• allergia
• szoptatás
• terhesség

Szoptatás – Hogyan előzhető meg az allergia már újszülött korban?

Az első és legfontosabb, hogy a terhességet és a baba születését pozitív, kelle­mes élményként éljük meg. Elkerülhetetlen ilyenkor némi szorongás, amit csak fokoz az a rengeteg tanács, amit terhességünk során az orvosoktól, szülésznőktől, rokonoktól, barátoktól, sőt még jó szándékú idegenektől is kapunk. Ha hajlamosak vagyunk allergiára, rengeteg időt, idegeskedést és kiadást spórolhatunk meg azzal, hogy idejekorán lépéseket teszünk annak érdekében, hogy gyermekünknél ne alakulhasson ki a betegség.

Mivel az alábbiakban leírt intézkedések megbízhatósága tudományos bizonyítékokon, ill. az orvosok, szülésznők év­százados tapasztalatain alapszik, biztosak lehetünk afelől, hogy erőfeszítéseink nem lesznek hiábavalók. Bár e lépések önma­gukban még nem garantálják, hogy gyermekünk allergiamen­tesen nő fel, ehhez mindenesetre jó esélyt biztosítanak. S még ha gyermekünk nem is lesz képes teljesen elkerülni az allergiás betegségeket, megnyugodhatunk afelől, hogy ezek az óvintéz­kedések jelentősen megkönnyítik az életét.

A terhesség megtervezése

A csecsemő első életévében – főleg az első néhány hónapban -a leginkább veszélyeztetett az allergiák kialakulása szempont­jából. Ennek oka az, hogy az újszülött immunrendszere túl sok IgE antiestet termel.

Ha egy kisbaba élete első időszakában a levegőben lévő erős allergének nagy koncentrációjának van kitéve, fennáll a koc­kázata, hogy szervezete ezen allergének hatására IgE-t fog ter­melni. (Ugyanez igaz valódi ételallergének esetén is – részlete­sebben). Bár eleinte valószínűleg nem jelentkeznek tünetek, ezek később felléphetnek szénanátha, egész éven át tartó rhinitis vagy asztma formájában. Szülőként arra kell összpontosítani az erőfeszítéseket, hogy gyermekünk életének első évében – de különösen az első 4-6 hónap során -minél kevesebb allergénnel találkozzon a szervezete.

A szülés időzítése

Ami a polleneket illeti, a fogamzást legokosabb úgy időzíteni, hogy a szülés röviddel a környékünkön a legtöbb problémát okozó virágpor szintjének csökkenése utánra essen. így gyer­mekünk a következő pollenidényre már több mint féléves lesz.

Angliában például azoknál a gyerekeknél a legnagyobb a kockázata a szénanátha kialakulásának, akik április-május folyamán születtek, őket érinti ugyanis legérzékenyebben a jú­nius elejére eső fűpollenidény. Skandináviában a kora tavasszal, illetve a közvetlenül a nyírpollenszezon előtt születettek a legveszélyeztetettebbek. Magyarországon – Angliához hason­lóan – valószínűleg inkább a tavaszi gyermekek érintettek.

Allergének a lakásban

A háztartási allergének, pl. a poratka vagy a penészgombák allergénjei esetében minél hamarabb fogjunk hozzá, hogy kon­centrációjukat csökkentsük a lakásban. Kutatá­sok kimutatták, hogy a házipor-atka allergénjeivel már a 16-17 hetes magzat találkozhat.

De vajon hogyan jutnak oda? A poratka-allergént eredetileg az anya lélegzi be, akinek a tüdejéből azután a vérkeringésébe kerül, onnan pedig a méhlepényen át a magzatba.

Ez erősen vitatott kérdéskör, mindenesetre a kutatóorvosok közül többen úgy vélik, hogy az allergénnel való korai kontak­tus magyarázatot adhat arra a jelenségre, hogy miért allergiás némely újszülött közvetlenül a világrajövetele után a házipor­atkára. Az allergia nyilvánvaló tünetei gyakran még jó néhány hónapig vagy évig nem észlelhetők, de úgy tűnik, hogy a kulcsfontosságú mozzanatra – az allergia-antitest, az IgE kép­ződésének beindulására – néhány ba­bánál már a magzati időszakban sor kerül.

Készítsük fel immunrendszerünket!

