Babaápolás

A baba első szavai

“A babám kezdi sokat mondogatni, hogy »ma-ma«. Mindannyian izgatottak voltunk addig, amíg nem olvastunk arról, hogy valószínűleg csak hangokat hallat, anélkül hogy ismerné a szavak jelentést. Igaz ez?”

Csak a baba tudhatja biztosan, ő meg nem mondja el, legalábbis most még nem. Nehéz pontosan megmondani, mi­kor jön el az az átmenet, amikor a baba már nemcsak a valódi szavakra emlékez­tető hangokat hallat, hanem értelmes beszédre törekszik. Lehet, hogy a baba csak gyakorolja az „m” hang kiejtését, vagy az is lehet, hogy hívja az édesany­ját, de valójában mindegy.

Az a fontos, hogy hangokat hallat és a hallott han­gokat próbálja utánozni

Természetesen sokan először a „pa-pát” mondják; ez nem részrehajlás részükről, hanem an­nak a jele, hogy ezt a mássalhangzót tud­ják könnyebben kiejteni.

A hímnemű és nőnemű szülőt jelző szavak a legtöbb nyelvben nagyon hason­lóan hangzanak: papa, mama. Jó esély van arra, hogy ezek a baba elgagyogott szó tagjaiból fejlődtek ki, amelyeket a buzgó szülők meghallottak, és bennük a baba első értelmes szavát vélték felis­merni. Amikor egy spanyol baba először kimondja, „ma-ma”, úgy kántálva, ahogy a babák szoktak, büszke édesanyja biztos benne, hogy a kicsike az anyját szólítja: „madre”. Es amikor egy francia gyerek azt mondja, „pa-pa”, apja valószínűleg kihúzza magát, és azt mondja: „azt akar­ta mondani, hogy apa, vagyis pere”.

Más-más időpontban kezdenek beszélni

A babáknál más és más az az időpont, amikor elhangzik az első igazi szó, és ter­mészetesen a többé-kevésbé objektív szü­lői értelmezésen múlik. A szakértők sze­rint egy átlagos gyerek esetében először valamikor tíz és tizennégy hónapos korá­ban várható, hogy azt mondja, amit gon­dol, és arra gondol, amit mond. A gye­rekek egy kis százaléka néhány hónap­pal korábban kezdi, és némelyik tökéle­tesen normális baba egyetlen értelmes szót sem mond ki a második év köze­péig, már amennyire ez megállapítható.

A baba gyakran mondhat szótagokat, önmagukban vagy kombinációban, tár­gyak jelölésére („ba”: baba, „pá”: elmen­ni, „ma”: mama), de előfordulhat, hogy a szülők nincsenek ráhangolódva, hogy megértsék, amíg a kiejtése nem lesz tisz­tább. Az olyan gyerek, akit nagyon elfog­lal a mozgás gyakorlása – aki valószínű­leg korán mászik és jár, a lépcsőn járást tanulja és kisvonattal játszik -, a kevés­bé aktív gyereknél lassabban kezdhet beszélni. Nincs miért aggódnunk, amíg a viselkedéséből világosan látszik, hogy sok ismerős szót megért.

A baba nyelvi készsége sokkal ko­rábban kezd fejlődni, mint hogy az első szót kimondaná

Először is azáltal, hogy megtanulja megérteni, mit mondtak ne­ki. Ez a receptív (értett) nyelvtanulás szü­letéskor kezdődik, az első szóval, amit a baba hall. Fokozatosan kezdi kiválogat­ni az őt körülvevő nyelvi egyvelegből a szavakat, és egy napon, körülbelül az első év közepén, a nevét hallja, és ő odafordul. Felismert egy szót!

Nem sokkal ezután kezdi megérteni olyan emberek és tárgyak nevét, akivel és amivel naponta találko­zik: anya, apa, üveg, csésze, kenyér. Né­hány hónapon belül, vagy akár hama­rabb, kezdhet teljesíteni egyszerű kéré­seket: „adj egy falatot”, „ints pá-pát”, „adj egy puszit anyának”. A megértés ké­pessége sokkal nagyobb léptekben ha­lad előre, mint maga a beszéd, és annak fontos előfutára. Sokféleképpen báto­ríthatjuk az értett és beszélt nyelv kifejlődését

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.