• álom

Az álmukban beszélők

Igen gyakori jelenség, különösen a gyerekeknél, hogy valaki beszél álmá­ban, vagy legalábbis valamiféle hangokat ad ki. Nagyon szórakoztató tud lenni, amikor az ember hallgatja a gyerekét motyogni, de lehet nagyon fé­lelmetes is. Bár ez a jelenség az alvás bármely fázisában, az éjszaka fo­lyamán bármikor bekövetkezhet, azért a szürkületi zónában a leggyako­ribb, különösen amikor a mély alvásból az éberség felé emelkedünk.

Mikor történik?

Az álomban beszélés kereken 20%-a a REM vagy álmodási szakasz­ban következik be, amikor a beszédhez szükséges izmok rendes körülmé­nyek között gátlás alatt vannak. A beszélésre irányuló kezdeményezések az álom során többnyire kapcsolatban vannak azzal, amit az alvó álmá­ban lát; ha a REM fázisban a beszéd elkezdése után nem sokkal felébresz­tik az alvót, akkor igen gyakran el tudja mondani az illető, hogy mit álmodott, és ez szoros kapcsolatban van azzal a „beszéddel”, amit közvet­len előtte hallani lehetett.

Napi események tükröződnek vissza

A közhiedelemmel ellentétben, az álomban mondottak, amennyiben ér­telmes szavakból vagy kifejezésekből állnak, egyáltalán nem tudatunk mélyének titkait tárják fel, annál sokkal prózaibbak. Álmában a legtöbb ember a nap eseményeiről, evésről, iskolai feladatról vagy az aznap tör­tént megbeszélésekről, tárgyalásokról beszél.

Valójában ez a „beszéd” nem összefüggő, csupán egy-két szóból áll, ta­lán egy-két kifejezésből – valami sehova nem tartozó gondolatról vagy mondatról van szó. Igazából meglehetősen ritka egyhuzamban két-három mondatot hallani; sokkal gyakoribb a csupán egyetlen szó, mint például „jó”, „rendben”. A második leggyakoribb a rövid kifejezés, mondatrész­let vagy félbemaradt gondolat – mint például „akkor jó”, „igen, az fon­tos”, vagy „nemet mondtam”. Igen gyakori, hogy valami érzelmet vagy hatást kapcsolnak a mondottakhoz, ami lehet düh vagy félelem, de öröm vagy bánat is.

Mély alvásban is előfordulhat

Ha a beszéd inkább a mély alvási fázisban következik be, mint a REM szakaszban, akkor valószínűbb az egy-két szó, ami ráadásul zavaros és érthetetlen is, tükrözve a mély alvást.

Tudunk-e beszélgetni az álmukban beszélőkkel?

Amint láthattuk, az álmukban beszélők, akik érthető mondatokat vagy ki­fejezéseket mondanak, a szürkületi zónában vannak. Lehetséges, bár nem valószínű, hogy egy ilyen alvóval beszélgethetünk, lehet, hogy a vele egy szobában levő kérdéseire az alvó ember értelmes válaszokat ad.

Értsük meg az álmukban beszélőket

Ha valaki álmában beszél, azt nem tekintik sem pszichés betegségnek, sem semmilyen más betegségnek. Úgy tűnik, hogy valamiféle működési zavarról van szó, valami hibáról, amikor is az alvás különböző fázisaira jellemző csökkent izomtónus nem következik be, így tehát az alvó, leg­alábbis részlegesen, képes kommunikálni.

Az alvás közben előforduló beszéd újabb bizonyíték arra, hogy az alvás teljes ideje alatt folyik vala­miféle gondolkodás, és ha az izmok valamiképp lehetőséget kapnak a re­agálásra, akkor bekövetkezik alvás közben a beszéd. Bár a beszéd során valamiféle információra fény derülhet, az azért nagyon ritka. A jelenség jóindulatú, többnyire következmények nélkül való, és majdhogynem ál­talános.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.