• allergia
• otthon
• por

Harc az allergia ellen – Az allergének elkerülése

Az allergiás betegségek járványszerű terjedése mögött nem egyetlen kiváltó tényező húzódik meg az okok számosak és sokfélék. Ez azt jelenti, hogy gyermekünket nem lehet egyetlen fajta óvintézkedéssel megvédeni az allergiás betegségek ellen. Számos lehetőség kínálkozik azonban a kockázatok csökkentésére. Minél jobban kihasználjuk ezeket, annál eredményesebben vehetjük fel a harcot az allergia kialakulása ellen.

Az allergének elkerülése

Gyermekünk allergénterhelésének csökkentését legjobb már a szülés előtt megkezdeni. Ennek elmulasztása sem ad még okot a kétség­beesésre – nagyon sok módszer érhető el a későb­biekben is.

Ha az otthon allergénmentesítése csak a gyer­mek születése után kezdődik el, érdemes szem előtt tartani, hogy a helyzet, mielőtt javulna, elő­ször rosszabbodni fog: a takarítás következtében átmenetileg nagyon sok allergén kerül a levegő­be, amitől a gyermeket feltétlenül védeni kell. A legjobb stratégia, ha a gyermek a takarítás ideje alatt néhány napig nem tartózkodik otthon, különösen, ha a szőnyegek, bútorok és matracok ke­rülnek sorra. Nem szabad megfeledkezni a magunk védelméről sem, ha allergiára vagyunk hajlamosak.

Szellőztessünk!

Az egyik legfontosabb dolog, amit az allergé­nek szintjének a csökkentése érdekében tenni le­het, az hogy javítjuk az otthon természetes szel­lőzését. Ezzel mérsékelhető a levegő páratartalma (hacsak nem szélsőségesen párás éghajlaton élünk), ami elengedhetetlenül szükséges mind a penészgombák, mind a poratkák elleni eredmé­nyes küzdelemhez.

A szellőzés azért is hasznos, mert a léghuzat „kisöpri” a benti levegőből az allergéneket, különösen a macska, a kutya és a pe­nészgombák allergénjeit. A probléma ugyanis legalább felerészben abból fakad, hogy a modern házakban a nyílászárók légmentes szigetelése, ami a jobb hőháztartást és az energiamegtaka­rítást szolgálja, a beltéri levegőt allergének és irri­táló anyagok valóságos melegágyává teszi.

A házi poratka

Az egyik legfontosabb lépés, amit a gyermekkori allergiák kialakulása ellen tenni lehet, az hogy megakadályozzuk a házipor-atkák elszaporodását a lakásban. A poratka fehérjéi egyrészt önmagukban is igen erőteljes hatású allergének, másrészt hatásukra más potenciális allergénekre, pl. a hobbiállatok vagy a beltéri penész allergénjeire is al­lergiás reakció léphet fel.

Ha semmi mást nem teszünk annak érdeké­ben, hogy újszülött gyermekünket megóvjuk a poratka-allergénektől, legalább vegyünk allergénbiztos huzattal ellátott új matracot és párnát a kiságyba. Olyan termékeket érdemes választa­ni, amelyeket kifejezetten kisbabák számára gyártanak, és amelyek garantáltan biztonságosak – a nagyobb gyerekeknek és felnőtteknek gyár­tott lazább huzatok veszélyesek, mert fulladást okozhatnak.

Megnyugtató érzés, ha tudjuk, hogy gyermekünk ilyen körülmények között is allergénmentes, tiszta levegőt szívhat.

Kezdjük az elején!

Saját ágyunkat minél előbb vegyük kezelésbe. Több orvos egybehangzó véleménye szerint mérsékelhető a magzat szenzibilizálódásának kocká­zata azzal, ha a terhesség alatt ügye­lünk arra, hogy minél kevesebb allergénnek legyünk kitéve.

Amikor saját ágyunkat atkamentesítjük, ügyeljünk rá, hogy ágyneműnkre olyan allergén-biztos huzat kerüljön, amely a kicsi számára nem jelent fulladásveszélyt. A mikropórusos nejlon­huzatok nem jók, mert alvás közben a baba arcá­ra tapadhatnak, ami fulladáshoz vezethet. A túl­ságosan bő paplanhuzatok ugyanilyen okból veszélyesek. Vásároljunk olyan új paplant és pár­nát, amelyen már eleve rajta van az allergén-biztos huzat, vagy pedig olyan ágyneműt, amely legalább 60 °C-on mosható.

