• fóbiák
• idegesség

Idegesség lehetséges okai férfiaknál

„Csak ne izgasd fel magad!” Könnyű azt mondani, miközben stresszes a munkahely, folyton lerobban a kocsi, fenyegetően tornyosul az adósság, válságba került a házasság. Az idegesség ilyenkor természetes válasz a környezeti ingerekre. Általában akkor válik problémává, amikor átveszi az irányítást.

Mi a gond?

Az idegesség teljesen normális, ami a természetes „harcolj vagy menekülj” reakcióból fakad. Csaknem olyan, mint egy ösztön, azonban jelentős mértékben erősíthető vagy gyengíthe­tő azáltal, ahogyan az ember a körülöt­te történő eseményekről gondolkodik.

Fogja fel ügy az idegességet, mint egy belső vészjelző rendszert, amely fi­gyelmezteti a környezetében leselkedő veszélyekre. Képzelje el például a hely­zetet, amikor a főnökével arról szeret­ne tárgyalni, hogy már igazán megér­demelne egy kis fizetésemelést. A te­nyere izzadni kezd, és a szíve egyre gyorsabban ver, ahogy a közelgő ese­mény lehetséges kimenetelére össz­pontosít, amikor több fizetést és mondjuk, plusz egy hét szabadságot szeretne kiharcolni magának. Ez ter­mészetes jelenség: szervezete felkészül a főnökkel való találkozó során adódó váratlan eshetőségek kezelésére.

Ezt legtöbb­ször az illogikus gondolkodás idézi elő: például ha hajlamos mindent „fe­kete-fehér” felosztásban látni, ha túlzottan általánosít, túl hamar von le kö­vetkeztetéseket, ha nem látja a jót, csak a rosszat. Az előző példánknál maradva, ha végül is nem tárgyal a fő­nökével a fizetésemelésről, mert min­dig csak arra az egy alkalomra gondol vissza, amikor kritizálta a munkáját, viszont nem jut eszébe, milyen sok­szor megdicsérte önt, akkor bizony túlzott idegességben szenved.

Tünetek

Amikor ideges, ingerlékenységet, izga­tottságot, érzékenységet, feldúltságot vagy akár folyamatos szomorúságot is érezhet. Nehezen tud összpontosítani, állandóan aggódik, vagy olyan érzése van, hogy mindjárt valami baj történik.

A fizikai tünetek közé sorolható a kimerültség, a légszomj, a nyugtalan­ság, az álmatlanság, az izomfeszülés, illetve az izomfájdalom. A tenyér verej­tékezhet, izzadásrohamok és heves szívdobogás törhet az emberre. Rosszabb esetben reszketés, remegés is jelentkezhet. Pánikroham esetében mindeme tünetek mellé hányinger, mellkasi fájdalom, a kezek bizsergése, illetve érzéketlensége, szédülés, gyen­geség és ájulás is járulhat.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A kedélybetegségek férfiaknál és nőknél egyaránt – legyen szó idegességről vagy depresszióról – a leginkább alábecsült problémák közé tartoznak. Ha nem keze­lik megfelelően, gondokat okozhatnak a családi életben és a munkahelyen, illetve kábítószerezést, iszákosságot eredményezhetnek.

Az idegesség, illetve a túlzott aggódás különösen nagy százalékát érinti a lakosságnak, ám a betegek jelentős része nem keres, illetve nem kap megfelelő ellátást. Érdekes, hogy habár a nők körében legalább kétszer olyan gyakoriak az idegességből fakadó kóros esetek, a férfiakat sújtó idegeskedés sokkal súlyosabb kimenetelű és hatású szokott lenni. Ennek főleg az az oka, hogy a férfiak nem keresnek orvosi segítséget ilyesfajta panaszaikra, míg a nőknél ez gyakoribb. Ez nagy hiba a férfiak részéről, mivel megfelelő terápiával és esetleg gyógyszerezéssel ma már jó hatásfokkal gyógyíthatók ezek a problémák.

Továbbá akkor is forduljon orvoshoz:

• Ha az idegesség nem akar múlni egy hét elteltével, hiába próbálja meg leküzdeni.
• Ha képtelen visszaemlékezni bizonyos dolgokra, például hogy leoltotta-e a villanyt, vagy elzárta-e a gázt, mielőtt elindult otthonról.
• Ha bármilyen fokú is az idegesség, de például testsúlycsökkenést vagy hasonló fizikai-egészségi változást tapasztal mellette.

Tartsa kordában az idegességet!

