• allergia
• terhesség

Az allergia és a terhesség – legfontosabb tudnivalók!

Terhesség alatt a gyógyszerek felírásával az orvosok manapság rendkívül óvatosak. Fontos, hogy amint eldönti valaki, hogy gyermeket szeretne, tájékoztassa orvosát. A magzat a gyógyszerek káros hatásaira az első három hónapban – különösen a fogamzás utáni néhány hétben – a legérzékenyebb.

Az orvos változtatni fog a gyógyszerelésen, ha az éppen sze­dett készítmények bármilyen kockázatot jelentenek a mag­zatra nézve. Elhagy pl. olyan gyógyszereket, amelyeknek ter­hesség alatti hatásait még nem tesztelték kellő alapossággal, vagy amelyekről még nem áll rendelkezésre elegendő ilyen jel­legű információ.

Az új készítményeket általában némileg koc­kázatosabbnak tartják, mint a kipróbált, régebbi gyógyszereket, mert előfordulhat, hogy ritka mellékhatásaikra a forgalmazás megkezdése előtti tesztelés során nem derül fény, csak akkor, amikor a készítményt már hosszabb ideje széles körben alkal­mazták.

Ne ijedjünk meg!

Akkor sem kell azonban túlzottan megijedni, ha már terhe­sek vagyunk: az allergiás betegségek elleni gyógyszerek túlnyo­mó többsége – néhány kivételtől eltekintve, mint amilyenek bi­zonyos antihisztaminok és antibiotikumok – semmiféle veszélyt nem jelent a magzatra nézve. Valószínűleg semmi okunk sincs az aggodalomra, de azért nem árt, ha mielőbb felkeressük orvo­sunkat.

Ne essünk pánikba, és ne hagyjuk abba a gyógyszerek szedését, hacsak teljesen biztosak nem vagyunk abban, hogy nélkülük is problémamentesen meg tudunk lenni.

Az immunterápia és a bőrpróba

Az immunterápiát nem szabad terhesség alatt elkezdeni a sú­lyos allergiás reakció kockázata miatt, de azok a nők, akik már a kezelés alatt esnek teherbe, folytathatják. A legtöbb orvos az immunterápiát állandó, ún. fenntartó adaggal folytatja a terhesség alatt, mert a dózis növelése cse­kély mértékben ugyan, de mindig magában hordozza az anafilaxiás reakció kockázatát.

Sok orvos terhes nőknél nem végez allergia-bőrpróbát, mert ezek is kiválthatnak anafilaxiás reakciót, bár ennek valószínűsége igen csekély. Ha mégis vé­geztetünk ilyen allergiatesztet, a rendelőben az újraélesztéshez szükséges eszközöknek rendelkezésre kell állni. Az intradermális bőrpróbákat is legjobb elkerülni.

A súlyos allergiás reakciók (az anafilaxiás sokk)

Különös gondot kell fordítani az anafilaxiás reakció elkerülé­sére a terhesség alatt, mivel ez vetéléshez, koraszüléshez ve­zethet.

A túl nagy adagban a terhesség első három hónapjában adott adrenalin-injekció a magzatnál fejlődési rendellenessége­ket okozhat. Ennek kockázata mindazonáltal igen kicsi, ráadá­sul a bizonyítékok is ellentmondóak – szemben azzal a kellően bizonyított, egyértelmű és rendkívüli kockázattal, ami akkor áll fenn, ha az anya nem használja az adrenalint, amikor szük­sége lenne rá.

Ha van adrenalininjekció-készletünk, orvosunk­kal előre beszéljük meg, mit kell tennünk egy esetleges vészhelyzetben. A legokosabb, ha a problematikus allergént minden módon megpróbáljuk elkerülni, hogy ne léphessen föl súlyos túlérzékenységi reakció.

Természe­tesen maga a vajúdás nagyon megerőltető, de a szülés alatt csak ritkán fordulnak elő problémák. Ha mégis fellép, a reakció rendszerint egészen enyhe – legfeljebb csalánkiütés -, az újszülött pedig épen és egészségesen jön a világra. Azonban sokszor a testmozgás kiváltotta anafilaxia gyakrabban és súlyosabb for­mában jelentkezik, amikor a szülés után a kismama újra elkezd mozogni. Tanácsos tehát a tornázáshoz, sportoláshoz fokozato­san visszatérni.