Védekezés egyéb módszerei

Ugyancsak elősegítik gyermekünk egészségé­nek megóvását a poratkák elleni védekezés egyéb módozatai. Ha lehetőség van rá, vásároljunk egy ki­fejezetten allergének eltávolítására alkalmas, jó minőségű, nagy teljesítményű porszívót; ennek hiányában használjunk hagyományos porszívót, de a babának ekkor nem szabad a helyiségben tartózkodnia, és az ablakokat ki kell nyitni. Gyermekünknek csak új plüssjátékai legyenek, lehe­tőleg moshatók.

Nagyon ajánlatos a szőnyegeket, puha bútor­kárpitokat is allergénmentesíteni, mert az apróságok előszeretettel tartózkodnak ezek közelében, és szoros érintkezésbe kerülhet­nek velük. A szőnyegen önfeledten ide-oda mászkáló, hempergő, játszadozó kisgyermek ha­talmas mennyiségű poratka-allergént kavarhat fel és lélegezhet be. Az ugyanabban a szobában járkáló felnőttet ez sokkal kevésbé érinti, mert a poratka-allergének aránylag nagy méretük mi­att hamarabb leülepednek, és a padlószint köze­lében maradnak.

Ne használjunk szőnyeget!

A legjobb persze az, ha a padlóra egyáltalán nem terítünk szőnyegeket, hiszen ezzel eleve „kihúzzuk a talajt” a poratkák alól. A szülőknek ez a megoldás általában nincs ínyére, mert féltik gyermeküket a kemény padlótól. Pedig a kicsik sokkal strapabíróbbak, mint általában hinnénk, és a kemény padló semmiféle problémát nem okoz egy olyan apróságnak, aki addig nem ismer te a szőnyegek puha luxusát.

Ha mindenképpen csak azt tartjuk elképzelhe­tőnek, hogy gyermekünk szőnyegen játsszon, akkor a második legjobb megoldás, hogy vadonatúj szőnyeget teszünk alá, mert ebben – remélhető­leg – még nincs poratka. Azután viszont, megfele­lő szellőztetéssel vagy nagy teljesítményű párátlanító berendezés üzemeltetésével folyamatosan gondoskodnunk kell arról, hogy a poratkák ne szaporodhassanak el túl gyorsan benne.

Jóllehet az első év a legkritikusabb a baba egészsége szempontjából, éberségünk nem hagy­hat alább a későbbiekben sem.

A hirtelen jelentkező, erős allergénterhelés azután az asztma közvetlen kiváltó oka lehet. Ha tehetjük, vásároljunk új matracot, és vonjuk be allergén biztos huzattal, vagy pedig a meglévő ágybetétet lássuk el ilyennel!

A penész

A penészgombák spórái ugyancsak erős allergének. Ezért a beltéri páratartalom csökkentése még az olyan házban is ajánlatos, amely látszólag nem nedves. Azokat a szőnyegeket és egyéb berendezési tárgyakat pedig, amelyek tele lehetnek penészgombaspórákkal, le kell cserélni!

A házi kedvencek

Mi a helyzet a hobbiállat-allergénekkel? Keressünk-e kutyánknak, macskánknak új gazdát, amikor gyermeket várunk? Ez annál is nehezebb kérdés, mert a legújabb kutatások kimutatták, hogy a házi kedvencek az allergia szempontjából kétélű fegyverek.

Várhatóan annál az allergiára hajlamos kisgyermeknél, aki olyan házba születik, ahol kutyát vagy macskát tartanak, na­gyobb valószínűséggel alakul ki ezekre az állatokra allergia. Ugyanakkor az újabb kutatások szerint az olyan otthonokban, ahol valamilyen állatot tartanak, az allergiákra való általános hajlam csökken, különösen azoknál a gyerekeknél, akiknek nincs testvére. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az állat je­lenlétével kevésbé higiénikus környezetet teremt a gyermek számára, s ezzel ugyanúgy az allergia kialakulása ellen hat, mint ahogy egy vagy több testvér tenné ezt a gyermek életének első éveiben.

