Alvás javítás

Az idősek alvása

Sokan úgy éljük le az életünket, hogy reménykedünk abban, hogy megöregszünk. Alig várjuk, hogy eljöjjön az az idő, amikor meg­szabadulhatunk a rendszeres munka kötelezettségétől. Életünk mindennapjainak nagy része aszerint szerveződik, hogy egyszer majd, nem is olyan soká, elérjük a csodás célt, az anyagi függetlenséget – a tör­lesztőrészletek, főnökök és kisgyerekek jelentette bilincsektől sikerül megszabadulni.

Sajnos sokunk számára a cél már nem is tűnik olyan va­rázslatosnak, mint akkor, amikor fiatalabbak voltunk. Az időskor sajnos nem a végtelen lehetőségek ideje, sokkal inkább a korlátok növekedésé­ről, fizikai fájdalomról, elszigeteltségről, magányosságról és frusztrált­ságról beszélhetünk. Ez nem a függetlenség és az élvezetek időszaka, ha­nem az orvoshoz járásé, a napi veszteségeké, a barátok temetéséé.

Az alvás is öregszik

Láthattuk, hogy milyen drasztikus a különbség az újszülöttek és a kisgye­rekek alvása között. A felnőttek alvása azonban eléggé állandó, egészen az öregedés korai szakaszáig. Az emberi test egyéb változásaival együtt – az őszülés vagy kopaszodás, a hajlékonyság vagy a látás romlása mel­lett – alvási képességünk természete is megváltozik.

A nőket és férfiakat is érinti

A változás mindkét nemet érinti (bár a nők idős korukban általában jobb alvók, mint a férfi­ak), és ez sok panasznak az okozója. A hatvanöt éven felülieknek majd­nem 50%-a panaszkodik az alvásra, és 15%-uk szed rendszeresen altatót.

Alvási igény

Ahogy öregszünk, az alvás is sokban változik, általában véve rosszab­bodik. Az alvás iránti igény nem csökken túlságosan – az átlag csak mintegy fél órával igényel kevesebbet, mint a harmincévesek -, de ez egyénenként nagyon változó, az is előfordul tehát, hogy valaki idős korá­ban több alvásra tart igényt, mint azelőtt, fiatalabb korában.

Korai ébredés

Az idősek alvása általában úgy rövidebb, hogy korábban ébrednek. Úgy tűnik, az idősek kevésbé képesek a szükséges ideig fenntartani az al­vási folyamatot. Az öregedés során csaknem 20%-kal csökken az agyban levő neuronok száma. Az idős emberek agyának CT (komputertomográfiás)-vizsgálata kimutatja ezt a tömegcsökkenést vagy sorvadást, és az el­méletek szerint az agysejtek általános csökkenése hozzájárul ahhoz, hogy ne tudjanak az idősek jól aludni.

A mély alvási fázis mennyiségének csökkenése fokozatos, de elég je­lentős. Végül, ha az ember elég sokáig él, teljesen megszűnik. Egy negy­venéves csak mintegy feleannyi időt tölt mély alvásban, mint egy húsz­éves, hetvenötön felül pedig, ha van még egyáltalán mély alvási fázis, az nagyon csekély. Hasonlóképpen csökken a REM alvás, bár a csökkenés korántsem olyan mérvű, mint a mély alvásé. Az alvás végül töredezetteb­bé, felszínesebbé, kevésbé pihentetővé válik, az ébredések száma pedig jelentősen megnő.

Éjszakai felébredések

Az éjszakai felébredés minden korosztályban előfor­duló jelenség, a korral azonban nő a számuk – néha akár 150 is lehet egy éjszaka a visszaalvás pedig egyre nehezebb. Az alvás tehát kevésbé ha­tékony. Éppen ezért kezd megjelenni a napközbeni szunyókálás, különö­sen abban az időszakban, amikor a cirkadián ritmus lejár, a késő délutáni órákban.

Jegyezzük meg! Habár az alvás iránti igény összességében alig csökkent, az öre­gedő agy egyszerűen képtelen az alvási folyamatot az éjszaka folyamán elegendő ideig fenntartani ahhoz, hogy a szükséges pihenés bekövetkez­zen.

Jelentős változás, hogy az alvás felszínesebb, és könnyebben megza­varható, ahogy öregszünk. Egyre érzékenyebbek leszünk a zajra és más behatásra, ami egyre több ébredést okoz. Olyan hang, amire a 25 éves nem ébred fel, jelentősen megzavarja egy idős alvását.

Alvási gondok okai

Más okai is vannak, hogy az idősek gondjai az alvással megszaporod­nak. Az idősödést sajnos gyakran kíséri pszichés, és fizikai betegség, ami az alvási nehézségeket növeli. Az idősek körében sokkal gyakoribb a depresszió, a szorongás, a cukorbetegség, a szívbetegségek és az ízületi gyulladás.

Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy az idősek több gyógyszert igé­nyelnek az alvás segítésére, habár az USA népességének csupán 13%-a hatvanöt év feletti, az altatók és nyugtatók 40%-át ők fogyasztják, ami aránytalanul nagy mennyiség. Ezek a gyógyszerek magukkal hozzák a függőség és a visszacsapás problémáját.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.