Persze könnyű azt mondani, ám annál nehezebb kivitelezni, mégis, az alábbi módszerekkel a szakértők szerint kezel­hető szinten tarthatja az idegességét:

• Törekedjen tudatosan a lassú és mély légvételekre, és lazítsa el az izma­it. Erről lehetőleg készítsen egy kis cet­lin emlékeztetőt is magának. A helyes légzést nyugodt állapotban érdemes begyakorolni. Ehhez tegye egyik kezét a mellkasára, a másikat a hasára. Ha főleg a rekeszizmát használja légzés­kor – ami a jó megoldás -, akkor a ha­sán lévő keze fog megemelkedni be­légzéskor, míg a mellén lévő gyakorla­tilag mozdulatlan marad.
• Ne fusson el az elől, amitől fél. Az idegességet csak úgy győzheti le, ha szembenéz az okokkal.
• Próbáljon elemző módon gondol­kodni világlátásáról és reakcióiról. Pél­dául nem túlzottan pesszimista-e, illet­ve nem túlzottan nagyok-e az elvárásai önmagával szemben? Próbálja meg el­különíteni a jó döntéseit a hibásaktól, majd összpontosítson a jövőben a megfelelő viselkedésre.
• Testmozgással biztosítsa a fizikai felüdülést, és kerülje az alkoholt és a koffeint, amelyek felboríthatják az al­vás és ébrenléti ciklust.
• Ossza meg a félelmeit, egy jó barát­jával, családtagjával vagy szakemberrel.

A győztes hozzáállása

Az idegességgel való leszámoláshoz nagy segítséget nyújt, ha megtanul po­zitív módon és önbizalommal telve gondolkodni önmagáról és környeze­téről. Sokféle módja van a győztes élet­felfogás kialakításának, az egyik haté­konyabb, mint a másik, és valamelyik­kel biztosan ki tud keveredni a problémái közül, és pozitív fényben kezdi majd látni a világot.

• Törődjön a dolgaival! Azok a férfiak, akikből kiveszett a büszkeség és a moti­váció, sokszor nem törődnek semmivel. Találjon ismét olyan dolgokat, amelye­ket érdekesnek és törődésre méltónak tart. A csalódásokat és a bonyodalmakat senki sem kerülheti el az élete során, ám már az is sikernek számít, ha megpró­bálkozik az elhárításukkal.
• Cselekedjen jót! Egy csekélyke jó cselekedet, mint hogy idős szomszéd­jának segít lenyírni a füvet, fenntart­hatja a kiegyensúlyozott, pozitív önér­tékelést. Az önkéntes munka vállalása sok esetben célt ad az életnek.
• Ne tévessze szem elől a nagy célo­kat és terveket! Az ember sokszor el­merül a mindennapi élet apró-cseprő teendőiben, miközben megfeledkezik arról, ami igazán fontos. Gondolja vé­gig időnként, mi számít önnek a leg­többet, és mik a távlati tervei.
• Figyeljen oda a különlegességekre! A mindennapok folyamatos informá­cióáradatában nehéz észrevenni azo­kat az eseteket, amelyekre igazán oda kell figyelni.
• Válassza a pozitív megoldásokat! Sokféleképpen lehet egy bizonyos utat bejárni, ám először is mélyen ön­magába kell tekintenie.
• Izzadjon rá egyet! A testedzés ki­tisztítja az elmét is.

Miért ártalmas az idegesség?

Habár az idegesség elsősorban lelki jelenség, egyes férfiaknál komoly fizikai problémákat is okozhat.

Iszákosság

A férfiak a nőknél sokkal gyakrabban menekülnek a gond­űző alkohol rabságába.

Szívbetegségek

Egy tudományos felmérés szerint azok a középkorú férfiak, akik súlyos idegességről számoltak be, később két és félszer gyakrabban estek szívbaj áldozatául, mint csekély mértékben ideges társaik.

Infarktus

Ugyanez a vizsgálat kiderítette, hogy a sokat idegeskedő férfiaknál hatszor gyakoribb a halálos infarktus.

Magas vérnyomás

Kutatások szerint azok a középkorú férfiak, akik hétből legalább öt, idegességre vonatkozó kérdésre igennel feleltek, több mint kétszer olyan gyakran szenvedtek magas vérnyomástól, mint a kevésbé ideges vizsgálati személyek.

Fóbiák és leküzdésük

Ha csak eszébe jutnak a kígyók, máris ideges lesz. Csak nem iszonyodik tőlük?

A fóbia, avagy iszony olyan eltúlzott, irracionális félelem, amely bizonyos események vagy dolgok láttán fogja el az embert. Ilyen például a repüléstől vagy a kígyóktól való iszonyodás. Szociális fóbia is létezik: vannak, akik nem szeretik a vendégségeket, vagy nem bírják elvisel­ni a tömeget. A legsúlyosabbak azok az esetek, amikor valaki minden újtól, ismeretlentől, például helyszínektől is fél.

Azokat, akiknél a fóbia komolyan befolyásolja az életvitelt, megfelelő terápiával kell kezelni. Az egyik népszerű módszer, hogy a félelem tárgyával ellen­őrzött környezetben és „kis adagokban” találkozik az illető, így erősíti magabiz­tosságát. Fokozatosan emelve a „dózist”, az iszony végül elmúlhat. így szokták például eloszlatni a repüléstől való félelmet, amikor a kérdéses személy eleinte csak a reptérre látogat ki rendszeresen, majd beül a földön álló gépbe, s végül rövid repülésen vesz részt.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.