Ha nem törekszünk tökéletes higiéniára, a házi kedvencek által nyújtott extra „védelemre” aligha van szükség. Másrészről háziállatunkat meg is tarthatjuk, ha úgy tekintünk rá, mint aminek előnyei és hátrányai egyaránt vannak, miközben az itt leírt összes többi allergiaellenes óvintézkedést életbe léptetjük. Ha ezt tesszük, gondoskodjunk a lakás megfelelő szellőzéséről (hogy az allergének szintje a levegőben ne nőjön), és az állatot ne engedjük be a gyermek hálószobájába, nehogy nagy mennyiségű allergént lélegezzen be alvás közben.

Ajánlatos a házi­állatot gyakran megfürdetni, mert a levegőbe jutó allergének mennyisége ezzel is csökkenthető. Ha viszont gyer­mekünk egyértelműen allergiás az állatra, nem marad más megoldás, mint megszabadulni tőle.

Az irritáló hatású anyagok elkerülése

Amellett, hogy javítjuk a szellőzést, és a dohányfüstöt teljesen száműzzük a lakásból, ajánlatos néhány olyan dologtól is meg­szabadulni, amelyek irritáló hatású gázokat fejlesztenek.

A józan ész azt diktálja, hogy minden más irritáló sza­gú műanyag vagy lakkozott berendezési tárgytól is szabadul­junk meg – akkor is, ha annak ártalmas volta nem bizonyított.

A kipufogógázok, bár irritáló hatásúak, az eddigi adatok sze­rint kisebb részben járulnak hozzá az asztma és az allergiás re­akciók előidézéséhez, mint azt sejteni lehet. Olykor azonban ki­válthatják ezeket az állapotokat, különösen a levegőt nagy koncentrációban szennyező dízelgőzök.

A fertőzések – hasznosak vagy károsak?

Olasz katonai főiskolások nagyobb csoportját vizsgálták nemrégiben az allergia okait kutató orvosok. Vérükben a leggyakoribb fertőzések ellen termelődő antitestek jelenlétét keresték, és az allergiára való hajlamot is vizsgálták náluk.

Az allergiás panaszok ritkábbak voltak azon kadétok között, ; akiknél kimutathatók voltak a hepatitis A, a Toxoplasma gondii és a Helicobacter pylori ellen termelődött antitestek. Közülük csak minden huszadiknak volt valamilyen allergiás betegsége.

Azoknál, akiknél nem találtak e fertőzések ellen termelődött l antitesteket, az allergiák gyakorisága négyszeres volt – minden ötödiknek volt allergiája.

Gyermekkori higiénia fontossága

E vizsgálat eredménye is azon bizonyítékok sorát gyarapítja, amelyek szerint a túlzásba vitt gyermekkori higiénia növeli az allergiára való hajlamot.

Kevesebb az allergiás az alábbi kategóriákba tartozó gyerekeknél, akik vidéken nőnek föl, háziállatok között – minél többet van a gyerek az állatok közelében, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy allergiás lesz, akik olyan háztartásban nőnek föl, ahol magas a házi porban lévő bakteriális méreganyagok aránya, akik ritkábban fürdenek és mosnak kezet:

• akiknek testvérei vannak, főleg ha azok idősebbek náluk – egy tanulmány kimutatta, hogy ha valakinek fiútestvé­re van, az jobban véd az allergiák ellen, mint ha lánytest­vére lenne, ami érthető is, ha arra gondolunk, hogy a kis­fiúk mennyivel szutykosabbak;
• akik már egészen korán gyerekközösségbe kerülnek – ez azonban csak azoknál előny, akiknek nincs testvérük;
• akiknek otthon van valamilyen házi kedvencük – ennek előnyei is azoknál kifejezettebbek, akiknek nincs testvé­rük.

Vírusok

A kadétokat vírusok, így kanyaró, mumpsz, rubeóla, bárányhimlő és herpesz ellen termelődött antitestekre is tesztelték, de e fertőzések egyike sem nyújt védelmet az allergiák ellen. Hogy ezeket a felfedezéseket a gyakorlatban hogyan hasznosítjuk, az rajtunk múlik. Legtöbbünkbe a higiénét annyira erősen beleoltották gyermekkorban, hogy igen nehéz hirtelen szemléletet váltani. Mindenesetre, ha van kertünk, hagyjuk a gyereket, hadd játsszon benne önfeledten, akármilyen koszos is lesz.

