Az újszülött hallásvizsgálata
A csecsemő kizárólag érzékszervein keresztül ismerkedik a külvilággal: a mosolygós apai arc látványával, a ringató karok bőrének melegével, a virágok illatával, anyja gügyögő hangjaival. Sajnos azonban Amerikában minden 700-2500 gyerekből egy halláskárosultan születik, holott a hallás tudvalévőleg a beszédkészség elengedhetetlen feltétele.
Hallásvizsgálat fontossága
A kisgyerekek süketségét a közelmúltig csak óvodáskorban, esetleg még később vették észre. Ma már, amikor lehetőség van az újszülöttkori hallásvizsgálatra, könnyen kiküszöbölhető a baj. Amennyiben a kórházban a hallásszűrésre nem kerülne sor, úgy a vizsgálatot a gyermekaudiológiai szakrendelésen lehet elvégeztetni, bejelentkezés alapján.
A szűrővizsgálatok igen eredményesek!
Az otoakusztikai emissziós (OAE) teszt elnevezésű vizsgálat lényege a hangra adott reakció mérése a baba hallójáratába vezetett apró szonda segítségével. Az egészséges fül a hanghatásra gyenge visszhanggal válaszol, amit a szondába helyezett mikrofon rögzít. A semmiféle fájdalommal, kellemetlenséggel nem járó, néhány perces vizsgálatot alvó gyereken is el lehet végezni.
Egy ABR-teszt nevű másik vizsgálat az agytörzs hallásért felelős területének a csecsemő fülében keltett „kattogásra” adott reakcióját méri a koponyára helyezett elektródák segítségével. A szintén gyors és fájdalommentes vizsgálathoz a babának éber, nyugodt állapotban kell lennie. Ha egy baba első vizsgálata nem sikerül, a tévedés kizárása érdekében megismétlik a tesztet.
Hallást befolyásoló kockázati tényezők
Ahol nincs intézményes hallásvizsgálat, ott feltétlenül el kell intézni, hogy még a kórházban elvégezzék a gyereken. Süketség bárkinél előfordulhat, de van néhány rizikófaktor, mint például az olyan állapotok, amely miatt a gyereknek két vagy több napot az újszülött intenzív osztályon (perinatális intenzív centrumban, PIC) kell töltenie: az úgynevezett Usher-szindróma, a Waardenburg-szindróma, a családi előzmények; valamint méhen belüli infekciók, pl. toxoplazmózis, szifilisz, rubeóla, citomegalovírus, herpeszfertőzések.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.