Anyagcsere

A víz szerepe az anyagcserében

Folyadék nélkül nincs élet. Minden anyagcsere-folyamat vizes közegben zajlik, az élő szervezetek elpusztulnak víz híján. Az ember csak három-négy napig élhet nélküle, míg a szilárd táplálék hiányát akár 30 napig vagy még tovább is képes elviselni.

Víz - nagyon fontos a szervezetnek!
Víz – nagyon fontos a szervezetnek!

A víz sokféle szerepet tölt be a szervezetben. Az emberi sejtek alapvető építőköve, melyek víz nélkül nem képesek megfelelően működni. A vér több mint 50 százalékban ebből a folyadékból áll, ennek segítségével szállítja a tápanyagokat a szervek között, és gondoskodik a felesleges anyagok, például a mérgező vegyületek kiürítéséről. A testhőmérséklet szabályozásá­ban szintén szerepe van az izzadás révén. Bátran kijelenthetjük tehát, hogy a megfelelő mennyiségű víz bevitele létfontosságú.

Mennyi vízre van szüksége az embernek?

A szervezet naponta 2,5-3 liter folyadékot veszít, elsősorban a vesén (nagy­jából 1,5 liter), a beleken (mintegy 0,9 liter), a tüdőn (szintén 0,9 liter) és a verejtékmirigyeken (a fizikai tevékenységtől és a külső hőmérséklettől függő mennyiségben) keresztül. Ezt a veszteséget pótolni kell, naponta tehát legalább 2-2,5 liter folyadékot kell magunkhoz venni ahhoz, hogy a folyadékegyensúly ne boruljon fel. Ez csupán a minimum: bizonyos esetekben még ennél is többre van szükség.

  • Legalább napi fél literrel többet kell inni, ha az ember belázasodik, és a testhőmérséklet 37-ről 38 Celsius-fokra emelkedik.
  • Forró nyári napokon a verejtékezéssel 4 liter folyadékot is veszíthetünk, amit feltétlenül pótolni kell.
  • Erős hasmenés vagy hányás következtében sok folyadék távozik a szervezetből, ami szintén pótlást igényel.
  • Sportolás közben az izzadással veszítünk sok vizet. A hosszútávfutók többliternyi vizet „párologtatnak el”. Ez esetben is létfontosságú a vesz­teség pótlása.

A folyadékkal együtt ásványi anyagok és sók is „veszen­dőbe mennek”, például nátrium és kálium. Ezeket szintén pótolni kell. A súlyos szív- és vesebetegségek esetén az orvosnak kell eldöntenie, mennyi folyadékra van naponta szükség.

Mi történik a vízzel?

A víz előbb a gyomorba, majd a vékonybélbe kerül. Egy kevés folyadékot a száj nyálkahártyája is felvesz, különösen, ha kiszáradt a száj. Ezért van az, hogy már egy jégkocka elszopogatása is enyhíti szomjúságunkat.

A vékonybélből a víz a bélfalon át a vérbe jut. A vese szabályozza, meny­nyi folyadék választódjon ki, és mennyi maradjon a szervezetben. Hiány esetén a hipotalamusz fokozott mennyiségben termel vizeletképzést csökkentő (ún. antidiuretikus) hormont, ami azt jelzi a vesének, hogy több vizet tartson vissza, így a szervezetben több folyadék marad. Ugyanakkor fellép a szomjúságérzet, és az ember inni kezd. Szomjúságot akkor érzünk, ha a test több folyadékot veszít, mint a tömegének fél százaléka. Amennyi­ben túl sok a folyadék a szervezetben, kevesebb antidiuretikus hormon képződik, a szomjúságérzet gátlás alá kerül, a vese pedig többet választ ki.

Folyadékhiány

A szervezet csupán rövid ideig képes ellensúlyozni a folyadékhiányt azzal, hogy kevesebb vizeletet választ ki. Ha azonban valaki tartósan kevés vizet iszik, a sejtek elvesztik működőképességüket. Elsőként az agy károsodik, amely majdnem kétharmad részt vízből áll, és ezért különösen érzékenyen reagál: az agysejtek kiszáradnak. Fokozott ingerlékenység lép fel, romlik a koncentrálóképesség, gyengeség és – ha tovább nő a folyadékhiány mér­téke – tudatzavar jelentkezhet. A kötő­szövet sem „ússza meg szárazon”.