Az ekcéma és más bőrproblémák

Az atópiás ekcéma terhesség alatt sok esetben enyhül, valószí­nűleg azért, mert ilyenkor a szervezetben több mellékveseké­reg-hormon termelődik (szintetikus formában „szteroidként” ezeket adják be az allergiás reakció enyhítésére). A kontakt dermatitis többnyire javul, de olykor súlyosbodhat is (heveny kiújulás). A terhességi csíkok gyakran nagyon viszketnek; a ki­terjedt viszketés – bőrkiütéssel vagy anélkül – általános prob­léma a terhesség idején. Ezek többnyire nem allergiás reakci­ók, s az esetek zömében a kiváltó ok nem állapítható meg. A bőr a szülés után néhány nappal általában rendbe jön.

Szénanátha és egyéb orrallergiák

A terhesség alatt bekövetkező természetes hormonális változá­sok miatt az orr nyálkahártyája megduzzadhat, gyakoribb az orrdugulás. Az állapotra hajlamosít, ha már eleve szénanáthás az illető.

Az asztma

A súlyos asztma a várandós anya és a magzat számára egyaránt veszélyes. A kezeletlen asztma növeli a koraszülés kockázatát – a koraszülött csecsemőknél pedig könnyebben alakul ki aszt­ma. A halvaszülés is gyakoribb azoknál az anyáknál, akiknek nagyon elhanyagolt asztmája van.

Igen fontos, hogy a mentősöknél le­gyen oxigén, és a magzat oxigénellátása ne szenvedjen kárt! Ha asztmás, ne hagyja abba a gyógyszerek szedését, és ne is csökkentse azok adagját, hacsak az orvos másképp nem rende­li. Tekintettel arra, hogy terhességben az asztma kezelése a szo­kásosnál is fontosabb, orvosa új megelőző gyógyszereket írhat fel – pl. inhalációs kortikoszteroidokat vagy nátrium-kromoglikátot, ill. növelheti a gyógyszerek adagját. Tanácsos továbbá a csúcsáramlást naponta kétszer ellenőrizni.

Romló állapot terhesen?

Sajnos az asztmások egy részének állapota a terhesség ide­jén nagymértékben romlik – rendszerint azoké, akiknek már eleve súlyos asztmájuk van. Ilyenkor létfontosságú a beteg fo­lyamatos figyelemmel kísérése és a megelőző gyógyszerek in­tenzívebb alkalmazása. A tünetek általában a terhesség 24. és 36. hete közötti időszakban a legsúlyosabbak. Az utolsó négy hétben az anya rendszerint már sokkal jobban érzi magát, s a szülés utáni harmadik hónapra állapota ugyanolyan lesz, mint a terhesség előtt volt.

Ugyanakkor az asztmás nők egy részénél a tünetek terhes­ség alatt enyhülnek, és van egy olyan csoport is, amelynek asztmáját a terhesség nem befolyásolja.

Az is előfordulhat, hogy az asztma először a terhesség alatt jelentkezik, mégpedig meglehetősen súlyos formában. Arány­lag enyhe légszomj vagy nehézlégzés esetén azonban nem kell rögtön asztmára gondolni – ezt egyszerűen az is okozhatja, hogy a terhesség előrehaladtával a növekvő méh feljebb nyomja a rekeszt, ezért nehezebb a légvétel. Ez az egyszerű je­lenség természetesen súlyosbíthatja azoknak a nőknek a prob­lémáit, akik már a terhesség előtt is asztmásak voltak.

A nyelőcső reflux terhesség idején ugyancsak gyakrabban lép fel, és kiváltja vagy súlyosbítja az asztmás tüneteket.

A dohányzás

Ha allergiája van, vagy ha családjában halmozódnak az allergiás betegségek, tartózkodjon a dohányzástól. Akkor pedig végképp ne dohányozzon, ha terhes, illetve ha már megszületett a gyermeke!

Tájékozódjon, van-e lehetőség tanácsadás vagy pszichoterápiás kezelés igénybevételére. Ha mindezt korábban már kipróbálta, de eredménytelenül, orvosánál érdeklődjön, használhatna-e nikotintapaszt. Egyes orvosok véleménye szerint azoknál a terhes nőknél, akik naponta legalább húsz cigarettát szívnak, a nikotintapasz előnyei meghaladják a magzatot fenyegető kockázatot. A tapaszokkal kevesebb nikotin kerül a vérbe, mint a dohányzással, és nem kerül be a szervezetbe a cigarettafüstben lévő rengeteg egyéb mérgező anyag sem.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.