• rostok

A rostok élettani hatása, bél tisztítása, hogyan jussunk rostokhoz?

A rostot ballasztanyagnak is nevezik, ám ez félrevezető. A rost a táplálkozásban minden, csak nem „holtsúly”. Éppen ellenkezőleg: bár a szervezet nem dolgozza fel, és nem nyer belőle energiát, nagyon fontos szerepet játszik az anyagcserében.

A pozitív hatás már evés közben érezhető: a rostos ételeket hosszabban és alaposabban meg kell rágni, mint azokat, amelyekben kevés ez a nagyon fontos anyag. Ez megkönnyíti a gyomor-bél traktus munkáját, mert a mechanikusan felaprított táplálék már a szájban jó alaposan elkeveredik a nyálban termelődő, szénhidrátot bontó amilázzal.

A rostok igazi szerepvállalásának színhelye azonban a vastagbél

Itt a vízoldékony rostok nagy mennyi­ségű vizet vesznek fel, amitől meg­duzzad a béltartalom. A vastagbél­ben található baktériumok aztán zsírsavakra és gázokra bontják őket. Ettől a széklet lágyabb és nagyobb térfogatú lesz, könnyebb kiüríteni, nincs szükség fájdalmas erőlkö­désre. A vízben nem oldható rostok – amelyek szintén előfordulhatnak a táplálékban – csak kevés vizet szívnak magukba. Mivel azonban a bélflóra nem vagy alig képes őket lebontani, szintén megnövelik a széklet terjedelmét. A bélnek aktí­vabban kell dolgoznia, a táplálék maradványai gyorsabban végigha­ladnak rajta, és sokkal hamarabb kiürülnek.

Az élelmi rostokban gazdag táp­lálkozás véd a gyomor- és bélbeteg­ségek, a székrekedés, az aranyér, sőt a cukorbetegség és a zsíranyagcsere zavarai ellen is, mivel kedvezően hat a vércukor- és vérzsírértékekre, mivel a szervezet a rostok miatt hosszabb idő alatt alakítja vércukorrá az elfogyasztott ételeket.

A rostok az ásványi anyagok „ellenségei”?

Időről időre felröppen az a hír, miszerint a rostok megzavarják az ásványi anyagok felvételét. Tagadhatatlan, hogy ásványi anyagokat is megkötnek a bélben, amelyeket azután a szervezet nem tud felszívni, ezt azonban bőven ellensúlyozza a rostokban gazdag élelmiszerek magasabb ásványianyag-tar­talma. Csak akkor alakulhat ki cink-, kalcium-, vas- és magnéziumhiány, ha va­laki nagy mennyiségben kizárólag rostot (például gabona magvakat) fogyaszt.

Hogyan juthatunk rostokhoz?

Rostokat kizárólag növényi eredetű táplálékok tartalmaznak, állati erede­tűek nem. A vízoldékony típus elsősorban a gyümölcsökben, míg a nem old­hatók egyes gyümölcsökben, mogyorófélékben, hüvelyesekben és gabonafé­lékben fordulnak elő.

Felnőttek számára az ajánlott napi rostbevitel mennyisége 25-30 gramm. Ennyi található két almában, plusz egy adag (75 gramm) salá­tában vagy nagyjából 200 gramm zöld­ségben. Sajnos hazánkban az átlagos étrend – finomított búzaliszt, kevés gyümölcs, zöldség és teljes kiőrlésű gabonatermék – átlagban legfeljebb napi 15-20 grammot tartalmaz.

A gyümölcsök és zöldségek víztartalma magas, és – bár összességében kevesebb bennük a rost – egy fontos vízoldékony rostot, pektint tartal­maznak (főleg a körte, az alma és a bogyós gyümölcsök), mely csök­kenti az LDL-koleszterin szintjét.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.