Ezt ellenőrizhetjük is: csippentsük össze a bőrt a kézfejen, és ha elengedés után csak lassan tér vissza eredeti állapotába, bizony kevés a folyadék szervezetünkben. A ki­száradt ajak és nyálkahártyák szintén árul­kodók. Ez az oka annak, hogy vizsgálat során az orvos azt kéri, öltsük ki a nyel­vünket: így méri fel, hogy rendben van-e a folyadékháztartás.

A vér is sűrűbbé válik, hiszen csökken az erekben a vér mennyisége. Emiatt esik a vérnyomás, a beteg szédülni kezel, elsö­tétül előtte a világ, akár el is ájulhat. A szív tempósabban ver, hogy a csökkent vér­mennyiség ellenére elegendő oxigén és tápanyag jusson a szövetekhez. Érez­hetővé válik az erős és gyors szívdobogás. A besűrűsödött vér rögképződést és trom­bózist okozhat.

Sokan túl keveset isznak

Ez lehet nyelési nehézség miatt, amit többek között a száj vagy a torok nyálkahártyájának gyulladása idézhet elő. Leg­többször azonban máshol kell az okot keresni: azt hisszük, nem vagyunk szomjasak. Ez többnyire igaz is, mert a szervezet csak akkor figyelmeztet, amikor már kialakult a hiányállapot. Még ilyenkor is gyakran elsiklunk a jel­zés felett, mert éppen nem érünk rá, vagy, mert attól tartunk, hogy túl gyak­ran kell majd vécére menni.

A folyadékfelvétel legjobb módja

Félreértés ne essék, nem kell naponta 2 vagy 2,5 liter folyadékot meginni, hiszen egy sor élelmiszer, például a joghurt, a fejes saláta, a gyümölcsök bőségesen tartalmaznak vizet. A levesekről se feledkezzünk meg, különö­sen, ha szívesen fogyasztjuk őket. Ennyit tehát a „mennyit” kérdéséről. Ám amint ezt megválaszoltuk, azonnal felmerül a „mit” kérdése.

Folyadékszükséglet a matematika nyelvén

A 2-2,5 liter csak durva közelítés, a pon­tos igény a testtömegtől és a fizikai tevékenységtői függ. A következő egyen­let alapján azonban könnyedén kiszámít­hatjuk, nagyjából mennyi folyadékra van naponta szükségünk. A kilogrammban megadott testtöme­get szorozzuk meg 30-cal, ás máris meg­kaptuk a napi folyadékszükségletet milli­literben. Nézzünk egy példát: egy 75 kilogrammos felnőttnek 75×30, vagyis 225C milliliter (azaz valamivel több, mint két liter) folyadékra var; szüksége ahhoz, hogy ne alakuljon ki hiány.

Bármennyire csábító is, forró napokon ne hideg italokkal oltsuk a szom­junkat. A túlságosan hideg folyadékot ugyanis a testnek először fel kell me­legítenie, ezért tovább időzik az emésztőrendszerben, és emésztési zavaro­kat, továbbá gyomorégést vagy felfúvódást okozhat. Elhiteti a szervezettel, hogy a környezetében hűvös van, ezért leáll a verejtékképződés. Kánikulá­ban ennek akár hőguta is lehet a vége, annyira felforrósodhat a test. Válasszuk inkább a langyos teát, vizet.

A folyadékszükségletet legjobb vízzel kielégíteni

Nem kell okvetle­nül ásványvizet innunk, egészség­ügyi szempontból Európában a csapvíz teljesen biztonságos. Az ásványvíznek viszont megvan az az előnye, hogy – miként a neve is mutatja – fontos ásványi anyagokat tartalmaz. A folytonos vízivás unal­massá válhat, és bizonyos körülmé­nyek között oda vezethet, hogy az ember inkább nem is iszik. Jó vá­lasztás az almaléfröccs (egyharmad almalé, kétharmad víz) vagy a gyü­mölcs-, illetve gyógytea.

Mi számít folyadéknak?

Sokáig azt tartották, hogy a kávé vagy fekete tea mennyiségét nem szabad beleszámítani a folya­dékbevitelbe, mert vizelethajtó hatásúak, vagyis a folyadék rögtön el is távozik. Manapság ezt egy kicsit másképp látjuk: a szakemberek szerint a „gyakorlott” kávé- és teaivók szervezete hozzá­idomul szokásaikhoz, és csökkenti a folyadék-kiválasztást. Ennek ellenére nem lenne helyes pusztán a kávéra és a teára hagyatkozni. Az alko­hol viszont tényleg nem számít, mert éppenséggel vizet von el a szervezettől.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.