Bá­torítsuk, hogy kertészkedjen – a kutatók szerint a talajban lévő baktériumok különösen védenek az allergiás betegségekkel szemben. Engedjük játszani a háziállatokkal, amennyiben azok mentesek az élősködőktől (az állatorvos mondja meg, hogy szükséges-e a féregtelenítés). A kézmosást ne erőltessük, és ha csak egy gyermekünk van, minél korábban engedjük más kisgyerekekkel együtt játszani.

Sajnos nem sokat tehetünk, hogy ez ellen a nagyon elterjedt vírus ellen megvédjük kisgyermekünket, mindenesetre, ha nem muszáj, ne vigyük kórházi látogatásra (pl. rokonhoz), mert az RSV-fertőzés melegágya gyakran éppen a kórház.

Óvatosan az antibiotikumokkal!

Az antibiotikumok lehetséges szerepe az allergiák elősegítésé­ben rendkívül vitatott kérdés. Mielőtt e kérdésben bármilyen döntésre jutnánk, mindenképpen beszéljünk az orvosunkkal. Soha ne bíráljuk felül a döntését, ha úgy gondolja, hogy anti­biotikumokra van szükség.

Számos különböző vizsgálat talált bizonyítékokat arra a már régóta sejtett összefüggésre, hogy ha egy kisgyermek kétéves kora előtt antibiotikumot szed, akkor később allergia, asztma vagy mindkettő alakulhat ki nála.

Antibiotikumok szerepe

Az antibiotikumokat néha akkor is felírják, amikor annak semmi értelme sincs. Különösen gyermekkori vírusfertőzésekre írnak fel gyakran antibiotikumokat, noha bizonyított tény, hogy ezek semmiféle hatással nincsenek a vírusokra. Az orvosok sokszor a túlságosan aggódó szülők unszolására írnak fel antibiotikumokat, némely szülő ugyanis képtelen megérteni, hogy a vírusfertőzések kezelése igen nehézkes, és célravezetőbb, ha egyszerűen hagyjuk őket maguktól meggyógyulni. (A vírusellenes gyógyszereket nemkívánatos mellékhatásaik miatt rendszerint csak a legsúlyosabb vírusfertőzéseknél, pl. a hepatitisnél vetik be.)

Nyilvánvalóan, ha egy gyermeknek súlyos bakteriális fertőzése van, nem lehet vita tárgya, hogy az antibiotikumot meg kapja-e vagy sem. Ezért kell mindig pontosan követni az orvos utasításait.

Az oltások

Ugyanaz az oxfordi kutatócsoport, amelyik az antibiotikumokkal kapcsolatos megfigyeléseket végezte, vizsgálta az oltások és az allergiák összefüggéseit is. Megállapították, hogy a szamárköhögés elleni oltás növelte az asztma, ekcéma és szénanátha kialakulásának valószínűségét. Igaz, ez a hatás csekély mértékű volt, egy svédországi vizsgálat pedig arra az eredményre jutott, hogy a szamárköhögés elleni védőoltás semmiféle hatással nincs az allergiák és az asztma kialakulására.

Etióp kutatók pedig azt állapították meg, hogy a szamárköhögés elleni védőoltás éppenséggel csökkentette az allergiák kialakulásának kockázatát, legalábbis hazájukban. Nyilvánvaló, hogy összetett problémáról van szó. A világ különböző részeiből származó, egymásnak ellentmondó eredmények azt sugallják, hogy az „összkép” az, ami számít a gyermekkori fertőzések, az antibiotikumos kezelések és a talajban lévő vagy állatok közvetítette ártalmatlan baktériumok hatásának összessége. Ettől az összhatástól függ azután, hogy a szamárköhögés elleni védőoltás milyen irányban befolyásolja az allergiák kialakulásának kockázatát.

Számos más érv is szól mind a védőoltások mellett, mind ellenük, és tekintve, hogy jelenleg mennyire nem tudjuk, milyen hatással vannak az allergiára, ezek az egyéb megfontolások alighanem többet nyomnak a latban. Mielőtt bármilyen döntést hoznánk, az orvosunkkal beszéljük meg a problémát.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.