Allergia és asztma

Az allergének és irritánsok elkerülése

Sok országban speciális iskolákat tartanak fenn a súlyos asztmában és más allergiás betegségekben szenvedő gyerekek számára. Az olasz gyerekeket például az Alpokba küldik, ahol a levegő pollenmentes, nincsenek poratkák és egyéb állati allergének. Kilenc hónap elteltével ezek a gyerekek sokkal egészségesebbek és aktí­vabbak – tüdőfunkciójuk jelentősen javul, és a vérvizsgálatok is azt mutatják, hogy a korábbinál kevésbé allergizálnak a közönséges allergénekre.

Otthonunk is lehet veszélyforrás

Otthoni körülmények között nemigen érhető el ilyen látványos javulás, de bizonyos mértékig min­den allergént és irritáló anyagot el lehet kerülni. Az allergénekkel való találkozást, bár kiküszöbölni nem lehet, számos módon csökkenthetjük.

Mielőtt ebbe belefognánk, pontosan tisztázni kell, hogy mire vagyunk allergiásak, különben a rengeteg erőfeszítés mind hiábavaló. Például aki házipor-atkára érzékeny, többnyire azt hiszi, hogy ha egy lakás poros, az szükségképpen ront az álla­potán, holott ez nem igaz. Vagy ilyesmit mond: „A nyaralás alatt előjött az asztmám, mert az utak porosak voltak, és én allergiás vagyok a porra” – csak épp azt felejti el, hogy a poratka kizárólag a háziporban van jelen.

Az út pora leg­feljebb irritánsként hat, s mint ilyen, elősegítheti az asztmás rohamot, vagy pedig egyéb allergéneket, pl. pollent vagy penészspórát tartalmaz – ám a por­atka allergénjei hiányoznak belőle. Ha tévesen fel­tételezzük valamiről, hogy az váltja ki az asztmás rohamot, a probléma igazi oka felderítetlen marad.

Jegyezzük meg! Ha nem vagyunk teljesen biztosak benne, hogy mire vagyunk túlérzékenyek, az allergén bőrpróbá­val azonosítható. Ez különösen akkor ja­vasolt, ha a feltételezett allergénre nem minden esetben következik be reakció, vagy az itt leírt allergénellenes programok nem használnak.

Házipor okozta reakció

Vannak olyanok, akiknél ugyan a házipor váltja ki a reakciót, de mégsem a poratkára allergiásak, ha­nem a porban lévő egyéb anyagra, pl. gyapjúszálra, penészspórára, csótány vagy házilégy apró testrész­maradványaira vagy a macska nyálára. Sőt allergiás reakciót a háziporban lerakódott pollen is előidéz­het – ami jóval a pollenidény után is jelen lehet.

Amennyiben szénanáthánk van, sokat segít, ha tudjuk, mely virágpor okozza a tüneteit – és megtanuljuk felismerni a problémás növényt. A pontos diagnózishoz általában bőrpróba szük­séges. Egyeseknél a szezonális penészallergia is „szénanáthát” okozhat.

Védekezés

Az allergének elleni védekezés ma nagy üzlet. Rengetegen próbálnak az allergiás betegekből pénzt kisajtolni, és gyakoriak a megtévesztések, különösen a poratkaellenes készítmények terén. Szándékosan csak kevés gyártó vezeti félre a vá­sárlókat – a hamis tájékoztatás mögött inkább tudatlanság, a termék indokolatlan felértékelése húzódik meg. Mindenesetre fontos a vásárlás előtt tisztázni, pontosan mire vagyunk allergiásak.

Jó példa erre a levegőszűrők esete

Az igazán jó minőségű, ún. HEPA légtisztító (High Efficiency Particulate-filter, azaz nagy hatékonyságú aeroszolszűrő) nem olcsó mulatság, s valóban igaz, amit hirdetnek róla: a legapróbb részecskéket is bámulatos hatékonysággal képes kiszűrni. Csakhogy ez mit sem segít akkor, ha a részecskék forrása ott van közvetlenül az ember orra előtt -pl. a poratkáktól fertőzött párna vagy az ölünkben doromboló macska.

A levegőszűrők hirdetéseiben szintén ritkán hívják fel a figyelmet arra, hogy hacsak nem csökkentjük eleve az allergén-koncentrációt – pl. azzal, hogy a lakásban meggá­toljuk a penészesedést, vagy kint tartjuk a kutyát -, a szűrő nem sokat ér. Vagyis a szűrők jók bizonyos allergének ellen bizonyos feltételek között, de csodát ne várjunk tőlük.