Azokban az esetekben, amikor az IgE eredeti feladatát látja el – vagyis véd a különféle paraziták, pl. férgek ellen -, az immunrendszer születés előtti beprogramozása kétségte­lenül előnyökkel jár. Az a magzat, akinek anyja parazitákkal fertőzött, már eleve úgy jön világra, hogy képes az ezen parazi­ták elleni IgE-termelésre, jóllehet születése előtt nem került közvetlen kapcsolatba velük. A baba immunrendszere ily mó­don „értesítést kap” a külvilágban várható veszélyekről, s már valamelyest védett ellenük.

Míg a poratka-allergén elleni IgE korai megjelenése a vér­ben nyilvánvalóan igen hasznos ott, ahol az élősködők manap­ság is elterjedtek, rendkívüli hátrány a civilizált világban, a sző­nyegekkel és puha kárpitokkal bélelt kényelmes otthonokban, mert nagymértékben elősegíti az egész éven át tartó allergiás rhinitis és az asztma kialakulását.

Mit ajánl az orvos?

Tekintve, hogy mekkora problémát okoz a háziporatka-allergén, néhány orvos szerint a nőknek terhességük második felében meg kellene próbálniuk annyira kerülni ezt a káros anyagot, hogy a magzatot a legkevesebb – lehetőleg semennyi se – érje. Egyelőre még korántsem biztos, hogy ezzel tényleg csökkenthető lenne az allergia kockázata a születendő gyer­meknél, mindenesetre valószínűnek látszik.

Mindenképpen ajánlatos tehát az újszü­löttet védeni a poratkáktól. Mivel az óvintézkedések életbe léptetése során átmenetileg megnőhet a háziporatka-allergén koncentrációja a levegőben, a műveletre a terhesség korai fázi­sában – vagy még inkább a fogamzás előtt – tanácsos sort kerí­teni, nehogy hatalmas allergénfelhőknek tegyük ki magunkat és a magzatot a terhesség későbbi szakaszában.

A terhesség

Az első és legfontosabb, hogy se a terhesség alatt, se utána ne dohányozzunk. Ha vannak dohány­zó családtagok, ők se fújják a füstöt a kismama környezetében, csak a lakáson kívül füstöljenek.

Mi a helyzet a terhesség alatti étrenddel? Vajon erre is ügyelnünk kell? Az biztos, hogy az ételallergének, pl. a tehén­tej allergénjei eljutnak a magzat vérkeringésébe, mégpedig az anya véréből, a méhlepény közvetítésével. Egyes babák már úgy jönnek világra, hogy az ételallergének ellen IgE ellenanyagokat termelnek. Mindezek alapján néhány orvos úgy gondolja, hogy azzal, ha az anyák a terhesség során kerü­lik a potenciálisan allergizáló élelmiszereket (pl. tojást, tehén­tejet, földimogyorót), csökkenthetik születendő gyermeküknél az ételallergia kialakulásának veszélyét.

Kell-e diétázni?

Sajnos azonban azok a klinikai vizsgálatok, melyek során terhes nőket korlátozott diétára fogtak, és gyermekeiket a későbbiekben allergia szem­pontjából vizsgálták, semmiféle érdemi eredményt nem hoztak. Ráadásul az ilyen diétán lévő nők egyes esetekben nem érték el a szükséges testsúlygyarapodást, aminek következtében gyermekeik is a normálisnál némileg kisebb súllyal jöttek világra. Ezért az orvosok többsége manapság azon a véleményen van, hogy a terhesség alatti diétázás ellenjavallt -sokkal fontosabb, hogy a kismama megfelelően táplálkozzon, mert magzata csak így juthat hozzá a számára szükséges táp­anyagokhoz.

A megfelelő kalciumbevitelre természetesen ügyelni kell, de ne kényszerítsük magunkat arra, hogy tejből jókora adago­kat igyunk, főleg ha nem szeretjük – ez esetben kérjük ki orvosunk, szülészünk vagy a védőnő véleményét kalciumkiegészítők szedéséről.

A szoptatás

Az allergia megelőzésének kulcsa az anyatej. Ma már jelentős számú tudományos bizonyíték szól amellett, hogy az allergiák megelőzésében kulcsszerepet játszik a szoptatás. Számos, egy-mástól független vizsgálat is kimutatta, hogy a kizárólagos anyatejes táplálás, ha az legalább a kicsi négy hónapos koráig kitart, az első életévekben hatékonyan csökkenti az ételallergia vagy az atópiás ekcéma (vagy mindkettő) kialakulásának koc­kázatát.

