• étvágy

Jó étvágyat! – Mi a különbség éhség és étvágy között?

Összefut a nyál a szánkban, korog a gyomrunk… Vajon ez annak a jele, hogy megéheztünk? Vagy csak valami nyalánkságra vágyunk, amely kielégíti az érzékeket? Fontos, hogy a kettőt meg tudjuk különböztetni egymástól.

Sok ember képtelen különbséget tenni az éhség és az étvágy között, ez az oka annak, hogy elhízik. Ha ugyanis akkor is eszünk, amikor nem érzünk éhséget, tehát a szervezet nem jelez hiányt, csak egy bizonyos ételre támadt kedvünk, a szükségesnél több tápanyagot viszünk be, a felesleg pedig elraktározódik – többnyire zsírpárnák formájában.

Ha tehát legközelebb elindulunk a hűtőszekrény felé, álljunk meg egy pilla­natra, és gondolkodjunk el rajta, hogy valóban éhesek vagyunk-e, tényleg szük­ség van-e rá, hogy együnk, vagy csak megkívántunk valamit. Amennyiben a má­sodik állítás bizonyul igaznak, még mindig van rá lehetőség, hogy ne édességet vagy valami zsíros falatot kapjunk be, hanem egy kis gyümölcsöt

Örüljünk, ha jó az étvágyunk!

Az étvágy fontos jelzés, mert arra utal, hogy jól érezzük magunkat, és nincs semmi bajunk. A lelki megterhelés sokszor a gyomorra is hat: étvágytalanná válunk. Örüljünk hát a jó étvágy­nak, és engedjünk is neki. Ne erezzünk lelkiismeret- furdalást, ha egy szép nyári napon megen­gedjük magunknak, hogy elnyal­junk egy fagylaltot. Nem halálos bűn, ha a teraszon ülve meg­iszunk egy pohár bort, és mellé elrágcsálunk egy kis sós mogyo­rót. Az evés élvezet, nem teher. Ha viszont nem azért nyúlunk a csokoládé után, mert megkí­vántuk, hanem mert frusztráltak vagyunk, érdemes elgondolkodni azon, vajon mi lehet ennek az oka.

A csokoládé ugyan boldoggá tesz, de csak rövidtávon. Ha valami miatt bánkódunk vagy idegesek vagyunk, inkább pihenjünk le egy félórára, és ne fal­junk be egy szelet tortát. Fagylaltkehely helyett vásároljunk például egy izgalmas krimit. Az olvasás eltereli a figyelmet a gondokról, a fagylaltkelyhet viszont ké­sőbb megbánjuk, és ettől még rosszabbul érezzük magunkat.

Fontos, hogy lassan együnk!

Egy finom étellel megrakott tányér előtt ülve buzgón tesszük a szánkba az egyik falatot a másik után – akkor is, ha már eleget ettünk. A teltségérzet ugyanis csak mintegy tizenöt-húsz perc után jelentkezik, hiszen a táplálékokat a szerve­zetnek előbb fel kell vennie. Ezért együnk lassan, megfontoltan, s tartsunk evés közben kisebb szüneteket! Így elérhetjük, hogy a gyomor megteljen, de ne legyen túlságosan tele.

Mit tehetünk étvágytalanság ellen?

Időskorban romlik az ízérzékelés és a szaglás, ami étvágytalansághoz vezethet. Segít, ha az idős ember a nap folyamán többször eszik kisebb adag ínycsiklandó ételeket. A tálalás fontos, az evésben ugyanis – hangozzék bármilyen furcsán – a szem is részt vesz. A gyógy­növényteákban, például a cickafarkból készültekben található keserű anyagok, valamint a csípős fűszerek, úgymint a gyömbér és a frissen illatozó zöld fűszerek serkentik az ízlelő-bimbókat. És nem utolsósorban: a mozgás is étvágyat csinál.

A változatosság gyönyörködtet

Amennyiben egészségesen étkezünk, nincs szükség meg­szorításokra vagy arra, hogy egyes dolgokról lemondjunk. Éppen ellenkezőleg: az táplálkozik egészségesen, aki ügyel a változatosságra. Örvendeztessük hát meg magun­kat nap, mint nap valami más finomsággal!

Alapjában véve igaza van a régi mondásnak: együnk reggel úgy, mint a csá­szár, délben úgy, mint a király, este pedig úgy, mint egy koldus. Valahogy így kellene a napi energiabevitelt megosztani a három főétkezés között, persze anélkül, hogy túlzásokba esnénk.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.