Alvás javítás

Mikor játszódnak az álombeli események?

Az alvók természetesen alszanak, de képesek érzékelni a külső ingereket (például a zajt vagy az érintést), és képesek ezt beépíteni az álomba. Az alvásvizsgálati laborokban végzett kutatások szerint, ha az éppen álmodóra finom vízpermetet juttatunk, akkor ez az inger nem elegendő ahhoz, hogy az alvó felébredjen, viszont az álomban valamiképpen meg fog je­lenni a víz képe. Felébredve ilyenkor arról számol be a vizsgálati alany, hogy vízzel álmodott.

A külső ingerek beépülnek az álomba

A külső inger nem változtatja meg az álom történe­tét, de beépülve az álom elemévé válik. Olyan, mintha az álomnak meg­lenne a maga célja, a maga menete, amit az enyhe külső inger semmikép­pen nem változtat meg. Ha azonban a külső inger erősebb – mondjuk han­gos zaj -, az lehet, hogy beépül az álomba, de fel is ébreszti az alvót. En­nek a jelenségnek a megfigyelése volt az alapja annak a hiedelemnek, hogy az álmok pillanatnyiak – azaz az alvásból való ébredést megelőző pár másodperc alatt keletkeznek.

Gyakorta idézik azt az álmot, amely ezt hivatott illusztrálni, s amelyről a francia regényíró André Maury számolt be 1861-ben.

Maury álma

Maury azt álmodta, hogy a terror uralma idején Párizsban a francia for­radalmi tanács elé állították, és halálra ítélték. A kivégzés természetesen guillotine-nal történt, és álmában Maury letérdelt, és nyakára lecsapott a kés. Valóságosan érezte, ahogy leválik a feje, és elgurul.

Rémülten ébredt, s azt látta, hogy leszakadt az ágy mennyezete, és éppen ott zuhant a nya­kára, ahol a guillotine csapott volna le. Ez a híres álom arra a következ­tetésre vezette az írót, hogy pár másodperc alatt kellett lezajlania az egész álomfolyamatnak, hogy magyarázni lehessen ezt a drámai ébredést.

Az alvásdiagnosztikai laboratóriumokban történt kimerítő kutatások­nak köszönhetően tudjuk, hogy az álmok nem pillanatok alatt zajlanak, hanem a REM fázis hosszúságát tükrözik. Az éjszaka folyamán a REM fázis hossza megnyúlik; a legutolsó REM szakasz, az ébredés előtti sza­kasz jóval hosszabb. A jelzett álomsorozatok hossza a REM fázisok hosszával összefüggésben változik.

Felébresztett alanyok – álom hossza

Sőt az álmodás során felébresztett ala­nyok helyesen meg tudták mondani, hogy mennyi ideig álmodtak (annak megfelelően, ahogy az alváskutató laboratóriumban feljegyezték az ál­modó gyors szemmozgását), így tehát az álmodás nem pillanatnyi, sőt va­lójában ugyanannyi idő alatt zajlanak, amennyi a valóságos világban is szükséges volna hozzá.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.