A férfi egészsége

Depressziós férfiak – milyen gyakori?

Az élet sokszor kegyetlen megpróbáltatásokat ró az emberre, és időről időre a szomorúság lesz az úr. A depresszió azonban valami teljesen más – ez az állapot megbéníthatja a normális élettevékenységet, sőt, néha még halállal is fenyeget. A férfiak 10 százalékát érinti a depresszió.

Depressziós férfiak

Egy igazi férfi nem lesz depressziós, csak nekibúsul időnként. Igaz? Egyál­talán nem! Habár a nőknél átlagosan kétszer gyakoribb a komoly depressziós roham, azért még ne kezdjen el gratulálni magának!

Az orvosok szerint minden tíz fér­fi közül egynél kialakul a depressziós állapot. Ez azonban még nem minden, hiszen a valódi veszélyt az okozza, hogy a férfiaknál nagyon gyakran nem ismerik fel ezt a betegséget.

Ennek az az oka, hogy a férfiak sokszor nem figyelnek oda a depresszió jellegzetes lelki tüneteire – sokkal inkább a fizikai betegségre emlékezte­tő jelekre összpontosítanak, mivel fél­nek a lelki betegség szégyenbélyegé­től. A férfiak általában nem keresnek olyan nyíltan antidepresszív gyógymó­dokat, mint a nők, és nem is mutatnak jellegzetes emocionális tüneteket, mint amilyen a bánat és a sírás. Az or­vosok is gyakran elsiklanak a depressziós tünetek felett, mivel azok sok­szor együtt jelentkeznek különféle fizikai tünetekkel. A depresszióban szenvedő férfiak ezért sokkal gyakrab­ban menekülnek az alkoholhoz és a kábítószerhez, mint a nők.

A depresszió fajtái

A depressziónak számos megjelenési formája van, amelyek súlyossága az időszakos levertségtől egészen az ön­gyilkos hajlamokig terjedhet. A depresszív válasz olyan boldog­talan érzés, amely valamely esemény hatására alakul ki, például válást, családi halálesetet követően. Ezek az ér­zelmek normálisnak tekinthetők, azonban itt is szükség van kezelésre, ha olyan nagymérvű a szomorúság, hogy erősen befolyásolja a mindenna­pi életet, vagy pedig szokatlanul hosszú ideig tart. A depresszió egy másik fajtája az évszakos levertség, amely egy viszonylag szűk embercsoportot érint csak, és az őszi-téli időszakban alakul ki, valószínűleg a napfényhiány miatt.

A mániás depressziónál a han­gulat szélsőséges módon ingadozhat. Jellegzetes véglet a túlbuzgó és energi­kus fázis, amely aztán átcsap a teljesen levert és kétségbeesett szakaszba. A súlyos depresszió során pedig olyan mérvű szomorúság tör a betegre, hogy egyszerűen képtelen bármihez is kez­deni ezekben a napokban.

Jegyezzük meg! A depresszióra való hajlam örökölhetőnek tűnik, és a kutatások szerint az agyi átvivő anyagok, a neurotranszmitterek termelődésének hibája fele­lős ezért. Az örökletes hajlamot kiegé­szíthetik az olyan megrázó események is, mint egy szeretett hozzátartozó ha­lála miatt érzett gyász.

Tünetek

A szakemberek szerint a depressziót úgy jellemezhetjük, mint állandósult szomorúság, illetve reményvesztettség érzését. Ehhez társulhat még ingerlé­kenység, nyugtalanság, idegesség, bűntudat, hasznavehetetlenség és kétségbeesés. Egyes esetekben a depressziós beteget öngyilkosság, illetve a halál gondolata kínozza.

A depressziós személynek többé nem jelentenek örömöt azok a dolgok, amelyek korábban felvidították, legyenek ezek barátok, család, szerelem, hobbi vagy finom ételek. Gyengeség, levertség, álmatlanság, alvászavarok, korai ébredés gyötörheti őket. Előfordulhat teljes döntés- és koncentrációképtelenség, illetve hogy nem tud megoldani még egyszerű feladatokat sem. A depresszió megmutatkozhat szokatlan súlygyarapodásban, illetve súlyvesztésben, gyakori fejfájásban, gyomorpanaszokban és egyéb fizikai kellemetlenségekben, amelyek nem reagálnak a szokott kezelésekre.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha egy-két napig szomorúnak, levertnek érzi magát, még ne szaladjon azonnal a pszichiáterhez. Mindenkinek lehetnek sötét órái. A valódi depressziónál azonban ezek a borús időszakok sokkal hosszabbá válnak. Ha tehát depressziós tünetei nem akarnak múlni az egyszerű, házilag is végezhető kezelésektől, ideje felkeresnie egy szakembert. Először menjen el a háziorvoshoz, de lehet, hogy szakrendelést, pszichológust vagy pszichiátert is fel kell majd keresnie.

Nem meglepő módon a férfiak gyakran nem vesznek tudomást a depresszióról!