A „kizárólagos” itt szigorúan értendő a baba négy hónapos koráig egyáltalán nem kaphat se szilárd táplálékot, se tápszert ez utóbbi általában tehéntejből készül, tehát tartalmazza annak allergénjeit is. Az újszülöttek immunrendszerének ismeretében kijelenthető, hogy ennél „hatékonyabban” már nem is lehetne l időzíteni az érzékeny szervezet bombázását potenciálisan allergizáló tehéntejfehérjékkel.

Másrészt, ha a baba éhségét tápszerrel csillapítjuk, a következő szopásnál kevesebbet fog kérni – és mivel a termelődő anyatej mennyisé­gét részben a baba igénye határozza meg, ennek káros követ­kezményei lehetnek. Egyes szakemberek véleménye szerint az időnkénti cucliztatások az anyatej mennyiségének folyamatos csökkenéséhez vezethetnek. Arról nem is beszélve, hogy sok tápszer édesebb, mint az anyatej, jobban ízlik a csecsemőnek, így inkább tápszert követel.

Mit tehetünk, ha nincs elég anyatejünk?

Ha nem termelődik elegendő anyatej, az első három-négy napban a hiányzó mennyiséget forralt vízzel lehet pótolni. Ezt követően az anya szervezetének már fokoznia kell a tejterme­lést, hogy megfeleljen a baba igényeinek. Azért nagyon káros, ha már a korai szakaszban bevezetjük a cumisüvegből való táplálást, mert a „kereslet-kínálatnak” ez az érzékeny egyensú­lya sosem alakul majd ki.

Olykor előfordulhat, hogy az anya mindent úgy csinál, ahogy kell, még sincs elég teje ahhoz, hogy gyermeke éhségét csillapíthassa. Ha ez történik, meg kell kérdezni a védőnőt, hogy nem lehetne-e pótlást kapni az anyatejgyűjtő állomástól vagy esetleg nem tud-e tejtestvért a kicsinek.

Ha minden kötél szakad, az anyatejet a legbiztonságosabb hipoallergén tápszerrel, hidrolizátummal kiegészíteni. Ezt a fajta tápszert használjuk azoknál az aller­giára erősen hajlamos csecsemőknél is, akiket – bármilyen ok­ból – nem lehet szoptatni. Tudni kell, hogy a hidrolizátumoknak kétféle típusa van: a teljesen hidrolizált és a részben hidrolizált tápszerek. Az allergia megelőzéséhez mindig a teljesen hidrolizált típust kell alkalmazni, mert annál a legki­sebb a veszélye annak, hogy ételallergiát okoz.

Felkészülés a szoptatásra

Mivel a szoptatás természetes dolog, sok tapasztalatlan kisma­ma azt gondolja, hogy majd „megy az magától”. Sajnos, ez gyakran nem így van.

Az egyik fő akadály a mellbimbó bőrének kirepedezése, oka pedig, hogy a mellbimbó a szoptatás során sokáig nedvesség­nek és kidörzsölődésnek van kitéve. Mivel a kirepedezett mell­bimbó igen fájdalmas, a szoptatás kellemes élmény helyett -aminek lennie kellene – valóságos gyötrelemmé válik.

Ráadásul a felrepedezett bőrön keresztül baktériumok jut­hatnak be a mellbe, aminek emlőgyulladás lehet a következmé­nye. Ez fájdalmas állapot, amely gyakran csak antibiotikumos kezelés hatására gyógyul. Az antibiotikumok egy része bekerül­het az anyatejbe, ami nem éppen előnyös a baba számára.

Mivel kezelhetjük mellünket?

Szerencsére a mellbimbó berepedezése könnyen kivédhető.

Ennek lényege az, hogy a mellbimbó bőrét ellenállóbbá és rugalmasabbá kell tenni ennek elkerülésére. A mellbimbó „edzését” tanácsos már a terhesség alatt elkezdeni, körülbelül a negyedik hónapban. Fürdésnél, zuhanyozásnál a kismama mosdókesztyűvel vagy szivaccsal néhány percig erőteljesen dörzsölje a mellbimbóját.

