Allergia és asztma

A túlzásba vitt tisztaság betegségek forrása lehet?

Senki sem tudja ugyan, miért nő ugrásszerűen az allergia és az asztma gyakorisága, de az egyik legnépszerűbb elmélet szerint az a baj, hogy a vilá­gunk (legalábbis a nyugati világ) egyszerűen túl tiszta. Ezt hívják egyes kutatók higiéniaelméletnek. Dr. Marc E. Rothenberg, a Cincinnati Gyermekkór­ház allergológiai és klinikai immunológiai részlegé­nek vezetője inkább az „eltévelyedési elmélet” nevet használja: mint mondja, az immunrendszernek olyan kevés a dolga, hogy afféle élettani fiatalkorú bűnözővé válik, és alig várja, hogy bajt keverhessen.

A túlzott tisztaság sem jó?
A túlzott tisztaság sem jó?

Ezt az elméletet sokat és sokan tanulmányozták már

A tudósok 1997 óta 6000-nél is több olyan kutatást publikáltak, amely a civilizált életmód, il­letve az allergia és az asztma közötti feltételezett kapcsolatot vizsgálta.

A probléma oka az elmúlt 50 év során a fertőző betegségek, az élősködők és egyéb kórokozók elleni harcban elért óriási eredményekben keresendő. Mi­vel az oltások miatt eltűnt egy sor, korábban gya­korinak számító gyermekkori betegség, másokat pedig az antibiotikumok fojtanak el csírájukban, és mivel szinte rögeszménkké vált a tisztaság (gondol­junk csak az antibakteriális törlőkendők, szappanok és oldatok forgalmának hihetetlen növekedésére), a kórokozóknak szinte esélyük sincs ellenünk.

Az immunrendszer feladata hogy különbséget tegyen a saját és az idegen anyagok között.
Az immunrendszer feladata hogy különbséget tegyen a saját és az idegen anyagok között.

Ugyanakkor az immunrendszer – képletesen szólva – „malmozni kényszerül”, s nem tudja elvé­gezni a feladatát…

Hogy különbséget tegyen a saját és az idegen anyagok között: A saját anyag jó, egyes idegen dolgok (például a HIV vagy a náthaví­rusok) pedig rosszak.

Csakhogy számos olyan idegen dologgal – például az ételek fehérjéivel vagy a nap mint nap belélegzett sok ezer molekulával -is érintkezésbe kerülünk, amelyekkel alapvetően semmi baj sincsen.

Az immunrendszer tanulása

Az immunrendszernek egészen fiatal korban meg kell tanulnia, hogyan különböz­tesse meg a jó és a rossz idegen dolgokat, mint ahogy a kisgyermeknek is meg kell tanulnia, mit je­lent például, ha „forró” az étel. Az immunrendszer tanulásának egyik módja az endlotoxinokkal való érintkezés. Ezek a molekulák minden baktérium sejtfalában jelen vannak, és gazdájuk pusztulása után a környezetbe kerülnek.

A lényeg: Minél kevesebb endotoxinnal találkozik gyer­mekkorban az immunrendszerünk, annál kisebb az esélye annak, hogy megtanulja ezt a nagyon fon­tos különbségtételt. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az egyszerűség kedvéért minden idegen dol­got megtámad, sőt még a saját szervezetet is.
Akár szklerózis multiplex is kialakulhat.
Akár szklerózis multiplex is kialakulhat.

Az eredmény rendellenességek egész sora lehet, az allergiától és az asztmától kezdve egészen az olyan autoimmun  betegségekig, mint a szklerózis multiplex vagy a sokízületi gyulladás.

Az elméletet igazoló bizonyítékként szolgálhat­nak az allergia és az asztma gyakoriságában egy adott országon belül megfigyelhető különbségek. Európai és USA-beli kutatások szerint a vidéken, illetve tanyán élő embereknél sokkal kisebb az aller­giára való genetikai hajlam, és sokkal ritkább az asztma, noha az állatok közelében élve nagyságren­dekkel több enclotoxinnal érintkezik a szervezetük.

Kutatás: Egy, a svájci Bázelben végzett vizsgálat szerint például a részmunkaidős mezőgazdasági dolgozók gyermekeinek 76 százalékkal nagyobb esélyük van a szénanáthára és az egyéb allergiás betegségekre, mint a „főállású” gazdák gyermekeinek, ami arra utal, hogy a mezőgazdasági környezettel való foko­zottabb érintkezés nagyobb védelmet nyújthat.

Egy másik tanulmány az asztma előfordulási gya­koriságát vetette össze a csendes-óceáni Tokelau-szigeteken élő gyermekek, illetve az Új-Zélandra költözött tokelaui gyerekek között, és azt találta, hogy míg az előbbi csoportban 11 százalék volt az asztmások aránya, az utóbbiban ugyanez az érték elérte a 25 százalékot.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.