Még ennél is kevesebben fordulnak azonban szakemberhez. A férfiakat ugyanis úgy nevelik, hogy lehetőleg ne mutassák ki az érzelmeiket. Míg azonban az öngyógyítás jó lehet egy-egy borongósabb hangulatú nap leküzdéséhez, való­ságos katasztrófát okozhat, ha egy súlyos depressziós rohamot nem vesz komolyan. Ha nem kezelik, a depresszió életveszé­lyessé válhat. Másrészt azért sem árt kivizsgáltatni a tüneteket, mert akár egy súlyos betegségre is figyelmeztethetnek.

Bár a depressziónak sokféle tünete van, nem biztos, hogy mindig mindegyik egyszerre jelentkezik. Ha tehát a követ­kező tünetek közül többet is észlel egy időben, mindenképpen keresse fel az orvost.

  • Letaglózó szomorúság, amely majd’ mindennap jelentkezik, a nap jó részére kiterjedve.
  • Jószerével minden iránt elveszíti az érdeklődését.
  • Megváltozott étvágy: erős fogyás vagy hízás.
  • Képtelen aludni.
  • Ingerlékenység.
  • Kimerültség.
  • Indokolatlan bűntudat, illetve értéktelenség.
  • Az összpontosító képesség hiánya.
  • Öngyilkos gondolatok.

Hogyan lábalhat ki a depresszióból?

Ne feledje, hogy még a súlyos depresszióra is van hatékony kezelés. Ha azonban nem lép fel ellene, a nagyfo­kú depresszió életveszélyessé válhat.

Az orvosok által felírt gyógyszerek és terápiák meglehetősen sikeresen küzdik le a depresszió súlyosabb for­máit. Enyhébb fokú depresszió esetén házilag is elérheti, hogy kedélye meg­javuljon. A lényeg, hogy maradjon kapcsolatban a világgal.

Íme, néhány tanács:

  • Tűzzön ki reális célokat.
  • Tartsa fenn a kapcsolatot barátai­val, és folytassa a hobbiját.
  • Beszélje meg problémáit.
  • Ne féljen a sírástól – jót tesz.
  • Végezzen valamiféle testgyakorlást.
  • Aludja ki magát éjjelente.
  • Csak minimális mennyiségben ita­lozzon és kávézzon, valamint ha lehet, egyáltalán ne dohányozzon.

Antidepresszív gyógyszeres kezelés

A terápiás és otthoni segítség pótolhatatlan ugyan, de időnként szükség van az orvos által felírt tablettákra is. Manapság már széles a választék antidepresszív szerekből. Mint minden más gyógyszernek – mint akár az igazán ártalmatlannak tűnő aszpirinnek is -, az antidepresszánsoknak is lehetnek mellék­hatásaik, ezért csak akkor szedje őket, ha súlyos az állapota. Az alábbi táblázat a három leggyakoribb antidepresszív gyógyszercsoportba nyújt betekintést.

GyógyszertípusHogyan hatnak?MellékhatásokElnevezések, márkák
Triciklikus anti­depresszánsokSegítenek az agyban felszaporítani a szervezet saját „örömhormonjait", mint például a szerotonint.Szédülés, elhízás, a nemi vágy megszűnése, látászavar, szájszárazság, gyengeség, zavarodottság, vizeletpangás, szorulás, enyhe fokú reszketés. Ezek a gyógyszerek szívproblémákat is okozhatnak, illetve felerősíthetik a már meglévőket, valamint zavart okozhatnak a gyomorfekély kezelésénél is.Imipramine (Tofranil), clomipramine (Anafranil), doxepin (Sinequan), amitriptyline (Elavil).
Szelektív szerotonin-visszavétel-gátlókMegakadályozzák a hangulatjavító vegyületek visszaszívását.Emésztőszervi zavarok, idegesség, alvászavar, fejfájás, szédülés, reszketés, gyakori vizelési inger, szexuális vágy csökkenése, ejakulációs zavar, illetve képtelenség. Ezeknek a szereknek kisebb nyugtató hatásuk van, mint az előző csoportba tartozóknak.Fluoxetine (Prozac), fluvoxamine (Faverin), paroxetine (Seroxat), sertraline (Lustral).
Szerotonin-noradrenalin visszavétel gátlókHasonlóképpen hatnak, mint az előző kategóriába tartozó szerek.Hasonló mellékhatásaik vannak, mintáz előzőeknek. Kisebb a szedatív hatásuk, mint az első csoport gyógyszereinek. Fontos, hogy ne hagyja abba hirtelen a szedésüket.Venlafaxine (Efectin)

A Prozac-nemzedék

A szelektív szerotoninvisszavétel-gátló szereket úgy is emlegetik, mint az antidepresszánsok új generációját. Kémiai hatóanyagaik változatosak lehetnek, azonban a hatásuk ugyanaz: meggátoljak a hangulatjavító természetes vegyület, a szerotonin sejtekbe történő visszaszívását.

Amióta 1987-ben bevezették az első ilyen szert az Egyesült Államokban, ezek az orvosságok váltak a leggyakrabban felírt antidepresszánsokká. A fluoxetine nevű vegyületre alapozott Prozac sokáig a viták középpontjában állt, mivel azt állították, hogy öngyilkos hangulatba kergeti szedőit, illetve erőszakos viselkedést okozhat. Kiterjedt kutatások után azonban a hivatalos szervek kijelentették, hogy szedése nem jár több veszéllyel, minta többi antidepresszánsé.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.