Ezt végezze három hétig, utána folytassa puha szőrű fogkefével – eleinte finoman, majd, ha készen áll rá, egyre határozottabban dörzsölve a mellbimbókat. Később térjen át közepes, majd durvább sörtéjű fogkefére. A terhesség hetedik hónapjában a műveletet már körömkefével tanácsos végezni. „Az első terhességem alatt ezt a módszert követtem – meséli Jane, két gyermek anyja, és én voltam az egyetlen a velem együtt szült nők csoportjában, akinek nem repedezett be a mellbimbója.”

Kitől kérjünk tanácsot?

A szoptatás megkezdésekor, vagy ha problémáink vannak, nagyon sokat segíthet a védőnő vagy egy közeli barát, szülő, akinek magának is vannak a kérdésben tapasztalatai. Miután a kismama felkészítette magát, a következő lépés az, hogy abban a kórházban, ahol szülni fog, megértesse az orvosokkal, szülésznőkkel, nővérek leendő gyermekét kizárólag szoptatni szeretné, még teát se kapjon a gyermek.

A legjobb, ha olyan intézmenyben szül, ahol ún. baba-mama szobák vannak, és egész nap együtt lehet a kicsivel.

Hogyan előzhető meg az allergia már újszülött korban?

A nővérek általában azért teáztatják az újszülötteket, mert éjszaka felsírnak, és nem akarják, hogy az anyuka, aki éppen alszik, felébredjen. Mivel a személyzet állandóan cserélődik, célszerű egy figyelmeztető cédulát kitenni a csecsemő kiságyára, hogy akkor se cucliztassák, ha az anya éppen alszik. Ha ezt túlzásnak érzi, álljon itt azoknak az angol kutatóknak a tapasztalata, akik az allergia megelőzését vizsgálták, és vizsgálatuk során azt akarták elérni, hogy az abba bevont újszülöttek egyik csoportja egyáltalán ne kapjon kiegészítő táplálékot.

Figyelmeztető matricákat ragasztottak nemcsak a kiságyakra, hanem az anyukák ágyára is, ezenkívül megkérték a nővéreket és az anyukákat, hogy legyenek nagyon éberek. Minden erőfeszítésük hiábavalónak bizonyult, kiderült ugyanis, hogy a szóban forgó csecsemők közül több is kapott titokban tápszert. A nővérek néha azért is cucliztatnak, mert úgy gondolják, hogy az újszülött nem kap elegendő anyatejet. Való igaz, nagyon gyakran előfordul, hogy az első napokban a tejtermelés nem teljesen megfelelő, ám ez hamarosan beindul. Ha kezdetben nincs elég teje az anyának, a legjobb, ha 3-4 napon keresztül forralt vízzel pótolja a szükségletet

A szoptatás alatti étrend

„Amikor Tobyt szoptattam, és a vacsorához vörösbort ittam, másnap a gyerekem mindig egyfolytában sírt. Eleinte azt hit­tem, csak véletlen egybeesésekről van szó, de aztán elkezdtem pontosan feljegyezni a rossz napjait és azt, hogy mit ettem elő­ző este – ebből aztán napnál világosabban kiderült, hogy rend­re a bor volt a felelős.”

Nem Judy az egyetlen anya, aki felfigyelt arra, milyen rossz hatással van a vörösbor a szoptatott babák közérzetére, mégis nagyon sokakat meglep, amikor megtudják, hogy gyakorlatilag minden, amit megesznek, belekerül az anyatejbe, jóllehet igen parányi mennyiségben.

Figyeljünk oda étkezésünkre!

Az anyatejbe került ételmolekulák kimutatható hatással vannak azokra a csecsemőkre, akik már eleve érzékennyé vál­tak bizonyos élelmiszerekre. Ennek klasszikus példája a tehén­tejfehérje, ami bekerül az anyatejbe, ha az anya, tejet, sajtot, joghurtot vagy bármilyen egyéb tejterméket fogyaszt. Azok a csecsemők, akik a tehéntejre pl. tápszer adása miatt vagy már a méhen belül eleve szenzitizálódtak, rosszul reagálnak az anyatejre, hacsak anyjuk gondosan nem kerüli a tejtermékeket.

Az már sokkal bizonytalanabb, hogy az anyatejbe nyomok­ban belekerült allergének – pl. tehéntej vagy bármilyen más táplálék allergénjei – vajon kiválthatnak-e allergiás reakciót vagy érzékenységet. Elegek-e ezek a parányi mennyiségek ah­hoz, hogy szenzitizálják az allergiára erősen hajlamos csecse­mőket? Ha igen, az ilyen gyermek anyjának nagyon ajánlatos a szoptatás alatt kerülnie bizonyos allergizáló élelmiszereket.