Jegyezzük meg! Nem szabad bedőlni az olyan ködösítésnek, hogy a termék „allergének ellen jó” vagy „antiallergén hatású” – inkább kér­jünk pontos tájékoztatást. Gyakran ilyen általános megjelölés van pl. a szintetikus anyaggal bélelt párnákon, amiből a vevő arra következtethet, hogy poratka-allergiára vonatkozik – pedig csak arra utal, hogy a párnában nincs toll. Ha a vevő nem allergiás a tollra, nincs értelme tartózkodnia a hagyományos párnától.

Rossz tanácsok?

Kockázatosak lehetnek a rossz tanácsok is. Csak időt és energiát pazarol az ember, ha megfo­gadja őket, sőt vannak köztük kifejezetten veszé­lyesek, amelyek éppenséggel fokozzák az allergénkoncentrációt. Gyakran tanácsolják például, hogy naponta kell porszívózni a padlót és az ágya­kat, ám ez nem használ túl sokat, sőt jóval na­gyobb az esély az allergén belélegzésére – hacsak nem speciálisan erre a célra szolgáló porszívóval végezzük a műveletet.

Egy életmódmagazin azt javasolta poratkára allergiás olvasóinak, hogy „a matracokat rendszeresen szellőztessék úgy, hogy megfordítják őket” – ami a matracban tanyá­zó atkák számát egyáltalán nem befolyásolja, arra viszont alkalmas, hogy allergénjeik tömegesen kirázódjanak belőle, és bekerüljenek a légutakba.

Takarítsunk sűrűbben!

Otthonunk megtisztítása az allergénektől és irritánsoktól kockázatos vállalkozás, mert munka közben a problémás anyagokból az addiginál jóval több jut a levegőbe. A szőnyeg felszedése vagy a matracok megfordítása csak a poratka allergének és penészgomba-spórák millióinak felkavarására alkalmas. A paplan felrázásakor poratka allergének láthatatlan felhői keletkeznek – amelyhez társul­hatnak a macskából származó allergének, ha ked­vencünk szokása az ágyon lustálkodni.

Jegyezzük meg! Ajánlatos tehát, hogy a munkát ne az allergiás személy végezze, sőt ne is legyen otthon, amíg a lakás allergénmentesítése teljesen be nem fejező­dik, és nagyon alapos szellőztetés nem történt.

Ez különösen azoknál fontos, akik krónikus mel­léküreg-gyulladásban szenvednek, és otthonuk penészes – a levegőbe jutott penészspórák ugyanis belélegezve egyesek szerint a melléküregek gom­bás fertőzését idézhetik elő.

Más módszerek alkalmazása

Ha végképp nincs más lehetőség arra, hogy a munkát más végezze el, vagy ha nem tudunk elmenni otthonról, szerezzünk be jó minőségű porvédő maszkot. Az atópiás ekcémában szenve­dőknek és a levegőben lévő allergénekre érzéke­nyeknek óvniuk kell a bőrüket – nem kézvédő krémmel, hanem megfelelő ruházattal.

A közönséges porvédő maszk a legtöbb allergén ellen nem elég hatékony – csak a nagy részecské­ket tartja távol, és a polleneken kívül minden olyan allergént átenged, ami a levegőben szálldos.

A maszk biztosítson megfelelő légzést fizikai ak­tivitás közben is; szorosan kell az archoz illeszked­nie úgy, hogy a szegélyek mentén végig hézag­mentesen felfeküdjön. Ezt a szakáll, bajusz, sőt a borosta is akadályozhatja.

Szűrők

Az aktív szenes szűrőt és porszűrőt egyaránt tar­talmazó maszk a részecskék mellett a gázokat, illékony vegyszereket is visszatartja. Ipari védőruhá­zati, ill. munkavédelmi szaküzletekben szerezhető be, s újabban kerékpárüzletekben is árusítanak maszkokat, amelyek nagyon hasznosak akkor, ha az ember kipufogógázokra vagy ipari szennyező anyagokra is érzékeny, vagy ha otthon van időle­gesen kitéve valamilyen párolgó vegyületnek (pl. frissen festett lakásban). Az aktív szenes masz­kok az olajrepcéből származó irritáló hatású anya­gokat is kiszűrik.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.