Az asztma milyen más betegségekkel együtt jelentkezik?
Az asztma gyakran más betegségekkel együtt fordul elő, a leggyakrabban reflux betegséggel, akut vagy krónikus sinusitisszel és egyéb fertőzésekkel, például náthával. Ezzel kapcsolatban a következőket kell tudni.
Reflux betegség
Hivatalos feljegyzések léteznek arról, hogy az asztmásoknak magasabb százalékban van reflux betegségük – a gyomorégés, gyomorsav-visszacsorgás egy krónikus változata -, mint a nem asztmás társaiknak. A betegség akkor lép fel, ha a nyelőcső végén lévő gyűrűs záróizom, amely normális esetben meggátolja a gyomorban lévő étel és a gyomorsav nyelőcsőbe áramlását, időnként nem záródik tökéletesen, így a gyomornedv visszaáramolhat a nyelőcsőbe, ahol égető érzést okoz.
A gyomorégés azonban csak az egyik tünete a refluxnak
Egyebek közt említést érdemel még a köhögés, a krónikus torokfájás, a kellemetlen lehelet és a gégefő-gyulladás. Van, hogy az állapot egyáltalán nem okoz tüneteket – ilyenkor „néma” refluxnak nevezik. Fia ön asztmás és reflux betegsége is van, s a refluxot nem veszik észre, illetve nem kezelik, az súlyos következményekkel járhat az asztmájára nézve is.
A két állapot közti kapcsolatról jelenleg is vitatkoznak, de az orvosok arra gyanakodnak, hogy az asztmás roham során megváltozó mellkasi nyomás hozzájárulhat a nyelőcső záróizmainak ellazulásához. A hatás a másik irányba is működhet. A nyelőcsőbe kerülő gyomorsav irritálhatja a tüdőt, a gőzei a horgocskák idegeinek ingerlésével görcsöket válthatnak ki. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy egyes vizsgálatok szerint az olykor az asztma kezelésére is használt teofillin súlyosbíthatja a reflux tüneteit.
Mindenesetre, ha gyakran van gyomorégése (különösen fekve), az étkezések után felerősödnek az asztmás tünetei, és olyan légzési tünetei is vannak, mint a gyakori köhögés és a rekedtség, érdemes lehet megkérdeznie az orvosától, nem lehet-e reflux betegsége.
- Arteritis temporalis
- A migrénhez hasonló fejfájások
- A migrén és annak folyamata
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Az összefüggés továbbra sem egyértelmű, de a statisztika fényében úgy tűnik, hogy az asztmásoknál kifejezetten érdemes kivizsgálni és kezelni a refluxot.
Migrénes? Vizsgáltassa meg a tüdejét!
Ha hajlamos a migrénre, és sokat köhög, kérje meg az orvosát, hogy vizsgálja meg, nem asztmás-e! A British Journal of General Practice című orvosi lapban 2002-ben megjelent tanulmány szerint ugyanis a migrénben szenvedők esetében 59 százalékkal nagyobb a kockázata annak, hogy asztmásak lesznek.
A kutatók ezt csaknem 65 000 migrénes beteg és ugyanennyi nem migrénes személynek az asztma előfordulásán alapuló összehasonlításával állapították meg. Noha még nem tudják, hogy az összefüggés pusztán a véletlen műve-e, vagy valamiféle élettani hatásról van szó, arra gyanakodnak, hogy mindkét állapotnak köze lehet az erek (a migrén egyes agyi erek görcse miatt alakul ki) és a légutak falában is jelen lévő simaizmok problémáihoz. Más kutatások alapján úgy tűnik, hogy az asztma gyakoribb a migrénes anyák gyermekeinél, mint azoknál, akiknek az édesanyja nem szenvedett migréntől.
Orrmelléküreg-gyulladás és allergiás nátha
Állandóan folyik az orra? Úgy érzi, mintha beton töltené ki a szeme mögötti területet? Ha igen, valószínűleg orrmelléküreg-gyulladása (sinusitis) és/vagy allergiás náthája van. Annyi bizonyos, hogy mindkettő súlyosbítja az asztmásoknál jelentkező tüneteket. Az orrmelléküregek fertőzésekor az orrba, a torokba és a tüdőbe ürülő váladék asztmás tüneteket okozhat, az allergén kiváltotta gyulladás pedig a tüdő felé is továbbterjedhet, ezáltal súlyosbíthatja az asztma tüneteit.
Az is könnyen előfordulhat azonban, hogy ön asztmás, de nem allergiás. Ezért ha asztmát állapítottak meg önnél, az nem jelenti automatikusan a búcsút a kedvenc macskájától: az állatnak csak akkor kell mennie, ha ön allergiás a hámsejtjeire.
Fertőzések
A nádiát és más légzőszervi megbetegedéseket okozó rhinovírus-fertőzés nehézlégzést okozhat, ami az asztmásoknál rohamot válthat ld. Az egyéb, az asztmás tünetekkel összefüggőnek talált fertőző ágensek közül említést érdemel a légúti óriássejtes vírus (RSV), valamint a Chlamydia pneumoniae és a Mycoplasmapneumoniae (baktériumok).
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.