Az ételallergia kockáza­ta csökkenthető?

Bizonyos kutatások azt mutatják, hogy az ételallergia kockáza­ta csökkenthető, ha a szoptató anyák nem fogyasztanak tehén­tejet, tojást, dióféléket, halat és szóját. Ám ha a kismama úgy érzi, hogy az ilyen korlátozó diéta lehetetlenné teszi az életét, akkor jobb, ha szoptat és kedvére táplálkozik, semmint hogy felhagy a szoptatással.

Sajnos, egyes csecsemők akkor is ekcémát kapnak, ha kizá­rólag szoptatják őket. A probléma orvoslására azonban számos megoldás kínálkozik.

Az elválasztás – mikor és hogyan?

Ami az elválasztást illeti, a kutatások szerint a „túl sokat, túl hamar” gyakorlata az, ami nagymértékben elősegítheti az allergiák kifejlődését. Ha egy három hónapos baba hirtelen sok-féle szilárd ételt kap, köztük potenciálisan allergizáló táplálékokat, pl. tojást, földimogyorót vagy halat, azzal megnő az allergiák, ill. ekcéma kialakulásának a valószínűsége. A követendő eljárás tehát a késői elválasztás, kisszámú, kockázatmentes élelmiszer adásával. Ma az allergiák hatékony megelőzéséhez a legalább négy hónapon át történő kizárólagos szoptatást szokták javasolni.

Ezt tudományos bizonyítékok is alátámasztják. Az elválasztást valamikor négy és hat hónapos kor között kell elkezdeni.

Meddig tanácsos folytatni a szoptatást az elválasztás megkezdése után?

Ennek a kérdésnek a megválaszolásához már jóval kevesebb adat áll rendelkezésre; az orvosok általános meggyőződése mindenesetre az, hogy a szoptatást – ha mód van rá – még jó néhány hónapig folytatni kell, lehetővé téve, hogy az elválasztás minél tovább tartson és minél fokozatosabban menjen végbe. Az alapelv az, hogy az új élelmiszereket egyenként ajánlott bevezetni a baba étrendjébe, az anyatej kíséretében.

A fenntartott szoptatás egyrészt lehetővé teszi, hogy a baba immunrendszere megfelelően alkalmazkodjon minden egyes új táplálékhoz, másrészt van még egy komoly előnye, amit az újabb kutatások mutattak ki: az anyatejben olyan vegyületek vannak, amelyek befolyásolják a csecsemő immunrendszerét, a megfelelő irányba segítve fejlődését, és ezzel csökkentve az allergiás hajlamot.

Tanácsos kerülni a készen kapható bébiételeket, bármilyen gusztusos kiszerelésű kis üvegekben is kínálják magukat – a legtöbb ugyanis potenciálisan allergizáló összetevőket tehén-tejet, búzát vagy szóját tartalmaz. A legbiztosabb módja annak, hogy a kisgyermek kockázatmentes élelmiszereket kapjon, az, ha ételeit maga az anya készíti el – ez pedig egyáltalán nem nehéz.

Földimogyoró-olaj tartalmú mellbimbóvédő krémek

Ha a szoptatás során az anya mellbimbója fájdalmassá válik és ezért védőkrémmel akarja kezelni, tanácsos tüzetesen végignézni a termékeket, nehogy földimogyoró-olajat („arachis”) tartalmazó terméket válasszon! Számos jel mutat ugyanis arra, hogy ha egy allergiára hajlamos gyermek ilyen korán kapcsolatba kerül ezzel az anyaggal, az nagyon könnyen földimogyoró-érzékenységet alakíthat ki nála.

Ha egy gyermeknél allergiás reakció lép fel amikor életében először földimogyorót eszik, az arra utal, hogy a szervezete már korábban ki volt téve a földimogyoró-allergénnek. Lehetséges, hogy a földimogyoró allergénjei a gyermek szervezetébe még magzati korban, az anya vérkeringésén keresztül, vagy pedig később, a világrajövetele után, az anyatejjel jutottak be, ám sok orvos a leginkább a földimogyoró-olajat tartalmazó mellbimbóvédő krémeket teszi felelőssé.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.