletpangás, szorulás, enyhe fokú reszketés. Ezek a gyógyszerek szívproblémákat is okozhatnak, illetve felerősíthetik a már meglévőket, valamint zavart okozhatnak a gyomorfekély kezelésénél is. | Imipramine (Tofranil), clomipramine (Anafranil), doxepin (Sinequan), amitriptyline (Elavil). |
Szelektív szerotonin-visszavétel-gátlók | Megakadályozzák a hangulatjavító vegyületek visszaszívását. | Emésztőszervi zavarok, idegesség, alvászavar, fejfájás, szédülés, reszketés, gyakori vizelési inger, szexuális vágy csökkenése, ejakulációs zavar, illetve képtelenség. Ezeknek a szereknek kisebb nyugtató hatásuk van, mint az előző csoportba tartozóknak. | Fluoxetine (Prozac), fluvoxamine (Faverin), paroxetine (Seroxat), sertraline (Lustral). |
Szerotonin-noradrenalin visszavétel gátlók | Hasonlóképpen hatnak, mint az előző kategóriába tartozó szerek. | Hasonló mellékhatásaik vannak, mintáz előzőeknek. Kisebb a szedatív hatásuk, mint az első csoport gyógyszereinek. Fontos, hogy ne hagyja abba hirtelen a szedésüket. | Venlafaxine (Efectin) |
A Prozac-nemzedék
A szelektív szerotoninvisszavétel-gátló szereket úgy is emlegetik, mint az antidepresszánsok új generációját. Kémiai hatóanyagaik változatosak lehetnek, azonban a hatásuk ugyanaz: meggátoljak a hangulatjavító természetes vegyület, a szerotonin sejtekbe történő visszaszívását.
Amióta 1987-ben bevezették az első ilyen szert az Egyesült Államokban, ezek az orvosságok váltak a leggyakrabban felírt antidepresszánsokká. A fluoxetine nevű vegyületre alapozott Prozac sokáig a viták középpontjában állt, mivel azt állították, hogy öngyilkos hangulatba kergeti szedőit, illetve erőszakos viselkedést okozhat. Kiterjedt kutatások után azonban a hivatalos szervek kijelentették, hogy szedése nem jár több veszéllyel, minta többi antidepresszánsé.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.