Babaápolás

A második anyanyelv babáknál

“A feleségem francia, és kizárólag franciául akar beszélni a gyere­künkkel – én az anyanyelvemen beszélek. Azt hiszem, igazán nagyszerű lenne, ha a kislányunk egy második nyelvet is beszélne anyanyelvi szinten. Vajon nem lenne zavaró neki a két nyelv egyszerre?”

Felbecsülhetetlen érték

Általánosan elfogadott tény, hogy egy második nyelv elsajátítása a gyerek szá­mára felbecsülhetetlen értéket jelent. Egy idegen nyelv magas szintű ismerete segít­ségére lehet abban, hogy gondolkodása több síkon működjön. Jobban fog kö­tődni a gyökereihez, ha ő is beszél azon a nyelven, amelyen több felmenője vagy rokona.

Nincs közmegegyezés, hogy mikor érdemes elkezdeni egy második nyelv ta­nítását

A szakemberek többsége azonban azt állítja: a gyerek születése pillanatában, így ugyanis a következő nyelv nem „ta­nult” nyelv lesz, hanem ugyanolyan „szer­zett”, mint az anyanyelv. Mások szerint a korai kezdés mindkét nyelv elsajátítá­sában akadályokat gördít a gyerek elé -legalábbis átmeneti időre. E második cso­port szerint két és fél-három éves korig várni kell a második nyelv tanításával, addigra ugyanis már jól megalapozódtak az anyanyelvi készségek, és a gyerek ké­szen áll egy második nyelv befogadására.

Akár most kezdjük, akár csak pár év múlva, mindenképpen különböző mód­szerek léteznek a második anyanyelv el­sajátíttatására. Az egyik szülő a saját anyanyelvén, a másik (a házastárs javas­latára) a maga nyelvén kommunikál a gyerekkel, vagy mindkét szülő a máso­dik nyelvet használja (azzal az elvárással, hogy a gyerek az ország nyelvét majd az iskolában, illetve otthonán kívül sajátítja el).

Sokan választják azt a lehetőséget, hogy gyerekükhöz a nagyszülővel vagy a bébiszitterrel beszéltetnek idegen nyel­ven, a szülők pedig az anyanyelvükön szólnak hozzá (ez a legkevésbé sikeres módszer). Az említett módszerek közül egyik sem tekinthető különösképpen si­keresnek, ha a „tanár” maga sem beszél folyékonyan az adott idegen nyelven.

Nincs szükség nyelvórákra!

A szakemberek nem javasolják, hogy nyelvórát tartsunk gyerekünknek a máso­dik nyelvből. Hatékonyabb, ha a szóban forgó idegen nyelven bizonyos szituációk tevékeny részesévé tesszük őket. Ilyenek lehetnek például a játékok (amint a gye­rek egyre fejlődik, akár számítógépes játékok is), az olvasás, a gyerekversek, a CD-hallgatás, a DVD-k, olyan barátok látogatása, akik jól beszélnek az idegen nyelven, illetve amennyiben lehetséges, ellátogatás olyan helyekre, ahol a gyerek által elsajátítandó második nyelv a hiva­talos nyelv.

Bárki legyen is az, aki a má­sodik nyelven kommunikál, fontos, hogy mondanivalóját kizárólag a gyerekhez intézze, továbbá hogy ne forduljon a gyerek anyanyelvéhez vagy az anyanyel­vére történő fordításhoz segítségért, ha a gyerek nehezen érti meg.

A gyerek fej­lődése során kezdetben feltehetően lesz olyan időszak, amikor keveri a két nyel­vet, de végül is képes lesz különválasz­tani őket egy idő után. Az iskolában a gyereket meg kell tanítani írni és olvas­ni az adott nyelven, hogy később még nagyobb hasznát vehesse a második nyelv ismeretének. Amennyiben az iskolában ilyen típusú órák nem elérhetők a gyerek számára, a hiányt magánórák vagy szá­mítógépes oktatóprogramok kiválóan pótolhatják.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.