Általános egészségi állapot

Nélkülözhető az évenkénti orvosi vizsgálat?

Lehet, hogy háziorvosa zseniális gyógyító, aki együttérzően végighallgatja minden pana­szát és mindig alaposan megvizsgálja – de valóban szükség van-e arra, hogy évente egy­szer fölkeresse akkor is, ha jól érzi magát? Sokan – orvosukkal együtt – úgy érzik, hogy kötelező az évenkénti ellenőrzés, ám nem minden orvosi testület van ezen a véleményen.

Mindenkinek szüksége van az évenkénti ellenőrző vizsgálatra?

Bármit mond is az orvos, nem kell mindenkinek évente egy­szer megjelennie a rendelőben.

Az évenkénti rutinvizsgálat során a háziorvos megméri a testsúlyt, a testmagasságot, a vérnyomást, a pulzust, és egy sor más dolgot is ellenőriz. Vérvizsgálatot készít, kérdése­ket tesz föl és jegyzetel, egyszó­val adatokat gyűjt. Fölmerül azonban a kérdés, hogy ez a vizsgálódás valójában változ­tat-e valamit a páciens egészsé­gén. A válasz az esetek többsé­gében: nem. Kimutatták, hogy azoknak a többsége, akik évente fölkeresik orvosukat, semmivel sem egészségesebb, mint azok, akik ritkábban jár­nak orvoshoz.

Az Amerikai Orvosok Szö­vetségének ajánlása szerint a 40 évnél fiatalabbaknak öt­évente van szükségük orvosi vizsgálatra, míg másoknak, orvosuk döntésétől függően, 1-3 évenként. Egyetlen nagy amerikai orvosi szervezet sem javasol mindenki számára évenkénti rutinvizsgálatot.

Ennek ellenére sok olyan há­ziorvos van, aki ragaszkodik az évenkénti megjelenéshez a rendelőjében, az Egyesült Államokban például az orvo­sok kétharmada tanácsolja ezt a betegeinek. Ha Ön jó egész­ségnek örvend, ám orvosa mégis évente berendeli rutin­vizsgálatra, kérdezze meg tőle, miért van szükség rá.

Haszontalan tesztek?

Nagy a valószínűsége, hogy az időszakos orvosi felülvizsgálat során az orvos vért vesz és vizeletmintát kér Öntől. Megnyu­godva felsóhajthat, ha néhány nap múlva arról értesül, hogy a tesztek eredménye negatív. Persze már eleve kicsi volt annak veszélye, hogy rossz híreket halljon.

1966-ban a Mayo Klinika kutatói átvizsgálták 531 páciens laboratóriumi leletét, és azt találták, hogy az esetek kevesebb mint 1 százalékában derült ki valamilyen betegség, vagy kellett a teljes vérkép, a vizeletvizsgálat és a pajzsmirigyfunkció vizsgálat eredménye alapján megváltoztatni a betegek kezelését. A részletesebb laborvizsgálat, amely összkoleszterinszint-mérésből, vércukormérésből és egyéb, a vérmintából elvég­zett tesztekből állt, csak egy kicsivel bizonyult hasznosabbnak: az esetek 3 százalékában vezetett az aktuális kezelési mód megváltoztatásához. Több orvosi testület is ellenzi ezeknek a vizsgálatoknak a rutinszerű elvégzését, egy kivétellel: ez a vérzsírok szintjének mérése (LDL- és HDL-koleszterin, trigliceridek). A Mayo Klinika kutatói szerint hatból egy esetben a vérzsírteszt azt mutatja, hogy kezelést igénylő probléma áll fenn. Végeredményben tehát érdemes rendszeresen meg­méretni a koleszterinszintünket.
Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.